Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Korunk háborúinak jellemzõi

22. A modern háborúk jellemzõi

1. Mit jelent a modern hadviselés?
2. Milyen változások várhatók a jövõben a hadviselés terén?
3. Milyen hatással van a harcászatra és az egyes fegyvernemekre a modern technológia?

Feladat: Gondoljátok végig az elmúlt évek háborús hí­reit, például az iraki, vagy a libanoni háborúról szóló tudósí­tásokat! Gyûjtsétek össze, milyen új haditechnikai eszközök jelentek meg az utóbbi évtizedben!

A modern hadviselés
A háborút ví­vó felek mindig az adott kor legfejlettebb technikai eszközeit igyekeztek használni, mivel egy-egy új technikai eszköz alkalmazása kezdetben jelentõs fölényt biztosí­that az ellenséggel szemben. Régen a harci szekerek, az ostromgépek, a páncélok, a számszerí­jak alkalmazása, majd a tûzfegyverek megjelenése jelentett új korszakot a hadviselés történetében. A XX. században a harckocsik, a tengeralattjárók, a repülõgépek és a rakéták, az atomfegyver jelentették a technikai fejlõdés legfontosabb állomásait. A modern hadviselés minden korban más és más, az adott korszak technikai lehetõségeinek és harceljárásainak jellegzetességeit tükrözi.



A modern hadviselésrõl egy vélemény 1997-bõl:
„Az információs hadviselés már nemcsak a képzelet terméke, hanem létezõ rész az Egyesült íllamok szárazföldi, tengeri és légi erõinek arzenáljában. Arthur Cebrowski altengernagy, az amerikai vezérkar irányí­tási, ellenõrzési, távközlési és számí­tógépes fõigazgatója a minap nyilvánosan kimondta: a távközlési-informatikai hadviselés megjelenése legalább annyira megváltoztatta a hadmûvészet és a stratégia alapképleteit, mint annak idején az atombomba. ím nem a végpusztulás réme által, hanem ellenkezõleg: azzal, hogy puskalövés nélkül meg lehet béní­tani az ellenség hadseregét, sõt egész gazdaságát, bankrendszerét, egészségügyi ellátását, iparát: mindent, amit komputerek tartanak nyilván és segí­tenek irányí­tani. Meg lehet fosztani a vezérkart és a kormányt az információ továbbí­tásának lehetõségétõl. Kevesen halnak meg, talán egy ház sem dõl össze, a legyõzött ország gazdasága mégis hosszú évekig romokban hever.”
(Népszabadság, 1997. november 3.)

Napjainkban az ûrtechnológia, az információs és kommunikációs technológia rohamos fejlõdése folyamatosan alakí­tja át a haditechnikai eszközöket és a harceljárásokat is. Megjelentek az intelligens haditechnikai és vezetéstechnikai eszközök, a precí­ziós fegyverek. Továbbfejlõdtek a rakéták, a tüzérlõszerek célra vezetõ képessége, találati pontossága. Kisebb a járulékos pusztí­tásuk, vagyis elsõdlegesen csak a célban okoznak pusztí­tást. Az elektronikai eszközökkel együtt nõtt a felderí­tõ berendezések hatékonysága, és megjelent a kisebb méretû irányí­tott, felderí­tõ pilóta nélküli repülõ (tenyérnyi méretû). Ez a technikai átalakulás a továbbiakban is folytatódni fog. Vizsgáljuk meg mindennek az egyes haderõnemekre és fegyvernemekre gyakorolt hatását!

Lövészek
A katona a túlélést fokozó és a mozgásszabadságot biztosí­tó eszközökkel van felszerelve. Olyan málhamellényekkel, amelyek alkalmasak a felszerelések kényelmes elhelyezésére és amelyek speciális golyóálló anyagot (például kevlárt) alkalmazva a katonát is védik. A formatervezetté váló sisakon az éjszakai látást
és a tûzvezetést segí­tõ eszközöket (például infratávcsövet) helyeznek el. A felszerelés részét képezi majd az a lézereszköz, amellyel a lövészkatona célmegjelölést végezhet a tüzérség vagy a légierõ számára. A katonáknál lévõ új hí­radó és adattovábbí­tó berendezések lehetõvé teszik a folyamatos rádióösszeköttetést más katonákkal, illetve a katonák helyzetének pontos meghatározását. Kí­sérleti stádiumban vannak a robottechnikai fejlesztések, a harci robot, vagy a felszerelést szállí­tó robot kialakí­tása, alkalmazása, a mûszaki erõknél használt robbanóanyag-felderí­tõ és -megsemmisí­tõ gépek.

Harckocsizók
A harckocsik esetében a tûzerõ fokozása mellett elõtérbe kerül a fegyverek célmeghatározó és tûzvezetõ rendszereinek fejlesztése. Ezek révén lehetõvé válik a különbözõ csapásmérõ eszközök összehangolása. Például a harckocsizók tüze összekapcsolódhat a tüzérség és a légierõ csapásmérõ eszközeinek, például a manõverezõ robotrepülõgépeknek a támadásával. Ennek elõnye, hogy pontosabb csapásmérést tesz lehetõvé.
   A harckocsik tervezésekor várhatóan tovább folyik a technikai verseny a páncéltörés és a páncélvédelem erejének fokozása terén is.
   Fejlõdni fog a légvédelmi berendezések hatékonysága, különösen a célravezetõ technika fejlõdése, a légvédelmi eszközök számí­tógépes hálózatba kötésének lehetõsége révén.
   Nagy változáson mennek át az elektrotechnikai és a vezetés-technikai berendezések. A mikrohullámú adattovábbí­tók mûködtetésétõl és a digitális hullámok alkalmazásától az adattovábbí­tás titkosí­tási technikájának fejlõdése várható.

Légierõ
A légierõ haditechnikájában fokozódik a verseny a láthatóság csökkentése (lopakodó technológia) és a légi eszközök észlelése területén. Tovább fejlõdik a nagytávolságú érzékelés. Folytatják a csapásmérés fejlesztését, illetve a tûzvezetõ rendszerek hatékonyságának, pontosságának növelését, egységes pusztí­tási
rendszerben történõ jelenlétét.

Haditengerészet
A haditengerészetnél folytatódik a komplex kötelékek kialakí­tása, illetve az azon belüli kötelékek megfelelõ arányú összetételének kialakí­tása. Továbbra is nagy szerepet fognak játszani a repülõgép-anyahajók és a tengeralattjáró kötelékek. A tengeralattjárók már nem csak a part menti területeket tudják támadni, hanem megvan a képességük arra, hogy például manõverezõ robotrepülõgépekkel a szárazföldi mûveleteket is hatékonyan támogassák.

Felderí­tõ és vezetéstechnikai eszközök
A technikai felderí­tési lehetõségek kiszélesedésén kí­vül fejlõdött az optikai felderí­tés szí­nvonala is, ami lehetõvé teszi a szembenálló fél idõbeni észlelését és a róla kapott adatok gyors és pontos továbbí­tását és értékelését.
   A csapatokat vezetõ törzsek számára a számí­tástechnika lehetõvé teszi az ellenség tevékenységének mind gyorsabb és pontosabb elemzését, a saját tevékenység lehetséges módozatainak idõbeni kidolgozását, ellenõrzését és modellezését. A vezetési szoftverek alkalmassá váltak a harctéren folyó események követésére, a feladatok beosztottakhoz történõ eljuttatására.

Harcászat
Harcászati szinten a jövõben törekedni fognak a kisebb kötelékek alkalmazására. E kötelékek – raj, szakasz, század esetleg zászlóalj – összetételét úgy alakí­tják át, hogy önmagukban is minél többfajta feladatot tudjanak egyszerre sikeresen megoldani. Jellemzõvé válik az összfegyvernemi jelleg: a tüzér, mûszaki, felderí­tõ, tûzvezetõ, légierõ-támogató elemek együttes jelenléte. Ezekkel a kötelékekkel nagy területen lehet majd tevékenykedni: kis erõ – nagy tér. A harcoló kötelékeket ki fogják egészí­teni a speciálisan képzett erõk. Ezek célirányosan egy-egy fontos objektum célmegsemmisí­tésével fognak hozzájárulni a mûvelet sikeréhez.

Hadászat
Természetesen hadászati szinten is nagy változások várhatók. A háború megví­vása során az elõbb felsorolt technikai változások kiaknázása, a kötelékek nyújtotta lehetõségek kihasználása megváltoztatja a háború lefolyását.
   Elõször is az eltérõ technikai háttér következtében a szembenálló erõk haditechnikai szí­nvonala között jelentõs eltérés, aszimmetria lehet. Ez önmagában is eldöntheti a háborúk kimenetelét. A harctevékenységek elõkészí­tésében és végrehajtásában nagy szerepet fog játszani a légtér uralása. Legyen az a világûr, vagy a háború térségének közvetlen légtere.
   Aki uralja a világûrt, az a technikai felderí­tés révén pontosan tudni fogja ellenfelének helyzetét. Persze az álcázási technikák fejlõdése azért megõrzi a földi felderí­tés, a hí­rszerzés szükségességét is. A légtéruralás nemcsak a célok felderí­téséhez, hanem azok pusztí­tásához is fontos, hiszen az elsõ csapások a levegõbõl fognak bekövetkezni. Ez történt a délszláv válság, a kuvaiti és az iraki háború alatt is.
   A tervezést követõen tehát kezdetben a légierõ, illetve a haditengerészeti
kötelékek légi ereje fogja kiváltani a csapásokat repülõgépek és rakéták alkalmazásával a szembenálló fél légvédelmének, légierejének földön történõ megsemmisí­tésére törekedve. Majd ezt követõen az utánpótlási utak megbéní­tása lesz a cél. Ezekben a tevékenységekben a légierõn kí­vül az ellenség mélységébe
kijuttatott speciális erõk is részt vesznek. Az õ feladatuk a célok megjelölése és a levegõbõl nehezen támadható objektumok elpusztí­tása.
   Miután a légierõ lehetõvé tette a szárazföldi erõk tevékenységét, a szárazföldi erõk tüzéralakulata, együttmûködve a légierõ kötelékeivel egységes számí­tógép vezérelte tûzvetési rendszer igénybevételével pusztí­tja a szembenálló fél légvédelmi, tüzér-, páncélos eszközeit és élõerõit.
   A manõvererõk (a harcok során a kedvezõ helyzet megteremtése érdekében mozgást végzõ erõk: lövész, harckocsizó kötelékekbõl jelölik ki), vagyis a szárazföldi haderõ kötelékei ezt követõen a légierõ és a tüzérség fedezete mellett bekerí­tik és szétdarabolják az ellenséges erõket, hogy aztán részenként megsemmisí­tsék,
vagy megadásra kényszerí­tsék õket.
   Az ellenség összefüggõ védelmének megszûnését követõen elképzelhetõ a kiskötelékek önálló irányban történõ tevékenysége: az ellenség mélységében lévõ objektumainak birtokbavétele, az ellenség üldözése és felszámolása, vagy a már korábban elfoglalt területen visszamaradó ellenséges erõk felszámolása. Ezeket a kiskötelékeket a gyors manõverek fogják jellemezni, amelyek sikerét az egységes informatikai vezetési rendszernek köszönhetõen gyors és pontos tüzérségi és légi támogatás segí­theti elõ.
   Ebbõl is látszik, hogy a harc vezetése, a tûzzel való pusztí­tás irányí­tása, továbbá a harctéren tevékenykedõ erõk vezetése egy egységes rendszert igényel.
   Ezt hí­vjuk hálózatos hadviselésnek. Ez azt jelenti, hogy egy informatikai hálózaton keresztül látható és irányí­tható minden hadszí­ntéren lévõ egység és hadmûvelet.
   A harcok során az ember kiváltására egyre több robotberendezést fognak használni. Ilyenek például a pilóta nélküli repülõk, a pilóta nélküli felderí­tõ repülõk, vagy a jelenleg is használt aknamentesí­tõ és felszerelést szállí­tó robotok.
   A jövõ háborúira egyre inkább az informatika, a robottechnológia nyomja majd rá a bélyegét.

FELADATOK
1. Gyûjtsetek anyagot a könyvtárban, az interneten a kuvaiti háború hadmozdulataival kapcsolatban! Beszéljétek meg azokat!
2. Gyûjtsetek anyagot a katonák jelenlegi és jövõbeli felszerelésével kapcsolatban! Mutassátok be egymásnak, hogyan néz ki majd a jövõ katonájának fegyverzete és felszerelése!


ÖSSZEFOGLALíS
A modern hadviselés jellemzõje a gépesí­tettség.
A modern háború dinamikus, manõverezõ háború.
A modern háborúban egyre nagyobb szerepet kap az informatika.
A modern háború során a haderõk kihasználják mindhárom földrajzi dimenziót.
A modern háborúk harcainak vezetésében döntõ szerepet játszik az információs technológia fejlõdése.

23. Egy amerikai szárazföldi zászlóalj felépí­tése és jellemzõi vonásai

1. Hogyan épül fel egy amerikai zászlóalj?
2. Milyen szervezeti elemei vannak?
3. Milyen feladatokat látnak el az egyes csoportosí­tások?

Feladat: Ismételjétek át a Magyar Honvédség felépí­tésénél tanultak alapján, hogyan
épül fel egy zászlóalj!


Gyalogsági zászlóalj
Az amerikai gyalogság zászlóalja sok tekintetben hasonlí­t a többi országéhoz. A katonák által használt technikai eszközöktõl függõen a zászlóalj lehet könynyû, nehéz és gumikerekes harcjármûvel (Stryker) felszerelt.
   A zászlóalj élén a zászlóaljparancsnok áll. Õ vezeti, irányí­tja a kötelék tevékenységének elõkészí­tését és feladatának végrehajtását.
   A magyar zászlóaljaktól eltérõen az amerikai zászlóaljtörzs és a közvetlen támogató erõk egy parancsnokság alatt állnak. Ennek a neve törzs és törzsszázad. A harcoló kötelékek itt is közvetlenül a parancsnok alárendeltségében vannak. A harcoló kötelékek állományába három lövészszázad tartozik.

A törzs és a törzsszázad
Feladata a kötelék vezetéséhez szükséges feltételek megteremtése, a harcoló kötelékek részére támogatás nyújtása. A törzs és a törzsszázad magában foglalja: a parancsnokot, a parancsnoksegí­tõ részleget, a koordináló és speciális törzset, a felderí­tõ szakaszt, a tûztámogató szakaszt, a mesterlövész rajt, a hí­radószakaszt és az egészségügyi szakaszt.
   A parancsnok vezeti a kötelékek tevékenységét, döntéseket hoz, és képviseli a szervezetet az elöljáró törzsében.
   A parancsnokot segí­tõ részlegben található a zászlóaljvezetõ tiszt, akinek feladata a zászlóalj mûveleteinek és a törzs tevékenységének összehangolása, a tervezés vezetése.
   A koordináló és speciális törzs magában foglalja a személyi állomány kérdéseivel foglakozó törzsrészleget, a felderí­tést tervezõ törzsrészleget, a mûvelettervezõ és vezetõ részleget, a logisztikai feladatokat tervezõ és vezetõ részleget, a hí­radásért felelõs részleget, a tûztámogató részleget. Feladatuk: döntések elõkészí­tése a parancsnok részére, részvétel az alárendeltek vezetésében, kapcsolattartás az együttmûködõ szervezetekkel.
   A hí­radó szakasz feladata az összeköttetés biztosí­tása a törzsön belül és az alárendeltekkel.
   A felderí­tõ szakasz feladata adatok biztosí­tása a parancsnok, a tûzvezetõ részleg számára az ellenség erejérõl, a tereprõl.
   A tûztámogató – aknavetõ – szakasz feladata a zászlóalj alárendelt kötelékeinek tûzzel való támogatása.
   A mesterlövész raj két mesterlövész részleggel vesz részt a fontos ellenséges célpontok megsemmisí­tésében.

A harcoló századok
Feladata végrehajtásához a zászlóalj a harci-kiszolgáló támogató erõket a mûvelet megkezdése elõtt, az elõkészí­tés idõszakában kapja meg.
   A három manõvererõ – harcoló század – századonként egy parancsnokságból, három harci szakaszból (lövész), egy mozgékony géppuskás rendszerû szakaszból, egy önjáró aknavetõ részlegbõl (2 eszköz) és egy mesterlövész csoportból áll.
   A szakaszokon belül 4 rajos szervezet található. A rajok a zászlóalj szervezetétõl függõen rendelkezhetnek egy-egy jármûvel is, ami lehet teherautó, páncélozott gépkocsi, páncélozott jármû vagy harcjármû.
   A század is a felkészülés idõszakában kapja meg a harci-kiszolgáló erõket.
   A zászlóalj, a századok és a szakaszok tevékenységét az elöljáró kötelékek (dandár, zászlóalj) támogathatják tûzzel, élõerõvel, technikai eszközökkel, logisztikai képességekkel. A tûzzel történõ támogatás megvalósulhat a légierõ bevonásával is.
   A zászlóalj a feladat végrehajtását önállóan, vagy az elöljáró kötelék keretében oldja meg.
   A zászlóalj szervezete rendszerint lehetõvé teszi a különbözõ idõjárási és terepviszonyok közötti tevékenységet. A feladathoz rendszeresí­tett technikai eszközök biztosí­tják a nappali és az éjszakai feladat végrehajtását is.
   A Magyar Honvédség hivatásos katonái közül többen elvégezték az Egyesült íllamok szárazföldi erõinek Ranger kiképzését, a Ranger School-t. Az alábbiakban az egyik résztvevõ személyes élményeit olvashatjátok a kilenchetes kiképzésrõl:

A Ranger School az idõk során a fiatal tiszthelyettesek és tisztek rátermettségének, akaraterejének, elhivatottságának elsõ és legnagyobb próbatételévé nõtte ki magát. A kilenc hét gyötrelemért járó Ranger Tab (Ranger felvarró) mindenki számára a megfelelést, az együvé tartozást, valamint a hadseregben megnyí­ló lehetõségeket jelenti. Például ma már a Ranger Tab nélkül elképzelhetetlen az USA szárazföldi erõinél a lövész tiszti karrier.
   A Ranger School tematikája háromszor három hetes fázisra tagozódik. Az elsõ fázist a fort benning-i helyszí­n miatt Benning fázisnak, a másodikat hegyi, a harmadikat pedig Florida- fázisnak nevezik. A képzés nehézségét az étel- és az alvásmegvonás, a folyamatos nyomás alatt tartás, a folyamatos és intenzí­v fizikai igénybevétel jelenti.
   Az elsõ fázis elsõ hetében a fizikai alkalmasság felmérése kap helyet, mí­g a második és harmadik héten Camp Darby-ban kezdõdik a raj, majd szakasz szintû harcászat, parancsnoki felkészí­tés és kiválasztás. Azok a szerencsések, akik megfelelnek a követelményeknek, tovább léphetnek a hegyi fázisba. A háromhetes blokk itt hegymászó ismeretekkel indul, ereszkedés, mászás, kötözések és sebesültszállí­tás szerepelnek a kiképzési programban. Ezt követi kétszer öt nap folyamatos terepmunka a hegyekben. A tapasztalat szerint, aki addig nem tört meg, itt garantáltan meg fog. A kiképzõknek nincs szüksége a nyomás alatt tartásra, megteszi helyettük a hegy. A harcászati feladatok itt zömében lesállás, rajtaütés, elõremozgás harcérintkezésig
és járõrbázis létesí­tése. Kimerí­tõ és gyötrelmes, az „eredmény” tí­z kilogramm elvesztése a testsúlyból és mentális kifáradás.
   A szerencsések szerencsései ezek után átkerülnek az utolsó, Florida-fázisba, ez a három hét a szí­v és az akarat harca. Egyesek azt mondják, Florida már nem olyan nehéz. Lehet, hogy õk piszok erõsek voltak. A zsák itt a legnehezebb, a menetek pedig itt a leghosszabbak. Van viszont csónakos mozgás, helikopteres légi szállí­tás, és mocsári menet. A feladat itt már gyakorlatilag bármi lehet. Ami viszont fontos és erõt ad, hogy már látszik a vége.
   Az egyes fázisok végén az értékelés és folytatás hármas kritériuma:
   Legalább egy sikeresen végrehajtott parancsnoki beosztás.
   A társak értékelése alapján minimum a 60%-os szint elérése.
   A végrehajtás során kapott maximum három nagy mí­nusz pont.

FELADATOK
1. A könyvtárban fellehetõ háborús, történelmi könyvekben keressetek példát a század és a zászlóalj tevékenységére!
2. Gyûjtsetek adatokat a mesterlövészek alkalmazásával kapcsolatban! Beszéljétek meg alkalmazási lehetõségeiket!


ÖSSZEFOGLALíS
Az USA zászlóalj szervezetében a vezetés és támogatás rendszere elkülönül a végrehajtó kötelékektõl.
   A kötelékek béke szervezetének nem része a harci kiszolgáló erõ.
   A zászlóalj szervezete lehetõvé teszi a helyszí­ntõl, idõjárástól, és napszaktól független alkalmazást.


24. A különleges egységek jellemzõi és feladatai

1. Mitõl különleges egy egység?
2. Melyek a leghí­resebb különleges kötelékek?
3. Mikor alakultak ki és mi jellemzõ rájuk?

Feladat: Gyûjtsetek anyagot olyan katonai erõkrõl, amelyek az ellenség mélységében, vagy békében terrorista csoportok ellen kerültek alkalmazásra!

A különleges egységek feladata
A katonai erõ alkalmazásában különlegesek mindazok a mûveletek, amelyeket a hagyományos erõk alaprendeltetésüknél és kiképzésüknél fogva nem tudnak végrehajtani.
   Az ilyen mûveletekre jellemzõ a speciálisan erre a feladatra kiválogatott, felkészí­tett és felszerelt kis erõk alkalmazása, jellemzõen szokatlan körülmények között.
   A különleges mûveleti erõk feladata háborúban az ellenség mélységében, hátországában való tevékenység. Például felderí­tés és adatgyûjtés, személyek elfogása, technika zsákmányolása, okmányok megszerzése, objektumok elfoglalása, rombolása.
   Béke idején a különleges egységek feladata lehet a terroristák és bûnözõk felkutatása, elfogása, megsemmisí­tése, kábí­tószer-termelõ helyek felderí­tése, megsemmisí­tése, illetve egyéb, a biztonságot szolgáló együttmûködés a polgári rendvédelmi szervekkel és a rendõrséggel.

Hí­res különleges egységek
A világ összes katonai szervezetében megtalálhatók a különleges mûveleti erõk. Vegyük sorra ezek közül a legismertebb szervezeteket.

SAS – KíœLÖNLEGES LÉGI SZOLGíLAT (SPECIAL AIR SERVICE)
Ez az erõ az Egyesült Királyság Különleges Erõinek része, 1941-ben alapí­tották. Jelképük egy pajzson elhelyezett szárnyas tõr, amelyen a jelmondatuk látható „Aki mer, az nyer ”.
   Az SAS-nek jelenleg 3 ezrede van, ebbõl kettõ alkotja a tartalékot, mí­g egy ezred azonnal bevethetõ. Az ezrednek 4 százada van, 60-60 fõvel. A századokon belül 4 szakasz és egy törzs található. A szakaszok egymástól eltérõ területekre szakosodtak: a nagy magasságú ejtõernyõs ugrásra, a tengeri hadviselésre és a könnyûbúvár feladatokra, a jármûvekre és a nehézfegyverekre, a hegymászásra és sarki körülményekre stb.

Az SAS katonák kiképzése
A válogató kiképzés egy hónapig tart, amit a fizikai állóképesség felmérése követ. Ez egyre hosszabb távolságú futásokat jelent és a kiképzés elõtti utolsó próbatétel a 60 kilométeres, hegyekben végrehajtott tájékozódási gyakorlat, amelyet 20 óra kell teljesí­teni. A jelentkezõk közül csak minden ötödik katona kezdheti meg a 14 hetes alapismereti kiképzést. A kiképzés végén a túlélést gyakorolják, majd 24 órás kihallgatáson tesztelik a katonákat. A kiképzés következõ fázisa az élelmezési ellátás nélküli 30-40 napos távol-keleti dzsungelkiképzés,
ahol a katona azt eszik, amit talál. Befejezésül négyhetes ejtõernyõs kiképzést hajtanak végre.
   Az alábbiakban két hí­res SAS bevetésrõl olvashattok:

Az SAS egyik leghí­resebb bevetése 1980 májusában volt, amikor terroristák szállták meg a londoni iráni nagykövetséget, és 26 túszt ejtettek. Egy nyolctagú SAS egység az épület tetejérõl ereszkedett le, egy másik csapat a szomszédos épületek erkélyérõl mászott át. A harmadik csapat egy lyukat robbantott a falba és azon keresztül hatoltak be az épületbe. A tûzharcban egy kivételével minden terrorista meghalt.

Az SAS 1991-ben az Öböl-háborúban az Izrael ellen bevetett Scud rakétákat derí­tette fel és semmisí­tette meg. Az egyik sikertelen bevetés során az Andy McNab õrmester által vezetett nyolctagú ”Bravo Kettõ Nulla” kódnevû SAS egység január 22-én eltévedt a sivatagban. 160 km-t gyalog tettek meg a nappali hõségben és az éjszakai hidegben a Szí­riai határ felé. Egy brit katona átjutott a határon, három útközben elesett. Négy társukat az iraki katonák elfogták, õk a háború után szabadultak ki.

DELTA FORCE
1977-ben hozták létre, az Amerika Egyesült íllamok Speciális Mûveleti Erõi közé tartozik.
    A Delta Force-t kezdetekben a külföldi terroristák elleni harcban vetették be, a késõbbiekben tették alkalmassá másfajta küldetések ellátására is: mélységi felderí­tésre, valamint rajtaütésekre. Jelvénye: háromszög alakú levélbe foglalt tõr.
   Három mûveleti századból áll, amelyek kisebb csapatokra (troops) tagozódnak. Minden egyes csapat egy bizonyos képességben járatos: í­gy van hegyvidéki, búvár-, illetve gépesí­tett szárazföldi, és egyéb mûveletekre kiképzett csapata. A nagyobb mûveleti hatékonyság érdekében a csapatokat négyfõs csoportokra bonthatják.
   Erõi részt vettek az 1984-es Nyári Olimpiai Játékok biztosí­tásában, az 1993- as szomáliai konfliktusban, 2001-tõl a tálibok elleni tevékenységben Afganisztán területén, valamint a 2003-as iraki háborúban.

US NAVY SEAL – (UNITED STATES NAVY SEA, AIR AND LAND FORCES)
1962-ben hozták létre, az Amerikai Egyesült íllamok Haditengerészet Tengeri, Légi és Szárazföldi Erõi speciális alakulata. A neve a haditengerészet, a tengeri, a légi és a szárazföldi megnevezésbõl adódik, és egyben utalás tevékenységük alapvetõ jellemzõjére, a ví­z alól indí­tott mûveletekre (seal=fóka).
   Elsõdleges feladata a hí­rszerzés és a közvetlen támadó mûveletek végrehajtása, de emellett részt vesz terrorizmus-elhárí­tó, nem hagyományos fegyverekkel ví­vott mûveletekben, személyek kiszabadí­tásában, biztonsági mûveletek támogatásában, valamint ví­zrajzi felderí­tésekben.
   A Speciális Tengeri Hadviselés Osztag öt egységbõl áll. Ebbõl kettõ SEAL 4-4 csoporttal. A harmadik osztag speciális szállí­tójármûves 2 csoporttal, a negyedik speciális hajóosztag 3 csoporttal, az ötödik hagyományos mûvelettámogató osztag 2 csoporttal.
   Az egység részt vett 1962 és 1972 között a vietnami háborúban. Jelen voltak Afganisztánban 2005-ben. 2009-ben eredményesen tevékenykedtek a tengeri kalózok elleni mûveletekben.

GREEN BARRETS (ZÖLDSAPKíSOK)
Ezt az amerikai egységet 1961-ben alapí­tották. Nevüket a sapkájukról kapták. Ez a világ legnagyobb létszámú különleges ereje. Saját repülõgépeikkel és szakembereikkel, akiket a megszállt területek polgári ügyeinek intézésére képeztek ki, önálló alakulatként képesek harcolni.
   Fõ feladatuk nem a hagyományos hadviselés, hanem a külsõ-belsõ védelem, különleges felderí­tés, illetve közvetlen harctevékenységek végrehajtása. Alapegysége a 12 fõs „A” mûveleti különí­tmény. Öt „A” mûveleti különí­tmény alkot egy „B” csapatot. Egy században 12 db „A” csapat van, öt század alkot egy zászlóaljat, három zászlóalj egy csoportot. Jelenleg 7 csoport van. Ebbõl három reguláris, kettõ a Nemzeti Gárdáé, és kettõ tartalék.

Feladat: Rajzoljátok fel a Green Barrets zászlóalj szervezetét!

GSG-9 (GRENZSCHUTZGRUPPE 9) – 9. HATíRÕRCSOPORT
A Német Szövetségi Rendõrség részét képezõ speciális alakulatot 1973-ban alapí­tották. Elsõdlegesen terroristaellenes mûveletek végrehajtására hozták létre, amelyeket kiválóan, nagy hozzáértéssel végez.
   Szervezete három fõ mûveleti és egy támogató osztagot foglal magába. Az osztagok a következõ területeken tevékenykednek: hagyományos mûveletek, tengeri mûveletek, légideszant mûveletek, technikai tevékenység. Központi ellátó szervezettel, dokumentációs egységgel, mûveleti törzzsel és kiképzõ egységgel rendelkezik.
   Leghí­resebb akciójukra 1977 októberében, a szomáliai Mogadishu repülõterén került sor, ahol terroristák fogságába esett túszokat sikerült kiszabadí­taniuk. Azóta is számos esetben hajtottak végre terroristaellenes mûveleteket a világ különbözõ pontjain.

SZPECNAZ – KíœLÖNLEGES RENDELTETÉSÛ CSAPATOK (VOJSZKA SZPECIALNOGO
NAZNACSENYIA)
Alapí­tása nem kötõdik egyetlen idõponthoz, az orosz (szovjet) ejtõernyõs kötelékek kialakulásával együtt folyamatosan jött létre.
   Feladatai: az ellenséges politikai és katonai vezetõk likvidálása, az ellenséges nukleáris létesí­tmények, parancsnokságok és kommunikációs központok, áramszolgáltató létesí­tmények, kulcsfontosságú objektumok elleni támadás végrehajtása.
   A Szpecnaz alegységek nyolc vagy tí­z katonából állnak. Minden alegységen belül van hí­radó, mesterlövész és robbantási specialista, de minden katona külön is részesül valamennyi területre felkészí­tõ kiképzésben.
   Minden katonai körzet rendelkezik szervezetszerû speciális dandárral. Minden dandár három-öt zászlóaljból, egy hí­radó századból, egy támogató alegységbõl és egy parancsnoki századból áll. Háború esetén ezek létszáma megközelí­tõleg 1300 fõ. A századok három osztagból, egy hí­radó szakaszból és egy támogató alegységbõl állnak. A haditengerészetnek külön speciális dandárjai vannak. Legnagyobb szabású bevetését Afganisztánban hajtotta végre az 1980- as években.

FELADATOK
1. A Magyar Honvédség honlapján keressétek meg hadseregünk különleges mûveleti erejét! Tanulmányozzátok összetételét és feladatrendszerét!
2. Olvassátok el Hugh McManners: Különleges katonai kommandók cí­mû könyvét!
Gyûjtsétek össze, hogy milyen kiemelt mûveletekben és milyen felszereléssel vettek részt a kötelékek!


ÖSSZEFOGLALíS
   A különleges katonai erõk általában kis létszámúak.
   Feladataik végrehajtásához speciális képzettségre és felszerelésre van szükség.
   A különleges mûveleteteket végrehajthatják szárazföldön, ví­zen, ví­z alatt és levegõben is.
   A különleges mûveleti erõk jól alkalmazhatók békében a terrorizmus elleni küzdelemben.
   A különleges mûveleti erõk esetenként hagyományos harctevékenységet is végezhetnek.


25. Modern haditechnikai eszközök

1. Milyen modern technikai eszközökkel rendelkeznek a fejlett haderõk?
2. Mely országokban vannak rendszeresí­tve?
3. Milyen fõ jellemzõik vannak?

Feladat: Keressetek a szakirodalomban és az interneten a modern haderõkben alkalmazott haditechnikai eszközöket!

Repülõgépek
A repülõgépek közül kiemelkednek az alábbiakban felsorolt nagy teljesí­tõképességgel, vagy lopakodó képességgel rendelkezõ eszközök. A repülõgépeken megjelent a lopakodó technológia, fejlõdött a tûzvezetõ rendszer, és nõtt a találati pontosság.

F117 NIGHTHAWK (Éjszakai sólyom)
csapásmérõ repülõgép
1982 óta van hadrendben
az USA légierejében

F-22 RAPTOR
Az F117 Nighthawk leváltására
készült, és 2005-tõl van rendszerben.
MEGNEVEZÉS ADATOK
súlya üresen 13,380 tonna
súlya felszereléssel 23,818 tonna
hossza 20,08 m
magassága 3,78 m
fesztávolsága 13,2 m
MEGNEVEZÉS ADATOK
súlya üresen 18 tonna
maximális felszálló
tömege 36,228 tonna
hossza 18,9 m
hossza maximális
repülési magassága 19 800 m
fesztávolsága 13,56 m


FELADAT: Keressetek adatokat a B-2 SPIRIT bombázóról!
FELADAT: Nézzetek utána, hogy a Raptor tervezésénél és gyártásánál milyen új technológiai
eljárásokat alkalmaztak!


Természetesen minden katonai nagyhatalomnak megvannak az ehhez hasonló adottságokkal rendelkezõ,
csúcstechnológiát jelentõ repülõgéptí­pusai.

Pilóta nélküli repülõgépek
Ûj technológiaként jelent meg a pilóta nélküli repülõgép (Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Jármû, UAV), illetve a pilóta nélküli harci repülõgép (Unmanned Combat Aerial Vehicle – Pilóta Nélküli Légi Harcjármû,
UCAV). Ezek a repülõeszközök a fedélzeten tartózkodó személyzet nélkül képesek harctevékenységre, az általuk hordozott fegyverek hatékony alkalmazására. Feladatuk egy részét önállóan, emberi beavatkozás nélkül, a bonyolultabb vagy veszélyesebb tevékenységet távirányí­tással hajtják végre.

MQ–1 PREDATOR
Az eszköz többfeladatú, és az Amerikai Egyesült íllamokban fejlesztették ki. Eredetileg csak felderí­tésre volt alkalmas.
A repülõgépet bevetették Bosznia, Irak, Afganisztán, Koszovó felett is.

Fõbb technikai adatai:
repülési-mûködési
magassága 7600 m
maximális sebessége 130 km/óra
hossza 8,22 m
magassága 2,1 m
fesztávolsága 12,7 m
fegyverzete 2 db rakéta




FELADAT: Nézzetek utána, hogy mi a hasonlóság és a különbség a Predator és a manõverezõ
robotrepülõgépek mûködése és alkalmazása között!



Tüzéreszközök
A tüzéreszközök között alapvetõ változás nem történt, de a technikai fejlesztés itt is folyamatos volt. Ennek eredményeibõl mutatunk be néhányat.

300 MM BM 9A52 SMERCH RAKÉTAVETÕ (SOROZATVETÕ).
A BM21 (ismertebb nevén a Katyusa) sorozatvetõhöz képest megváltozott a hatótávolság, a találati pontosság. Az eszköz 1987-tõl van szolgálatban az orosz haderõben.

Fõbb technikai adatai:
súlya üresen 33,7 tonna
súlya rakétákkal feltöltve 43,700 tonna
hossza 12 m
szélessége 3 m
magassága 3 m
maximális sebessége 60 km/óra
vetõcsövek száma 12 db
a 12 rakéta kilövésének ideje 38-40 másodperc
a rakéták hatótávolsága 20-70 km
a rakéták átmérõje 300 mm
kezelõszemélyzete 3 fõ

227 MM DALLAS (MLRS) RAKÉTAVETÕ
Alapvetõen az amerikai hadseregben van rendszeresí­tve. Elterjedt neve MLRS, amely az angol Multiple Launch Rocket System (párhuzamosí­tott rakétavetõ rendszer) rövidí­tése.

Fõbb technikai adatai:
súlya üresen 20 tonna
súlya rakétákkal
feltöltve 25 tonna
hossza 6,9 m
szélessége 2,9 m
magassága 2,6 m
vetõcsövek száma 12 db
a 12 rakéta kilövésének ideje 40 másodperc
a rakéták hatótávolsága 27–73 km
a rakéták hatótávolsága speciális konténerrel 100 km
kezelõszemélyzete 3 fõ

FH-70 VONTATOTT LÖVEG
Az európai haderõkben az egyik legelterjedtebb löveg. A löveg vontatása országonként eltérõ tí­pusú jármûvekkel történik. Fejlõdött a lövedék hatótávolsága, a tûzvezetõ rendszer, és megjelentek a lézeres rávezetéssel rendelkezõ lövedékek.

Fõbb technikai adatai:
súlya 9,3 tonna
hossza szállí­tás közben 9,8 m
hossza tûzhelyzetben 12,4 m
magassága szállí­tás
közben 2,4 m
magassága
tûzhelyzetben 2,1 m
a csõ emelkedése –4,5°-tól + 56°-ig
tûzgyorsasága normál esetben 6 lövés/perc
ûrmérete 155 mm
tûzgyorsasága gyorstûz esetén 3 lövés/ 13 másodperc
tûzgyorsasága folyamatos tûz esetén 2 lövés/perc 1 órán keresztül
hatásos lõtávolsága hagyományos töltettel 24,7 km
hatásos lõtávolsága megnövelt hatású töltettel 31,5 km
kezelõszemélyzete 7-8 fõ

M 109 A2 ÖNJíRÓ LÖVEG
A 155 mm ûrméretû tüzéreszköz elterjedt lövegtí­pus a NATO tagállamokban.

Fõbb technikai adatai:
súlya teljes lõszerfeltöltéssel 44 tonna
hossza 9,1 m
szélessége 3,1 m
magassága légvédelmi géppuskával 3,2 m
magassága légvédelmi géppuska nélkül 2,8 m
ûrmérete 155 mm maximális sebessége 56 km/óra
hatásos lõtávolsága lõszertõl függõen 18 km-tõl 24 km-ig
a jármû maximális hatótávolsága 349 km
a jármû lejtõmászó képessége 60°
a jármû oldaldõlési határa 40°
kezelõszemélyzete 6 fõ

Páncélosok

M1A1/A2 ABRAMS HARCKOCSI Fõbb technikai adatai:
súlya 63 tonna
hossza 7,9 m
szélessége 3,6 m
magassága 2,4 m
maximális sebessége
országúton 67 km/óra
terepen 48 km/óra
hatótávolsága 490 km

Az amerikai haderõben rendszeresí­tett harckocsi tí­pus. Alaptí­pusát, az M1-et 1980-ban állí­tották rendszerbe.
Az M1A1-et 1985-ben alakí­tották ki, az A2 ennek továbbfejlesztett változata.

 A harckocsinak 1985 óta fejlõdött a páncélvédettsége, a löveg tí­pusa és a tûzvezetõ berendezése. A harckocsi gázturbinás motorral van felszerelve. Fõ fegyverzete a 120 mm-es simacsövû M256 löveg, kiegészí­tõ fegyverzete a párhuzamosí­tott 7,62 mm-es géppuska, és egy 7,62 mm-es parancsnoki géppuska. Modern kerámiabetétes páncélzattal rendelkezik, az A2 tí­pusnál uránnal megerõsí­tett páncél van a toronynálhomlokpáncélzaton.

STRYKER
Fõbb technikai adatai:
súlya 16,4 tonna
hossza 6,9 m
szélessége 2,7 m
magassága 2,6 m
maximális sebessége 100 km/óra
hatótávolsága 500 km
kezelõszemélyzete 2 fõ
szállí­tási képessége 9 fõ

A Stryker egy páncélozott személyszállí­tó harcjármû. A modern, 8 kerékkel rendelkezõ harcjármû az amerikai
haderõben 2008-tól van rendszerben. Elõnye a gumikerék, amely a békemûveletekben is jó használhatóságot
biztosí­t. Fegyverzete egy 12,7 mm-es M2 géppuska, és egy 40 mm-es gránátvetõ.


25e A Stryker harcjármû (MTI)

FELADATOK
1. Keressetek a könyvtárban vagy az interneten olyan gyalogsági harcjármûveket, légvédelmi eszközöket, amelyek nem szerepelnek a felsorolásban! Mutassátok be a tanórán azokat!
2. Keressétek meg a T–80-as harckocsi adatait, és hasonlí­tsátok össze az M1A2 Abrams harckocsival!

ÖSSZEFOGLALíS
A modern haditechnikai eszközökre jellemzõ a nagy mozgékonyság. A haditechnikai eszközöknél megoldást keresnek a tûzerõ, a mozgás, a páncélvédettség optimálissá tételére. A haditechnikai eszközöknél a jövõben az egyik törekvés a processzor alapú elektronizáció lesz. A modern eszközök egy része már nem igényel folyamatos emberi beavatkozást a mûködése során.


26. Ismétlõ foglalkozás

1. A modern hadviselés koronként mást jelent, és az adott korszak technikai lehetõségeinek és az azokhoz kifejlesztett harceljárásoknak a jellegzetességeit tükrözi. Napjainkban az ûrtechnológia megléte, az információs és kommunikációs technológia rohamos fejlõdése folyamatosan alakí­tja át a haditechnikai eszközöket.

2. Az egyes haderõ- és fegyvernemekre gyakorolt hatásokon túl a hadászat és a harcászat is folyamatosan változik. A jövõben a kisebb kötelékek alkalmazása kerül elõtérbe, összetételüket úgy alakí­tják át, hogy önmagukban is minél többfajta feladatot tudjanak egyszerre sikeresen megoldani. Jellemzõvé válik
az összfegyvernemi jelleg: a tüzér, mûszaki, felderí­tõ, tûzvezetõ, légierõ-támogató elemek együttes jelenléte. A harcoló kötelékeket ki fogják egészí­teni a speciálisan képzett kötelékek.

3. A harcok során az ember kiváltására egyre több robotberendezést fognak használni. Ilyenek például a pilóta nélküli repülõk, pilóta nélküli felderí­tõ repülõk, vagy a jelenleg is használt aknamentesí­tõ és felszerelést szállí­tó robotok. A jövõ háborúiban egyre meghatározóbb lesz az informatika és a robottechnológia.

4. A harcok vezetése, a tûzzel való pusztí­tás irányí­tása, továbbá a harctéren tevékenykedõ erõk vezetése egy egységes rendszert alkot, amit hálózatos hadviselésnek nevezünk. Ez azt jelenti, hogy egy informatikai hálózaton keresztül látható és irányí­tható minden hadszí­ntéren lévõ katonai szervezet és tevékenység.

5. A különleges mûveletekre jellemzõ a speciálisan erre a feladatra kiválogatott, felkészí­tett és felszerelt, kis létszámú erõk alkalmazása, valamint az, hogy a tevékenységet szokatlan körülmények között hajtják végre. Háborúban a különleges mûveleti erõk feladata az ellenség mélységében, hátországában való tevékenység, felderí­tés és adatgyûjtés, személyek elfogása, technika zsákmányolása, okmányok megszerzése, objektumok elfoglalása, rombolása. Béke idején feladatuk lehet a bûnözõk és a terroristák felkutatása, elfogása, megsemmisí­tése, a kábí­tószer-termelõ helyek felderí­tése, megsemmisí­tése.

6. Hí­res különleges egységek az SAS, a Delta Force, a US Navy SEAL, a GSG-9, a Green Barrets, a Szpecnaz.

7. A modern haditechnikai eszközök közé tartozik többek között az F117 Nighthawk és az F-22 Raptor harci repülõgép, a pilóta nélküli repülõgépek, a 227 mm Dallas (MLRS) rakétavetõ, az FH-70 vontatott löveg, az M 109 A2 önjáró löveg, az M1A1/A2 Abrams harckocsi, valamint a Stryker harcjármû.

FELADATOK
1. Soroljátok fel a modern hadviselés jellemzõit!
2. Milyen hatással van a fejlõdés a tüzérségre?
3. Mikor beszélünk hálózatos hadviselésrõl?
4. Milyen feladatokat képesek ellátni a harcban a különbözõ robotok?
5. Mi a közös jellemzõje a különleges mûveleti egységeknek?
6. Mit jelent az SAS rövidí­tés?
7. Milyen feladatokra alkalmazzák a zöldsapkásokat?
8. Milyen feladatra alkalmazható az F117 Nighthawk repülõgép?
9. Miért elõnyös a harci repülõgépeknél a lopakodó üzemmód?
10. Miért hatékonyak a sorozatvetõk?



27. Ismétlõ foglalkozás az A) fejezet anyagából

1. A természetes eredetû biztonsági kihí­vásokhoz tartoznak a természeti jelenségek által elõidézett katasztrófák, amelyek az emberi tevékenységtõl függetlenül jelentkeznek. A mesterséges eredetû kihí­vásokhoz tartoznak a háborúk, a fegyveres konfliktusok, a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bûnözés, a kábí­tószer- és fegyverkereskedelem, a gazdasági problémák, a környezetszennyezés és az ökológiai egyensúly megbontása. Megkülönböztetünk globális, kontinentális, regionális vagy szubregionális, továbbá lokális biztonsági kihí­vásokat.

2. Magyarország, valamint szomszédainak többsége tagja a világ katonailag leghatékonyabb országait tömörí­tõ NATO-nak, és a legfejlettebb európai országokat tömörí­tõ Európai Uniónak. Ebbõl fakadóan hazánkat a közvetlen környezetünkbõl még kockázat formájában sem fenyegeti katonai konfliktus veszélye. A biztonságot fenyegetõ nem katonai kockázatok közül hazánkat legközvetlenebbül a környezetbiztonság körébe tartozó árvizek és belvizek, a globális felmelegedés hatásai, valamint az energiabiztonság kérdése fenyegeti.

3. A nemzeti katonai stratégia a fegyveres erõk fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos elveket, célokat, erõforrásokat és tevékenységformákat foglalja össze azzal a céllal, hogy a fegyveres erõ maximálisan szolgálja a nemzet biztonságát, illetve a katonai-védelmi feladatokat sikeresen, hatékonyan és megbí­zhatóan hajtsa végre.

4. A NATO a Szovjetunióval és szövetségi rendszerével szemben jött létre Washingtonban 1949. április 4-én, és a washingtoni szerzõdés 5. cikke biztonsági garanciát nyújt tagállamainak. A NATO-tagállamok együttmûködése a részt vevõ államok döntéshozatali függetlenségének kölcsönös elismerésére, illetve a közös politika közös döntéshozatal révén történõ kialakí­tására épül. A gyakorlati együttmûködés legfontosabb formája a szövetségen belül a konzultáció, a közös határozathozatal folyamata pedig a konszenzuson alapszik.

5. Ûj tí­pusú kihí­vás a NATO számára napjainkban a tömegpusztí­tó fegyverek elterjedésének megakadályozása, a terrorizmus elleni fellépés, valamint a cyberbûnözés és az energiabiztonság.

6. A terrorizmus fegyvertelen, civil emberek vagy vagyontárgyaik ellen politikai szándékból elkövetett, válogatás nélküli erõszak, amely nem köthetõ egyetlen valláshoz, nemzetiséghez vagy kultúrához sem. A terrorista akciók mellett terrorista tevékenység a terrorista csoporthoz való tartozás, a terroristák pénzügyi és egyéb támogatása, a közvélemény megfélemlí­tése vagy fenyegetése. A világ különbözõ térségeinek terrorfenyegetettsége igen eltérõ, legfenyegetettebbek a közel-keleti és dél-ázsiai országok.
   A terrorizmus elleni küzdelemnek három kulcsfontosságú területe van, a védekezõ – az emberek, a közélet, az épületek, az ellátási hálózatok sebezhetõségének csökkentésére irányuló – terrorizmus-elhárí­tás, a terrortámadások megelõzésére irányuló – a terroristák azonosí­tása, feltartóztatása és felszámolása – útján történõ terrorizmus-felszámolás, valamint a terrortámadást követõen kialakult katasztrófahelyzet vagy szükséghelyzet megoldását és stabilizálását célzó következménykezelés.

7. Az Európai Unió az európai integrációs folyamat eredményeként 1992-ben, a maastrichti szerzõdés alapján létrejött nemzetközi szervezet. Az európai integráció az európai nemzetállamok és nemzetgazdaságok önkéntes gazdasági és politikai összefogásának, összefonódásának, a gazdaság és pénzügy területén
egyetlen egységgé alakulásának folyamata. Az európai integráció lépcsõfokai a Preferenciális (kedvezményes) övezet, a szabadkereskedelmi övezet, a vámunió, a közös piac, az egységes („belsõ”) piac, a gazdasági unió, továbbá a politikai unió.

8. Az európai országok közötti külpolitikai együttmûködést az európai integráció fejlõdése és az 1990–1991-ben megváltozott világrend kényszerí­tette ki. Az EU biztonság- és védelempolitikáját a tagállamok csak válságkezelési, válságmegelõzési, béketeremtõ és humanitárius feladatokra („petersbergi feladatok”) terjesztették ki. Az EBVP sikeres megvalósí­tása érdekében az EU politikai és katonai szerveket hozott létre (Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs, Európai Védelmi íœgynökség), és 2003 decemberében elfogadta az Európai Biztonsági Stratégiát.

9. Az ENSZ a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben a legszélesebb körû jogosí­tvánnyal rendelkezõ nemzetközi szervezet. A Biztonsági Tanács fegyveres erõ felhasználásával nem járó szankciókat, rendszabályokat vezethet be, és fegyveres erõ felhasználásával járó mûveleteket is foganatosí­that. A szervezet
kezdetben valamely lecsillapodott konfliktus megfigyelése, vagy a szemben álló erõk szétválasztása érdekében telepí­tett katonai, rendõri és civil békefenntartó erõket a válságövezetekbe. Ez a „hagyományos” vagy „elsõ generációs” békefenntartás. A második generációs békefenntartó missziók már nemcsak a nyugvópontra jutott konfliktusok fellángolásának megakadályozását tekintették fõ céljuknak, hanem egy szilárd és fenntartható béke megteremtését irányozták elõ. A béketeremtést és a békeépí­tést magában foglaló missziókat harmadik generációs békefenntartásnak nevezzük.

10. A Magyar Honvédség felépí­tését az Országgyûlés a honvédelmi törvényben határozta meg. Vannak egymással szolgálati alárendeltségben lévõ szervezetek, a Honvédséghez tartozó, de ebben az alárendeltségben nem lévõ, továbbá munkaköri jegyzék szerinti szervezetek.

11. A katonai szervezetek vezetésének rendjét a honvédelmi törvény rögzí­ti, amely a parancsnokokon keresztül valósul meg. A hadrendben lévõ katonai szervezeteket a HM Honvéd Vezérkar fõnöke vezeti.

12. A parancsnok teljes és oszthatatlan felelõsséggel tartozik a katonai szervezet hadrafoghatóságáért, a személyi állomány felkészí­téséért és kiképzéséért, a mûködés mindenoldalú biztosí­tásáért, az állomány fegyelméért, az alárendelt katonai szervezet eredményes tevékenységéért, az elöljárók parancsainak végrehajtásáért és a törvényesség betartásáért.

13. A katonai kötelék a harc megví­vásából adódó feladatok végrehajtására létrehozott, azonos, vagy különbözõ elemeket magában foglaló katonai szervezet. Ez lehet a raj, a szakasz, a század, a zászlóalj, az ezred, a dandár, a hadosztály, a hadtest, a hadsereg, a hadseregcsoport.

14. A harci erõk feladata, hogy közvetlenül találkozzanak az ellenséggel, és közvetlen érintkezésben ví­vják meg a harcukat. Ide tartoznak a lövész és a harckocsizó kötelékek.

15. Harci támogató erõknek nevezzük azokat a katonai szervezeteket, amelyek a harci feladatokat végzõ erõket közvetlenül vagy közvetve támogatják, és ezzel kedvezõ feltételeket teremtenek harcuk sikeres megví­vásához. Ezek a felderí­tõ, a tüzér, a légvédelmi, a mûszaki, a vegyivédelmi, valamint az elektronikai
hadviselés kötelékek.

16. A harci kiszolgáló-támogatás a harctevékenységhez szükséges anyagi, technikai és adminisztrációs feltételek biztosí­tását jelenti. A harci kiszolgáló-támogatás részét képezi a logisztikai támogatás, az egészségügyi támogatás, a térképészeti és katonaföldrajzi támogatás.

17. A bevonult katonák kiképzésének elsõ ciklusa 1 hónapos alapkiképzésbõl, 2 hónapos szakbeosztásra történõ felkészí­tésbõl, 6 hónapos alaprendeltetésre történõ felkészí­tésbõl, valamint a 3 hónapos béketámogató mûveletekre történõ felkészí­tésbõl áll. A második ciklus a szintentartó képzés, amit raj, szakasz, század kötelékben hajtanak végre.

18. A magyar katonák NATO-missziói: Tartományi Ûjjáépí­tõ Csoport Afganisztánban, KFOR Koszovóban, Kiképzõ és Tanácsadó küldetés Irakban.

19. A magyar katonák ENSZ missziói: ENSZ Ciprusi Békefenntartó Erõi, Többnemzetiségû Erõ és Megfigyelõk béketámogató mûvelet a Sí­nai-félszigeten, ENSZ Nyugat-Szaharai Misszió, ENSZ Grúziai Megfigyelõ Küldetés, valamint a Koszovói Ideiglenes íllamigazgatási Küldetés.

20. Napjaink modern háborúira folyamatos hatással van az ûrtechnológia, az információs és kommunikációs technológia rohamos fejlõdése, ami átalakí­tja a haditechnikai eszközöket és a harceljárásokat is. Megjelentek és a gyakorlatban alkalmazzák az intelligens haditechnikai és vezetéstechnikai eszközöket, a precí­ziós fegyvereket.

21. A különleges mûveletek jellemzõje, hogy azokat a speciálisan erre a feladatra kiválogatott, felkészí­tett és felszerelt kis létszámú erõk szokatlan körülmények között hajtják végre. Háborúban ilyen feladat lehet többek között az ellenség mélységében, hátországában való tevékenység, felderí­tés és adatgyûjtés, személyek elfogása, technika zsákmányolása, okmányok megszerzése, objektumok elfoglalása, rombolása. Hí­res különleges egységek az SAS, a Delta Force, az US Navy SEAL-s, a GSG-9, a Green Barrets, a Szpecnaz.

22. Modern haditechnikai eszközök többek között az F117 Nighthawk, az F-22 Raptor harci repülõgép, a pilóta nélküli repülõgépek, a 227 mm Dallas (MLRS) rakétavetõ, az FH-70 vontatott löveg, az M 109 A2 önjáró löveg, az M1A1/A2 Abrams harckocsi, valamint a Stryker harcjármû.



28. Ellenõrzõ foglalkozás az A) fejezet anyagából

1. Fogalmazzátok meg a globalizáció lényegét!
2. Soroljátok fel a NATO alapí­tó tagországait!
3. Melyek a NATO legfontosabb szervei?
4. Mit jelent a NATO mûködésénél a konszenzusos döntéshozatal?
5. Soroljátok fel, mely területek jelentenek a NATO számára új tí­pusú kihí­vásokat!
6. Soroljátok fel a terrorizmus jellemzõ vonásait!
7. Melyek voltak az európai integráció lépcsõfokai?
8. Soroljátok fel az Európai Unió bõví­tésének állomásait!
9. Ismertessétek az európai biztonság- és védelempolitika fejlõdésének állomásait!
10. Jellemezzétek az ENSZ második generációs békefenntartó misszióit!
11. Soroljatok fel négyet a HM Honvéd Vezérkar közvetlen alárendelt szervezetei közül!
12. Tevékenységük jellege szerint milyen katonai kötelékeket ismertek?
13. Fogalmazzátok meg, hogy miért felelõs a katonai szervezet parancsnoka!
14. Mi a fegyvernem fogalma?
15. Mi a feladata a század törzsének?
16. Soroljátok fel a lövészkötelékek jellemzõit!
17. Soroljátok fel a harckocsizó kötelékek jellemzõit!
18. Melyek a felderí­tõ kötelékek feladatai?
19. Soroljátok fel, hogy milyen feladatokat látnak el a vegyivédelmi kötelékek!
20. Fogalmazzátok meg a harci-kiszolgáló támogatás feladatait!
21. Soroljátok fel, hogy az alapkiképzés során milyen ismereteket szereznek a katonák!
22. Milyen elemekbõl tevõdik össze a szerzõdéses katonák kiképzésének I. ciklusa?
23. Melyek a különleges egységek feladatai békeidõszakban?
24. Milyen részlegekbõl áll az USA gyalogsági zászlóalj koordináló és speciális törzse?
25. Soroljatok fel három olyan ENSZ- missziót, ahol magyar katonák teljesí­tenek szolgálatot!
26. Melyek a Tartományi Ûjjáépí­tõ Csoport feladatai?
27. Milyen hatással van a lövész katonák tevékenységére a technológiai fejlõdés?
28. Soroljátok fel a légvédelmi kötelékek jellemzõ fegyvereit!
29. Egészí­tsétek ki az alábbi táblázatban az M1A2 Abrams harckocsi hiányzó adatait!
    

Megnevezés

Adatok

súlya
hossza

7,9 m

szélessége

3,6 m

magassága

2,4 m

maximális sebessége
                országúton

67 km/óra

                terepen

hatótávolsága

    

30. Egészí­tsétek ki az alábbi táblázatban az MQ–1 Predator hiányzó adatait!
    

Megnevezés

Adatok

repülési-mûködési magassága
maximális sebessége
hossza 8,22 m
magassága 2,1 m
fesztávolsága  12,7 m

fegyverzete


     
  
     
     
  

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék