Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
A Magyar Honvédség

 

13. A Magyar Honvédség felépí­tése és vezetése

1. Mi határozza meg a Magyar Honvédség felépí­tését?
2. Milyen szervezeti elemekbol áll?
3. Milyen alakulatai vannak?
4. Alkalmazhatóság szempontjából hogyan oszlanak meg ezek a szervezetek?

Feladat: A könyvtárban található irodalom, az internet felhasználásával gyujtsétek össze, milyen feladatai voltak 1848-tól a II. világháború végéig a magyar katonai eroknek!

A Magyar Honvédség felépí­tése
A 2004. évi CV. törvény a honvédelemrol és a Magyar Honvédségrol:

 • 1. § 1) A honvédelem nemzeti ügy.
 • (2) A Magyar Köztársaság a nemzeti és szövetségi védelmi képességének  fenntartásában és fejlesztésében a saját erejére: nemzetgazdaságának ero-forrásaira, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) felkészültségére és elszántságára, a rendvédelmi és más szervek közremuködésére, illetoleg állampolgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségére és áldozatkészségére, továbbá a szövetséges államok és fegyveres eroik együttmuködésére és segí­tségnyújtására, valamint az Európai Unió tagállamainak és azok fegyveres eroinek együttmuködésére épí­t. 

   A Magyar Honvédség felépí­tése függ az ország vezeto szerveinek elvárásaitól, a jelenlegi biztonságpolitikai kihí­vásoktól, illetve a gazdasági lehetoségektol. Az alkotmánnyal összhangban a Magyar Honvédség felépí­tését az Országgyulés a honvédelmi törvényben határozta meg. A honvédelmi törvény szerint vannak egymással szolgálati alárendeltségben lévo szervezetek (hadrend), a Honvédséghez tartozó, de ebben az alárendeltségben nem lévo (hadrenden kí­vüli), továbbá munkaköri jegyzék szerinti (minisztérium alárendeltségében lévo) szervezetek.
   Aszerint, hogy a honvédségen belül milyen feladat ellátására hozták oket létre, a szervezetek eltérnek egymástól. Vezeto-irányí­tó feladatokat hajt végre a  Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar. A katonai feladatokat a csapatok hajtják végre. Az adminisztrációs feladatokkal az igazgatási szervezetek foglalkoznak. Az egyéb feladatokat végzo intézmények többek között az elhelyezéssel, épületkezeléssel kapcsolatos feladatokat végzik.

A katonai szervezetek
A Honvédelmi Minisztérium és a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségében
lévo szervezetek:
• Magyar Köztársaság (MK) Katonai Felderí­to Hivatal; MK Katonai Biztonsági Hivatal; Honvédelmi Minisztérium (HM) Védelmi Hivatal; HM Központi Ellenorzési és Hatósági Hivatal; HM Infrastrukturális íœgynökség; HM Közgazdasági és Pénzügyi íœgynökség; HM Fejlesztési és Logisztikai íœgynökség; HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum; HM íllami Egészségügyi Központ; HM Katonai-egészségügyi Kiválósági Központ; Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem; íllandó EBESZ Képviselet; Katonai Képviselet;íllandó NATO Képviselet; Védelempolitikai Részleg.

A Magyar Honvédség szervezetei
A HM Honvéd Vezérkar közvetlen alárendeltségében lévo szervezetek
• MH Összhaderonemi Parancsnokság; MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ; MH Kelet-magyarországi Hadkiegészí­to Parancsnokság; MH Nyugat- magyarországi Hadkiegészí­to Parancsnokság; MH Muveleti Központ; MH Központi Kiképzo Bázis, MH Kinizsi Pál Tiszthelyettes Szakképzo Iskola; MH Támogató Dandár; MH Geoinformációs Szolgálat; MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ; NATO/EU beosztások; Missziók, valamint a hadero szervezetei.

A harci kötelékek megkülönböztetése tevékenységük helye és jellege szerint
Ha a földrajzi elhelyezkedésnek megfeleloen osztályozzuk a katonai kötelékeket, beszélhetünk szárazföldi erokrol, légierorol és haditengerészeti erokrol.Ezt a megoszlást haderonemi tagozódásnak hí­vjuk. A Magyar Honvédségben két haderonem található meg: a szárazföldi és a légiero.

A szárazföldi haderonem szervezetei
• MH 5. Bocskai István Lövész Dandár; MH 25. Klapka György Lövészdandár;
MH 25/88. Könnyu Vegyes Zászlóalj; MH 34. Bercsényi László Különleges Muveleti Zászlóalj; MH 37. II Rákóczi Ferenc Muszaki Zászlóalj; MH 93. Petofi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj; MH 43. Nagysándor József Hí­radó és Vezetéstámogató Ezred; MH 1. Honvéd Tuzszerész és Hadihajós Zászlóalj; MH Bakony Harckiképzo Központ; MH Görgey Artúr Vegyivédelmi Információs Központ; MH Civil-katonai Együttmuködési és Lélektani Muveletek Központ; MH Béketámogató és Kiképzo Központ; MH Katonai és Közlekedési Központ; MH Veszélyesanyag Ellátó Központ; MH Logisztikai Ellátó Központ.


A légiero haderonem szervezetei
• MH 59. Szentgyörgyi Dezso Repülobázis; MH 86. Szolnok Helikopterbázis;
   MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred; MH Pápa Bázisrepülotér;
   MH Légijármu Javí­tóüzem.

Tevékenységük jellege szerint is megkülönböztethetjük egymástól a katonai kötelékeket. Azokat a szervezeteket, amelyeknek a harc megví­vása az alapveto feladata, harci kötelékeknek nevezzük. A harcolókat támogató erok a harci támogató kötelékek. A katonai siker kiví­vása szempontjából nagyon fontos a logisztikai (ellátási, szállí­tási, javí­tási, elhelyezési és egészségügyi) feladatok ellátása. Ezt a harci kiszolgáló-támogató kötelékek végzik. A Magyar Honvédségben mindegyik kötelék megtalálható.

Harci szervezetek
• A két Lövész Dandár; a Könnyu Vegyes Zászlóalj, a Különleges Muveleti Zászlóalj, a Repülobázis, a Helikopterbázis és a Légvédelmi rakéta ezred.

 

     

13a MH 25.
Klapka György
Lövészdandár

13b MH 34. Bercsényi
László Különleges
Muveleti Zászlóalj

13c MH 59. Szentgyörgyi
Dezso Repülobázis

FELADAT: Keressetek adatokat Furkó Kálmán életérol, milyen kapcsolata volt a Különleges Muveleti Zászlóalj elodjével?

Harci támogató szervezetek
• A Muszaki Zászlóalj, a Vegyivédelmi Zászlóalj, a Hí­radó és Vezetéstámogató Ezred, a Légtérellenorzo Ezred, a Tuzszerész és Hadihajós Zászlóalj, a Civilkatonai Együtt-muködési és Lélektani Muveletek Központ, a Vegyivédelmi és Információs Központ, a Katonai Közlekedési Központ, és a Béketámogató Kiképzo Központ.

13d MH 37.
II Rákóczi Ferenc
Muszaki Zászlóalj

13e MH 54.
Veszprém
Légtérellenorzo Ezred

13f MH 1.
Honvéd Tuzszerész
és Hadihajós Zászlóalj

FELADAT: Keressetek az elmúlt évtizedbol olyan hí­reket, amikor a tuzszerészek második világháborús bombákat hatástalaní­tottak!

Harci kiszolgáló-támogató szervezetek
• A Logisztikai Ezred, Bakony Harckiképzo Központ, a Logisztikai Ellátó Központ, Veszélyesanyag Ellátó Központ, a Támogató Dandár, a Bázisrepülotér, a Katonai Közlekedési Központ, a Légijármu Javí­tóüzem, a Geoinformációs Szolgálat, a Honvéd Egészségügyi Központ, a Tiszthelyettes és Szakképzo Iskola és a Központi Kiképzo Bázis.

13g MH 64. Boconádi Szabó
József Logisztikai Ezred

13h Magyar Honvédség
Központi Kiképzo Bázis

13i MH Dr. Radó György
Honvéd Egészségügyi Központ

FELADAT: Nézzetek utána, hogy az elmúlt 50 évben Szentendrén milyen katonai szervezet muködött!

Adminisztratí­v támogató szervezetek
• Az Összhaderonemi Parancsnokság, a Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ, a Kiegészí­to Parancsnokságok, a Muveleti Központ. Vannak olyan erok az MH szervezetében, amelyek bárhol bevethetok, és olyanok, amelyek helyben (az országon belül) maradnak pl.: orzést végzo katonai erok.

A Magyar Honvédség vezetése
A katonai szervezetek vezetése és irányí­tása a szervezetek parancsnokain keresztül,felülrol lefelé haladva valósul meg. A katonai szervezetek vezetését a honvédelmi törvény rögzí­ti. A hadrendben lévo katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar fonöke vezeti, aki a hatáskörét részben átruházhatja beosztottaira.
   A Honvéd Vezérkar fonöke kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, a honvédség minosí­tett idoszaki feladatai tervezésének, vezetésének rendjét. Többek között végzi a felkészí­tés és a kiképzés kidolgozásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat. Javaslatot tesz a honvédség fejlesztésére, az ország területének védelmi elokészí­tésére.
   Minden beosztott katonai szervezet élén egy parancsnok áll. A parancsnok a számára jogilag biztosí­tott lehetoségek és az elöljáró által meghatározott keretek között vezeti a katonai szervezetet.
   A parancsnokot mindig a megfelelo hatáskörrel rendelkezo elöljáró nevezi ki. Hatásköre (amire parancsot adhat, amiért felel) kiterjed a katonai szervezet muködésének minden területére.
   A parancsnok teljes és oszthatatlan felelosséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért (hadrafoghatóság: megfelelés azoknak a normáknak, amelyek biztosí­tják a háborús tevékenységre való felkészülést és a harc közbeni feladatok végrehajtását), a személyi állomány felkészí­téséért és kiképzéséért, a muködés mindenoldalú biztosí­tásáért, az állomány fegyelméért, az alárendelt katonai szervezet eredményes tevékenységéért, az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért.
   Ha a parancsnok távol van a kötelékétol, a vezetés folyamatosságának biztosí­tása érdekében jogkörének egy részét átadja a szervezetszeru helyettesének vagy annak hiánya esetén az általa erre a feladatra kijelölt személynek.

FELADATOK

1. Gyujtsetek példákat a történelemkönyvekbol, könyvtárból különbözo nagyságú  
    katonai kötelékek önálló alkalmazására!
2. Keressetek példákat a különbözo fegyvernemek együttmuködésére! Beszéljétek
    meg, hogyan segí­tették egymás tevékenységét az együttmuködésükkel!

ÖSSZEFOGLALÁS
A Magyar Honvédség:
• alá- és fölérendeltségi viszonyban mûködõ szervezet;
• két haderõnembõl áll, ezek a szárazföldi erõ és a légierõ;
• hazai és szövetségi mûveletekben is részt vehet;
• vezetési struktúrája biztosí­tja a honvédség alakulatainak mûködését;
• vezetése hierarchikus felépí­tésû.

14. A katonai kötelékek jellemzoi

1. Mi a katonai kötelék?
2. Milyen szintu kötelékek léteznek?
3. Milyen szintu kötelékek vannak a Magyar Honvédségben?
4. Milyen kötelék a raj, a szakasz, a század, a zászlóalj, a dandár, és milyen jellemzoik
vannak?

Feladat: Történelmi ismereteitek és filmélményeitek alapján gyujtsétek össze, milyen katonai kötelékek voltak az ókorban és a középkorban! Próbáljátok oket nagyságrendrendjük szerint sorba állí­tani!

Katonai kötelékek
A harc megví­vása során a katona általában nem egyedül, hanem kötelékekben harcol.
   A katonai kötelék a harc megví­vásából adódó feladatok végrehajtására létrehozott, azonos, vagy különbözo elemeket magában foglaló katonai szervezet. Ilyen szervezetek: a raj, a szakasz, a század, a zászlóalj, az ezred, a dandár, a hadosztály, a hadtest, a hadsereg, a hadseregcsoport. A kötelék élén parancsnok áll.

Fegyvernemek, szakalakulatok
A harc egyik fontos tényezoje a csapás, amelynek nagysága mérheto éloerovel és tuzeszközzel is. A csapás annál erosebb, minél több ero és eszköz méri azt egyszerre az ellenségre. Ahhoz, hogy a katonai ero megfelelon tudjon mozogni, és hatékonyan tudjon tevékenykedni, a rendelkezésre álló erot, technikát megfeleloen kell csoportosí­tani. Így érheto el, hogy a kötelék az ellenség fölé tudjon kerekedni. A kötelékek szervezésénél azt is figyelembe veszik, hogyan segí­thetik leginkább egymást az ellenséggel folytatott harcban.
   Az azonos elemeket tartalmazó szervezetek lehetnek fegyvernemi, vagy szakkötelékek. A fegyvernemek a szembenálló fél fegyverrel történo megsemmisí­tését közvetlenül végzo erok. Ilyenek például a lövész, harckocsizó, tüzér, légvédelmi stb. kötelékek. A szakfeladatokat végzo kötelékek a túlélést elosegí­to,ellátást végzo, vezetést biztosí­tó, adatokat szolgáltató szervezetek: a felderí­to,a muszaki, az elektronikai, a hí­radó, a logisztikai stb. alakulatok.
   Az egymástól eltéro szervezeti elemekbol álló kötelékek az összfegyvernemi, összhaderonemi kötelékek. Ezekben több fegyvernemi és szakalakulat tevékenykedik. A haderonem esetében több hadero együtt oldja meg a feladatot.

A Magyar Honvédség szervezeti egységei
Az, hogy egy állam a kor kihí­vásait, lehetoségeit figyelembe véve a hadseregben milyen szervezeti felépí­tést alkalmaz, folyamatosan változhat. A Magyar Honvédségben jelenleg a következo szervezeti egységek találhatók meg: a raj (harckocsizóknál kezeloszemélyzet), a szakasz, a század (tüzér kötelékeknél üteg), a zászlóalj (tüzér kötelékeknél osztály), az ezred, és a dandár.

A raj felépí­tése, jellemzo fegyverei
A raj a legkisebb szervezett kötelék. Egy fegyvernemi, vagy szakfeladat ellátására szervezik. A raj tevékenységét a rajparancsnok vezeti. A rajok képesek önállóan és kötelékben is tevékenykedni. A rajok általában 7-10 fot számláló kötelékek. Ha a rajt valamilyen technikai eszköz muködtetésére hozzák létre, akkor létszáma 3-8 fo is lehet. Például: a harckocsizó raj, ahol a technikai eszközben 3, egyes tí­pusoknál 4 fo fér el, vagy egy lokátor, ahol szintén 3-4 fos kezeloszemélyzet van.
   A lövész rajok a Magyar Honvédségben 8 fosek. A lövész raj a rajparancsnokot, a harcjármuvezetot, a toronylövészt, a géppuskást, a páncéltöro gránátvetost, a lövészeket és esetenként a mesterlövészt foglalja magában.
   A raj szállí­tóeszköze a harc megví­vásában is részt vevo 8 kerekes BTR-80A gyalogsági harcjármu.
   A harckocsi kezeloszemélyzete egy fo parancsnokból, egy fo vezetobol, egy fo operátorból (irányzóból) áll. Harcjármuve a T–72 tí­pusú közepes harckocsi. A két eszköz fényképét és adatait a C) fejezetben találjátok meg.

A szakasz felépí­tése, jellemzoi
Több raj egy kötelékben történo alkalmazása eredményezi a szakaszt. A szakaszok rendszerint 3-4, esetenként 5 rajból is állhatnak. Létszámuk ennek függvényében 30-50 fo között lehet. A szakaszok élén a szakaszparancsnok található, aki a rajparancsnokokon keresztül érvényesí­ti akaratát.
   A szakaszok harci lehetosége már sokkal nagyobb, mint a rajoké. A szakaszok is rendszerint egy nagyobb kötelék részét képezik: feladataik elvégzésének eredményét egy század, egy zászlóalj, vagy egy dandár is felhasználhatja a siker elérése érdekében.

A század felépí­tése, jellemzoi
A századokat a szakaszok alkotják. Egy századon belül 3-5 szakasz található.
A szervezettol függoen a század létszáma 90-110 fo közötti. A századok tevékenységét a századparancsnok vezeti a szakaszparancsnokokon keresztül. A századnak a feladatok megtervezéséhez, megszervezéséhez kis létszámú, 3-5 fos törzse van.
   A törzs a tevékenységek tervezését és vezetését, a szervezési munkák végzését, a parancsnok tevékenységének segí­tését végzo szervezet. Különbözo szakfeladatok elvégzésére alkalmas katonákat foglal magában.
   A század ugyanúgy, mint a szakasz, alkalmazásra kerülhet önállóan, vagy elöljáró kötelékben. Az elso olyan szervezett kötelék, amelyben megjelenhetnek más fegyvernemek és szak alegységek rajai, szakaszai.

A zászlóalj felépí­tése, jellemzoi
A századokat összefogó köteléket zászlóaljnak hí­vjuk. A zászlóaljak élén a zászlóaljparancsnokot
találjuk. A parancsnok munkáját itt is törzs segí­ti, amelynek létszáma elérheti az 50 fot is.
   Megjelenik a törzsön belüli munkamegosztás. Lesz olyan csoport, amelyik a személyi ügyekkel foglalkozik, egy másik csoport a felderí­tésért felelos, a harmadik a tevékenységek tervezéséért és vezetéséért, egy következo a logisztikai ellátásért, mí­g mások a kiképzésért, vagy a hí­radásért, esetleg a civilek és a katonák közötti együttmuködésért felel.
   A zászlóalj szervezetében különbözo fegyvernemek és szakcsapatok századai, szakaszai, rajai tevékenykedhetnek. A zászlóalj tevékenykedhet önállóan, vagy ezredek, dandárok kötelékében.

A dandár felépí­tése, jellemzoi
A dandár egy összfegyvernemi kötelék, amelynek állományában 2-5 harcoló zászlóalj (tüzérosztály), egy logisztikai zászlóalj, századszintu szakcsapat kötelékek (muszaki, felderí­to, légvédelmi), illetve vezetésbiztosí­tó erok (például: komendáns, rendész, hí­radó századok) találhatók.
   A dandár képes önállóan tevékenykedni. Van, ahol hadtestek kötelékében szervezik. A Magyar Honvédségben az Összhaderonemi Parancsnokság alárendeltségében muködnek.

FELADATOK
   1. Gyujtsetek példákat a történelemkönyvekbol, könyvtárból különbözo nagyságú katonai  
   kötelékek önálló alkalmazására!
   2. Keressetek példákat a különbözo fegyvernemek együttmuködésére! Beszéljétek meg,
   hogyan segí­tették egymás tevékenységét az együttmuködésükkel!

ÖSSZEFOGLALíS
   A katonai kötelékek különbözo nagyságúak, ezeknek más-más nevet adunk.
   A raj a legkisebb katonai kötelék.
   A rajok szakaszokat, a szakaszok századokat, a századok zászlóaljakat, a zászlóaljak 
   ezredeket, dandárokat alkotnak.
   Az egyes katonai kötelékek önállóan is tevékenykedhetnek.
   A katonai kötelékek élén lévo parancsnok munkáját törzs segí­ti.

 

15. A harci erők felosztása és feladatai

1. Mi a harci erok feladata?
2. Milyen kötelékek tartoznak ebbe a kategóriába?
3. Milyen lövészkötelékek léteznek?
4. Milyen feladatokat végezhetnek?
5. Mire alkalmasak a harckocsizó kötelékek?

Feladat: Alkossatok csoportokat! Történelmi tanulmányaitok felhasználásával válasszatok ki egy korszakot, és vizsgáljátok meg, milyen erok alkalmazásával ví­vták meg a kor csatáit, és a harcot megví­vó erok milyen feladatot kaptak!

Harci erok
Vannak olyan szervezetek, amelyeknek az a feladata, hogy közvetlenül találkozzanak az ellenséggel, és közvetlen érintkezésben ví­vják meg a harcukat. Ezeket a kötelékeket harci eroknek hí­vjuk. A harci erok közé kétféle katonai erot sorolunk: a lövész és a harckocsizó kötelékeket.


A lövészkötelékek és feladataik

A lövészkötelékek alapvetoen lövészfegyverrel felszerelt gyalogos katonák. Lövészfegyver a pisztoly, a géppisztoly, a gépkarabély, a géppuska. Van olyan lövészfegyver is, amely a  rakétameghajtás elvén muködik: ilyen a kézi rakétapáncéltöro.A modern lövészfegyverek rendszerint olyan súlyúak, hogy azt egy katona el tudja vinni. Vannak lövészfegyverek, amelyekhez a kezelo a fegyver mérete, súlya miatt kevés loszert tudna vinni, ilyenkor a fegyverkezelo mellé egy másik katonát osztanak be a tartalékloszer szállí­tására.
   Amennyiben a lövész katonák vagy -kötelékek nem rendelkeznek szállí­tó jármuvekkel, akkor lövészkötelékekrol beszélünk. Ha a lövészkötelékek szállí­tására gépjármuveket, elsodlegesen teherautókat használnak, akkor gépkocsizó lövészekrol beszélünk. Amennyiben olyan technikai eszközzel vannak felszerelve, amely képes a kötelékeket szállí­tani és a harc megví­vásában támogatni is (szervezetszeruen rendelkezik harcjármuvekkel), akkor gépesí­tett lövészkötelékekrol beszélünk.
   Ma még halljuk azt is, hogy könnyu lövész (gyalogos). Ez a kategória a lövészkötelékek légi szállí­thatóság szerinti megnevezése. Légi szállí­thatóság szempontjából beszélhetünk könnyu, félnehéz, és nehéz lövészkötelékekrol. A könnyu lövész a jármuvek nélküli katonát jelenti. A félnehéz kötelékek rendszerint terepjáró autókkal (páncélozott terepjáró gépkocsik), a nehéz kötelékek teherautókkal, vagy harcjármuvekkel rendelkeznek.
   A lövészkötelékek a fegyverzetüknél, felszereltségüknél fogva békében és háborúban egyaránt alkalmasak feladatokat végrehajtani. Békében elsodlegesen a lövész és a gépkocsizó lövészek azok, akik orzo, szállí­tó feladatokat látnak el, esetleg árví­zvédelmi feladatokban vesznek részt.
   A gyozelem feltétele, hogy a gyoztes ellenorzése alatt tudja tartani az ellenségtol elfoglalt területet. A harcok során a terep- és az idojárási viszonyoktól függetlenül biztosí­tani kell az ellenség megsemmisí­tését, elfogását. Ehhez szükség van olyan erore, amely képes bármilyen körülmények között megoldani ezeket a feladatokat. Erre leginkább a lövészkötelékek képesek.
   Háborúban a lövészkötelékek viselik a harc közvetlen megví­vásának, az ellenséggel való közvetlen összecsapásnak a legnagyobb terheit. A lövészkötelékek természetesen más kötelékekkel együttmuködve hajtják végre feladataikat, de szükség esetén önmagukban is alkalmazhatók.


A harckocsizó kötelékek és feladataik
A harckocsik az I. világháborúban jelentek meg. A két világháború között tömegesen gyártották, majd a II. világháború során kötelékekbe szervezve, más fegyvernemi kötelékekkel együttmuködve alkalmazták oket. A II. világháború legnagyobb páncélos csatája a kurszki volt, de nagyon jelentos páncélos ütközetre került sor Debrecen mellett is 1944-ben. A világháborút követoen a harckocsik fejlesztése tovább folytatódott. Jelentos szerepet kaptak a helyi háborúkban, például az arab–izraeli háborúkban, vagy az öböl-háborúkban. Jelenleg minden fejlett haderoben megtalálhatók a harckocsizók.
   A harckocsikat összsúlyuk és fajlagos talajnyomásuk (az 1 cm2-re eso súly) alapján osztályozhatjuk: könnyu, közepes és nehéz harckocsit különböztetünk meg. A jelenleg rendszerben lévo közepes harckocsik 40 tonna, a nehéz harckocsik 60 tonna körüli, a konkrét tí­pustól függo súllyal rendelkeznek. A MagyarHonvédségben rendszerben lévo T–72 közepes harckocsi 43 tonnás.
   A lánctalp alkalmazása és a nagy teljesí­tményu motorok nagy mozgékonyságot biztosí­tanak a harckocsiknak. A harckocsira szerelt ágyú és géppuska nagy tuzerot, a páncélzat nagyfokú védelmet jelent.
   A harckocsikötelékek általában azonos tí­pusú harckocsikkal vannak felszerelve. A nagy mozgékonyságnak, a páncélvédettségnek, a nagy tuzeronek köszönhetoen ezek a kötelékek gyorsan változtatva helyüket, eros tuzcsapásokkal hatékonyan tudják megsemmisí­teni az ellenséget.
   Hasonlóan a középkor nehéz lovasságához, a harckocsik a szembenálló fél védelmének áttörésére, eroinek megsemmisí­tésére, gyors rajtaütésekre, bekerí­to tevékenységekre alkalmasak.
   A harckocsizó kötelék a legkülönfélébb idojárási és terepviszonyok között is képes feladatait végrehajtani. Ugyanakkor nem tudja minden esetben kiváltani a lövészkötelékek alkalmazását. A harcban általában szükség van ez utóbbiakra is a harckocsizók számára kedvezotlen helyeken: például mocsaras vagy hegyes terepen, surun lakott területeken.
   A harckocsizó kötelékek együttmuködnek más fegyvernemekkel is. Különösen a lövészekkel, mivel jól kiegészí­tik egymást a szembenálló fél erejének megsemmisí­tésében, illetve egymás biztosí­tásában.

FELADATOK
   1. Alkossatok csoportokat, és keressetek anyagot a könyvtárban, vagy az interneten a  lövészek II. világháborús alkalmazásával kapcsolatban!
   2. Keressetek anyagot a kurszki csatával kapcsolatban! Milyen harckocsik vettek benne részt?
   3. Mekkora szerepet játszottak a harc kimenetelében a német és a szovjet harckocsik tulajdonságai közötti különbségek?

ÖSSZEFOGLALÁS
   A harci kötelék a harc közvetlen megví­vására szervezett katonai ero.
   A Magyar Honvédség harci kötelékei a lövész és a harckocsizó egységek.
   A lövészkötelékek kézi lőfegyverrel rendelkeznek.
   A lövészkötelékek minden körülmény között alkalmazhatók.
   A harckocsizó kötelékek nagy mozgékonyságúak, erős páncélvédettséggel és nagy tuzerovel
   rendelkeznek.
   A harckocsizó kötelékek alapveto feladata a csapásmérés.

 

16. A harci támogató erok felosztása és feladatai

1. Melyek a harci támogató erok?
2. Mire alkalmasak?
3. Milyen erok tartoznak közéjük?
4. Mi az egyes erok feladata?

Feladat: Alkossatok csoportokat! Válasszatok ki egy-egy területet a következokbol: tüzér, útépí­to, hí­dépí­to, épí­to erok! A történelemkönyvek felhasználásával vizsgáljátok meg, milyen feladatokat oldottak meg ezek az erok a harcoló katonák megóvása, mozgása és harcának megví­vása érdekében!

Harci támogató erok
Harci támogató eroknek nevezzük azokat a katonai szervezeteket, amelyek a harci feladatokat végzo eroket közvetlenül, vagy közvetve támogatják, és ezzel kedvezo feltételeket teremtenek harcuk sikeres megví­vásához.
   A harci támogató erokhöz tartoznak a felderí­to, a tüzér, a légvédelmi, a muszaki, a vegyivédelmi, valamint az elektronikai hadviselés kötelékek.

A felderí­to kötelékek és feladataik
A parancsnokoknak mindig szükségük volt a szembenálló erok elhelyezkedésérol, tevékenységérol, haditechnikai eszközeirol, harceljárásairól, és a számukra ismeretlen terep sajátosságairól szóló információkra. A katonai felderí­to kötelékeket ezeknek az adatoknak a megszerzésére hozták létre. Ezek a kötelékek nem hí­rszerzoi tevékenységet folytatnak, hanem különbözo fogások, eljárások alkalmazásával adatokat gyujtenek a szemben álló katonai erokrol, haditechnikai eszközökrol, tevékenységekrol. Ahhoz, hogy ezeket az ismereteket idoben megszerezzék, különlegesen kiképzett katonákat és felderí­to eljárásokat alkalmaznak. A megszerzett adatokat különbözo módon, például rádión juttatják el a kiküldo parancsnokhoz, vagy a parancsnokot segí­to törzshöz.
   A katonai felderí­to erok között vannak mélységi és csapatfelderí­tok. A mélységi felderí­tok az ellenség vonalain túl, nagy mélységében tevékenykednek, rendszerint légi úton juttatják oda oket. A csapatfelderí­tok a harcban álló katonai kötelékeket látják el adatokkal az elottük álló ellenség eroirol.
   A felderí­tok felszerelése kézifegyverekbol (pl. pisztoly, géppisztoly, tor), túlélést biztosí­tó eszközökbol (pl. ví­zfertotlení­to), adatmeghatározó és -feldolgozó eszközökbol (pl. távcso, tájoló, felderí­to lokátor) és adattovábbí­tó eszközökbol (pl. rádió) áll.

A tüzérkötelékek és feladataik
  A tüzérkötelékek a tuzeszközök, elsosorban az ágyúk fejlodésével jelentek meg. A kezdeti idoben a tuzeszközök öntoit, kezeloit, a „tuzmestereket” olyan szakembernek tekintették, mint a kovácsot, vagy a komuvest.
  A technikai fejlodéssel mind a védo, mind a támadó kötelékek részérol egyre több ágyút alkalmaztak. Ekkor már kevés volt, hogy csak egy-két szakember ismeri ezek használatát. A további fejlesztés célja az volt, hogy az ágyúk a könynyebb kezelhetoség révén alkalmassá váljanak a tömeges alkalmazásra.
  A tüzér eszközök azzal, hogy nagy távolságokra képesek loni (mai viszonyok között akár 70 km-re is), alkalmasak a szembenálló fél mélységben lévo éloeroinek és technikai eszközeinek pusztí­tására. Ezáltal hathatós segí­tséget nyújtanak az elöl harcoló kötelékeknek.
 A tüzérség a repülogépek és a rakéták elterjedésével veszí­tett egykori egyeduralkodó szerepébol. A szárazföldi erok tekintetében ma is az egyik leghatékonyabban alkalmazható ero fontos szerepet játszott a kuvaiti vagy az iraki háborúban a harci erok közvetlen támogatásával. Feladatait a légiero, a szárazföldi csatarepülo, a harckocsizó, a lövészkötelékekkel szoros együttmuködésben oldja meg.


A légvédelmi erok és feladataik
A modern kor hadviseléséhez hozzátartozik a repülok jelenléte és az azok elleni harc. Az elso világháborúban már alkalmaztak repülogépeket, és megjelent a légi eszközök elleni tevékenység is. Kezdetben csak a katonák puskáival és a kötelékekben lévo géppuskák tüzével próbálták a légi támadó eszközöket megsemmisí­teni. Azóta jelentos technikai fejlodés játszódott le, ma már légvédelmi gépágyúkat, géppuskákat, légvédelmi rakétákat alkalmaznak.
  A légvédelmi erok alapveto feladatai azonban az elmúlt idoszakban sem változtak: feladatuk a szárazföldi kötelékek, objektumok (hidak) oltalmazása (megóvása) a szembenálló fél légi támadó eszközeitol. A légvédelmi kötelékek már a századok, zászlóaljak szintjén is jelen vannak.
  Természetesen a légvédelmi kötelékek között is megoszlik a feladatok végrehajtása. Vannak olyanok, amelyek eszközeikkel a nagy távolságban megjeleno repülogépeket, vannak olyanok, amelyek a közeli, vagy kis távolságon tevékenykedo repüloket tudják pusztí­tani. Ennek megfeleloen technikai eszközeik között megtaláljuk a nagyméretu, jármuveken szállí­tott és a vállról indí­tható légvédelmi rakétákat is.

A muszaki kötelékek és feladataik
A muszaki kötelékek is nagyon régtol megtalálhatók a katonai erok között. A katonáknak meneteket kellett végrehajtani, és ehhez szükség volt utakra, hidakra. A területek védelménél szükség volt várvédelmi rendszerekre, várakra, vagy azok ostromlásához muszaki eszközökre. Az ellenség mozgásának lassí­tásához rombolni kellett a hidakat, a természeti képzodményeket. A saját ero megóvásához is szükség volt muszaki berendezésekre, például kútfúró felszerelésre.
  A muszaki kötelékek olyan katonai erok, amelyek muszaki képességek, berendezések alkalmazásával járulnak hozzá a kötelékek tevékenységének sikeréhez. 
 
A muszaki kötelékek között találunk utászkatonákat, akik hagyományos kézi eszközökkel végzik munkájukat (lapát, furész stb.), út- és hí­dépí­to kötelékeket, amelyek technikai eszközökkel utakat, hidakat épí­tenek. Találunk erodí­tési munkákat végzo kötelékeket, akik árkokat, fedezékeket, óvóhelyeket épí­tenek. Van közöttük az ellenség mozgásának akadályozását végzo zártelepí­to, valamint ví­ztisztí­tó egység is.

A vegyivédelmi kötelékek és feladataik
A háborúkban alkalmaztak olyan mérgezo harcanyagokat, amelyek tömeges veszteséget okoztak a harcoló feleknek. A technikai lehetoségek fejlodésével egyre hatékonyabb vegyi anyagokat állí­tottak elo, ilyenek a lombtalaní­tó vegyületek, vagy idegmérgek. Ezek kialakulásával egyidoben az erok megóvása érdekében szükségessé vált a vegyivédelmi alakulatok létrehozása. Az atom, biológiai és vegyi fegyverekrol, továbbá a hatásaik elleni védelemrol a C) fejezetben fogtok részletesen tanulni.
  A vegyivédelmi alakulatok legfontosabb feladatává vált az éloero riasztása, a túlélést biztosí­tó eljárások kidolgozása és végrehajtása. Ennek megfeleloen az alakulatok vegyi-sugár felderí­to, adatfeldolgozó és -továbbí­tó, mentesí­to és fertotlení­to eszközöket, berendezéseket alkalmaznak feladataik elvégzéséhez.
Az elektronikai hadviselés kötelékek és feladataik
A jelenkor egyik legnagyobb ví­vmánya az elektronika. Az elektronika terjedésével lehetové vált olyan berendezések létrehozása, amelyek alkalmasak az általunk nem látható hang- és fénytartományokban jeleket kibocsátani és érzékelni. Ezáltal úgy szerezhetünk adatokat a szembenálló félrol, hogy attól távol vagyunk. Ennek megfeleloen az elektronikai hadviselés olyan tevékenység, amellyel lehetoségünk van az ellenség által használt elektrotechnikai eszközök felderí­tésére, zavarására, illetve azok hatásának csökkentésére, megakadályozására. A II. világháború során például a rádiólokátor megjelenése tette lehetové, hogy az angol hadero kello idoben megfelelo adatokkal rendelkezhessen a támadó német repülogépek irányáról és helyzetérol.
   A ma használatos berendezések hangot és hot bocsátanak ki, felfogják a fémfelületekrol visszaverodo rádióhullámokat. Az elektronikai hadviselést végzo kötelékek feladatai között szerepel adatok szerzése a szembenálló erorol, védelmi eljárások, rendszabályok kidolgozása, a szembenálló fél vezetésének,hí­radó és informatikai berendezéseinek zavarása, lefogása. Eszközeivel mind a látható, mind a nem látható tartományokban biztosí­tja az elektronikai felderí­to eszközök elleni védelmet, a felderí­tést, a zavarást, a lefogást. Ilyen eszközök lehetnek: sugarakat visszavero berendezések, sugarakat elnyelo festékek, felderí­to lokátorok, zavaró, azonosí­tó berendezések.
   Az elektronikai hadviselés területei az elektronikai támogató tevékenységek, az elektronikai ellentevékenységek.

FELADATOK
   1. Válasszatok ki egy-egy támogatási feladatot! Keressétek meg, hogy a  II. világháború során milyen eszközökkel valósí­tották meg a támogatást!
   2. Gyujtsetek adatokat az I. és a II. világháborúban használt tüzér eszközökrol!Hasonlí­tsátok össze a jellemzoiket!

ÖSSZEFOGLALíS
   A harci támogató kötelékek jelentos segí­tséget nyújtanak a harci kötelékek sikeréhez.
   íltalában nem közvetlenül vesznek részt a fegyveres harcban.
   Nagy szerepet játszanak a saját erok megóvásában.
   Alkalmazásuk csökkenti az ellenség tevékenységének hatását.
   A tüzér és a légvédelmi kötelékek támogató tevékenységük során pusztí­tják  a szembenálló felet.

17. A harci kiszolgáló-támogató erok felosztása és feladatai

1. Mit jelent a harci-kiszolgáló támogatás?
2. Milyen feladatokat foglal magában ez a tevékenység?
3. Kik hajtják végre?
4. Mi a logisztika jelentése, feladata?
5. Milyen feladat az elhelyezés?

Feladat: A könyvtárban található irodalom és a történelemkönyvek felhasználásával vizsgáljátok meg, hogyan történt a katonák ellátása és elszállásolása a X–XIX. század közötti idokben! A tapasztalatokat összegezzétek és beszéljétek meg!

A harci kiszolgáló-támogatás
A harci kiszolgáló támogatás a harctevékenységhez szükséges anyagi, technikai és adminisztrációs feltételek biztosí­tását jelenti. A harci kiszolgáló-támogatás részét képezi a logisztikai támogatás, az egészségügyi támogatás, a térképészeti és katonaföldrajzi támogatás.


A logisztikai támogató erok
A logisztikai támogatás a katonai erok ellátásának, mozgatásának és fenntartásának
tervezésével és megszervezésével foglalkozik.
   Beszélhetünk termeloi és fogyasztói logisztikáról. A termeloi logisztika az új haditechnikai eszközök fejlesztésével, beszerzésével, rendszerbeállí­tásával foglalkozik. A fogyasztói logisztika a felszerelések rendszerbe állí­tásával, rendszerben tartásával (átvétel, raktározás, szállí­tás, karbantartás, javí­tás), és rendeltetésszeru muködtetésével foglalkozik.
   A logisztikai feladatokat az ellátó, javí­tó, és a szállí­tó kötelékek látják el.
   íltalában a zászlóaljak logisztikai századdal, a dandárok logisztikai zászlóaljjal rendelkeznek.


Az ellátó és szállí­tó kötelékek, valamint azok feladatai
Az ellátó kötelékek alapveto feladata a haditechnikai eszközök, a hadianyagok (loszer, kenoanyag, üzemanyag) és az élelmezési anyagok kello idoben történo eljuttatása a felhasználókhoz. Ezekben a kötelékekben olyan szállí­tó eszközök és berendezések találhatók, melyek biztosí­tják a technikai eszközök szállí­tását (trélerek), az átvett anyagok mozgatását és tárolását egészen a felhasználóig örténo eljuttatásig.
   A zászlóaljellátó kötelékekben (szakaszokban) találhatók az élelmezési (étkezde) és szállí­tó szervezetek. Dandároknál raktárak is megjelenhetnek.


A javí­tó kötelékek és feladataik
A berendezések, jármuvek muködtetése, üzemben tartása megköveteli a javí­tó kötelékek megszervezését is. Kialakí­tásuk a szervezet felépí­tésétol függ: egy lövészköteléknek például nincs szüksége harckocsi javí­tó erore (kivéve, ha az állományában található harckocsi), ellenben muködése szempontjából a harcjármu javí­tó kötelék megléte fontos.
   A harctéren szerzett muszaki sérülések kijaví­tására a kötelék nagyságát és felszereltségét figyelembe véve szükség lehet javí­tó muhelyek muködtetésére is: fegyverjaví­tó, jármujaví­tó, harcjármu-, harckocsijaví­tó, optikajaví­tó, hí­radó anyagjaví­tó. A muhelyek az egymásra épültség elve szerint kis-, közép- és nagyjaví­tások elvégzésére alkalmasak.


Az egészségügyi kötelékek és feladataik
Az egészségügyi szervezetek feladatai közé tartozik a katonák egészségének megóvása, a beteg katonák gyógyí­tása, valamint a harci tevékenységek során a sérültek, sebesültek ellátása.
   Az egészségügyi ellátás több szinten történik. Az elso orvosi segély zászlóalj szinten, az elso szakorvosi segély pedig dandár szinten valósul meg. A harctéri sebesültellátáshoz olyan szállí­tási rendszerre van szükség, amely folyamatosan biztosí­tja a sebesültek eljuttatását az állapotuknak megfelelo ellátást végzo pontokra: a segélyhelyekre, az egészségügyi központokba és a kórházakba.
A sérült katonák harctéri ellátásának szabályairól részletesebben az E) fejezetben olvashattok.


iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék