Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
A béketámogató mûveletek alapjai

50. A béketámogatás kialakulása és feladatai

1. Milyen helyzetben van szükség békefenntartó erõkre?
2. Milyen szervezeti keret, jogi háttér biztosí­tja ezeknek a tevékenységeknek, mûveleteknek a végrehajtását?
3. Melyek a legfontosabb békefenntartó mûveletek?
4. Hogyan szabályozzák a békefenntartó erõk mûködését?

Feladat: Napjainkban egyre gyakrabban találkozunk a hí­rekben olyan esetekkel, amikor katonai erõket alkalmaznak békében. Gyûjtsétek össze, milyen esetekben lehet szükség fegyveres erõkre a békés állapotok biztosí­tásához!


Két példa nemzetközi katonai erõk békében történõ alkalmazására
1992 decemberében amerikai tengerészgyalogosok szálltak partra Szomáliában, hogy biztosí­tsák a nemzetközi segélyszervezetek által küldött élelmiszerés gyógyszerszállí­tmányok célba jutását és szétosztását. A „Sólyom végveszélyben” cí­mû amerikai film ezt a küldetést dolgozta fel.
   Amikor a Marian ciklon lecsapott Bangladesre 1991. április 29-30-án, több mint 139 000 ember vesztette életét egyetlen éjszaka alatt. A Marian elvonulását követõen ez a folyó-deltában fekvõ, nagyon szegény ország még ennél a pusztí­tásnál is nagyobb tragédiával nézett szembe: a pusztí­tás okozta környezetben szennyezetté vált az ivóví­z, és halottak tí­zezrei maradtak temetetlenül.  Mindezek miatt halálos járvány kialakulása és tömeges éhí­nség veszélye fenyegetett.  A bangladesi miniszterelnök segélyfelhí­vására a nemzetközi szervezetek és egyes országok vezetõi azonnal reagáltak: nagyszabású segélyakciót indí­tottak. A sérültek kimentését, a gyógyszer- és élelmiszer-szállí­tmányok célba juttatását a térségbe települt katonai erõk és a nemzetközi polgári szervezetek is segí­tették. Az összehangolt akciók együttesen megszámlálhatatlan emberi életet mentettek meg.

A béketámogatás fogalma
Mint a fenti két példából is látjuk, elõfordulhatnak olyan helyzetek, amikor katonai erõkkel és eszközökkel kell segí­tséget nyújtani egy régióban vagy egy országban beállt kedvezõtlen helyzet megoldásához. A katonai erõk alkalmazásának céljait ilyenkor a politikai szervezetek határozzák meg.
    Katonai szempontból békemûveleteknek nevezzük azokat a tevékenységeket, ahol a béke, a biztonság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a függetlenség megõrzése érdekében hozott politikai döntések megvalósí­tása érdekében katonai erõket és eszközöket alkalmaznak.
   A béketámogató mûveletek azok a tevékenységek, amelyek végrehajtásával elérhetõ, hogy a kikényszerí­tett, vagy a vállalt békeállapot egy térségben fenntartható legyen.

A béketámogatás célja
Az ENSZ alapokmánya alapján a béketámogatás céljait a következõképpen határozhatjuk meg:
• a nemzetközi béke és biztonság megõrzése;
• a nemzetek közötti baráti viszony fejlesztése;
• a nemzetközi kérdések és az emberi jogok tiszteletben tartásának megoldásában való közremûködés;
• a nemzetek közös mûveleteinek összehangolása.

FELADAT: Tanulmányozzátok az ENSZ alapokmányát, és beszéljétek meg az abban foglaltakat!


A béketámogató mûveletek kategóriái
A béketámogató eljárásokat 1992-ben az ENSZ fõtitkárának jelentése, illetve az ahhoz 1995-ben kiadott kiegészí­tés foglalja rendszerbe. Ezek szerint a következõ békemûveletek léteznek: megelõzõ diplomácia, béketeremtés, békefenntartás, békekikényszerí­tés, békeépí­tés, humanitárius segélynyújtás.
• A megelõzõ diplomácia az ENSZ meghatározása szerint:
„A felek között felmerülõ viták megelõzésére, a meglévõ vitás kérdések konfliktussá válásának megelõzésére, és amikor a konfliktus bekövetkezik, annak továbbterjedésének megakadályozására hivatott intézkedések.”
Eszközei közé tartoznak a bizalomerõsí­tõ intézkedések, információgyûjtéssel vagy tényfeltáró bizottságok kiküldésével kialakí­tott korai elõrejelzések, esetenként katonai erõ megelõzõ telepí­tése és demilitarizált övezetek létrehozása.
• A béketeremtés fogalma, amely szigorúan diplomáciai úton történik az ENSZ meghatározása szerint:
„Az egymással szembenálló ellenséges felek megegyezésre bí­rása, alapvetõen olyan békés eszközökkel, amelyekrõl az ENSZ Alapokmány VI. szakasza rendelkezik.”
• A békefenntartás az ENSZ meghatározása szerint:
„ENSZ jelenlét telepí­tése a helyszí­nre valamennyi érintett fél egyetértésével, rendszerint ENSZ katonai és/vagy polgári rendõri, valamint polgári személyi állomány bevonásával.”
Ezekben a missziókban a katonák vagy fegyvertelenek, vagy könnyû fegyverzetûek.  Esetenként rendõröket, technikusokat, megfigyelõket is tartalmazó erõk vesznek részt a békefenntartásban.
• A békekikényszerí­tés az ENSZ meghatározása szerint:
„Valamelyik ellenszegülõ hadviselõ fél arra történõ kényszerí­tése, hogy az ENSZ Biztonsági Tanács követeléseinek eleget tegyen.”
Rendszerint akkor kerül végrehajtásra, ha a konfliktusban érintett felek, vagy az egyik fél nem egyezik bele a béke érdekében hozott diplomáciai, gazdasági, katonai kényszerí­tõ intézkedések alkalmazásába. Ilyen célra a harci tevékenységek végrehajtására is alkalmas katonai erõket jelölnek ki. 

   A békeépí­tés a konfliktust, vagy a háborút követi. Azokat a támogatási, újjáépí­tési eljárásokat foglalja magában, amelyekkel megakadályozható a konfliktus újbóli kirobbanása, illetve amelyekkel megerõsí­thetõ és tartósí­tható a béke.  A békeépí­tés közé tartozik a kormányzás támogatása, a törvényesség és a rend helyreállí­tásában való közremûködés, a választások elõkészí­tésének felügyelete, fegyverek begyûjtése, közigazgatási, egészségügyi, oktatási intézmények és szolgáltatások újjászervezése, szétrombolt infrastruktúra újjáépí­tése. 
   A humanitárius segí­tségnyújtás olyan segélyakció, amely az egyes emberhez fûzõdõ jogokon alapul. Ilyenkor a rászoruló emberek az életük megmentése vagy az emberi méltóságuk megõrzése érdekében kapnak támogatást nemzeti vagy nemzetközi szervezetektõl, valamint nem-kormányzati szervektõl.  Mint látható, a békemûveletek átfogják a béke megõrzése és helyreállí­tása érdekében végrehajtott politikai, katonai tevékenységeket.
   A békemûveletek általában nagyfokú szervezettséget, nagy mennyiségû és különleges felszerelést igényelnek. A civil szervezetek rendszerint nem rendelkeznek ezekkel és az ezeket alkalmazni tudó személyzettel. Ezért van sokszor szükség a hadseregek erõinek bevonására. A haditevékenységektõl eltérõ felszerelés kezelése, a katonai eljárásoktól eltérõ tevékenységi módok alkalmazása kiegészí­tõ felkészülést igényel a katonáktól is.

A békemûveletek kialakulása
Az elsõ együttmûködési megállapodások a háború megelõzésére, a katonai erõk alkalmazására vonatkozó nemzetközi normák ellenõrzésére az 1899-ben és az 1907-ben megtartott hágai konferenciákon születtek meg. 
   Az elsõ világháborút követõen a párizsi békekonferencián (1919–1920) létrehozták a Nemzetek Szövetségét (Népszövetség). Az új szervezet alapí­tó okmányában – Egyezségokmány – a felek kötelezettséget vállaltak a háború elkerülésére.  Arra kötelezték a tagállamokat, hogy a háború indí­tása elõtt próbálkozzanak békés megoldással (1928. Párizsi Szerzõdés). A Népszövetség fontos szerepet játszott néhány ország gazdasági stabilizációjában is (Görögország, Ausztria, Magyarország).
   A II. világháborút követõen 51 ország 1945. június 26-án aláí­rta az ENSZ Alapokmányát. Az Alapokmányban béketámogatásról még nincs szó. A Szovjetunió és az USA éles szembenállása és nagyhatalmi rivalizálása sokáig megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsát abban, hogy hatékonyan alkalmazza a béketámogató eljárásokat. Ennek az volt az oka, hogy az egyik vagy a másik nagyhatalom a legtöbbször megvétózta az ilyen jellegû döntéseket. Ennek következtében a békemûveletek általában csak a tûzszüneteket követõ békeállapot megtartására, illetve a helyzet rendezésének segí­tésére korlátozódtak. Az elsõ békefenntartói mûvelet az ENSZ fennhatósága alatt 1956-ban kezdõdött, és 1967-ig tartott a Sí­nai-félszigeten, a Gázai övezetben. 
   Változás 1988-ban következett be: a Szovjetunió és a szocialista szövetségi rendszer széthullásával a nagyhatalmak szembenállásán alapuló világrend megszûnt. Azóta megindult az együttmûködés, rendszeressé vált a nemzetközi szerepvállalás. A béketámogató mûveletek jelenleg is sok helyen folynak.  Magyar megfigyelõk, katonai egységek is tevékenyen részt vesznek a jelen békemûveleteiben.  Ezekrõl a Magyar Honvédség missziós szerepvállalása cí­mû részben már korábban is olvashattatok.

FELADATOK
1. Alkossatok csoportokat, és tervezzétek meg, milyen erõket használnátok egy árví­z elhárí­tása során!
2. Gyûjtsetek példákat a sajtóból az éhezõk, a katasztrófasújtott térségek támogatásával kapcsolatban!

ÖSSZEFOGLALíS
Katonai szempontból békemûveleteknek nevezzük azokat a tevékenységeket, ahol a béke, a biztonság, az emberi jogok tiszteletben tartása, a függetlenség megõrzése érdekében hozott politikai döntések megvalósí­tása érdekében katonai eszközöket alkalmaznak.  A békemûveletek leggyakrabban az ENSZ zászlaja alatt történnek. Az egyes mûveleteket külön-külön is végre lehet hajtani. Nem minden mûveletben kerül alkalmazásra katonai erõ. A Magyar Honvédség felkérésre részt vesz ilyen mûveletekben.  A Magyar Honvédség szervezetei a NATO keretében is részt vesznek béketámogató mûveletekben.

51. A nem háborús mûveletek felosztása és jellemzésük

1. Mit nevezünk nem háborús mûveleteknek?
2. Milyen tevékenységek tartoznak ide?
3. Miért katonák végzik?
4. A katonákon kí­vül még kik vehetnek részt benne?

Feladat: Gyûjtsétek össze, hogy egy háborúban mit tudnak tenni a katonák a civil
lakosság élete és biztonsága érdekében?

A nem háborús mûveletek lényege
A nem háborús mûveletekre sor kerülhet háborúban is. Ilyen például a polgári lakosság elszállí­tása a harcok várható helyérõl vagy a katasztrófák utáni helyreállí­tásban való részvétel.
   Nem háborús mûveletnek nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyek során békében vagy háborúban a közvetlen harcterületen kí­vül katonai képességeket (képesség: egy feladat megoldására való alkalmasság) használunk. Ilyenek például: légi vagy kétéltû jármûvel történõ szállí­tási, tábortelepí­tési, út, hí­d, épületépí­tési vagy ví­ztisztí­tási képesség.

A mûveletek osztályozása
A következõ mûveletek képezik a nem háborús tevékenységeket: kitelepí­tõ mûveletek, humanitárius mûveletek, fegyverzetellenõrzés, kábí­tószer-ellenes mûveletek, terrorizmus elleni mûveletek, erõdemonstráció, béketámogató mûveletek (eljárások), kutató, mentõmûveletek, gazdasági segí­tségnyújtás, hazai polgári hatóságok támogatása.

Kitelepí­tõ mûveletek
A kitelepí­tõ mûvelet célja, hogy egy veszélyeztetett térségbõl az embereket elszállí­tsák valamilyen biztonságos helyre. Veszélyeztetettséget okozhatnak természeti csapások, katasztrófák, várható harci tevékenységek, vagy járvány-ügyi okok. Ilyen volt például a Katrina hurrikán okozta katasztrófa miatti kitelepí­tés 2005 augusztusában, Floridában.
   A kitelepí­tõ mûveletek során a kitelepí­tetteket rendszerint ideiglenes szállásokon vagy tábori körülmények között helyezik el. Az elhelyezésben és az ellátásban részt vesznek állami szervezetek, mint például: a rendõrség, katonaság, katasztrófavédelem, és nem állami szervezetek, ilyen például a Vöröskereszt. 
   A katonai erõk ebben a mûveletben felhasználják szállí­tási képességüket, illetve táborok telepí­tésével, õrzésével kapcsolatos feladatokat láthatnak el.

Humanitárius mûveletek
Azokat a mûveleteket, amelyekben közvetlenül az embereknek nyújtunk segí­tséget, humanitárius mûveleteknek nevezzük.
   A humanitárius mûveletek célja: a szenvedés megakadályozása, illetve csökkentése.
   A mûvelet több feladatrendszerre osztható: élelmezési segí­tségnyújtás, katasztrófa megelõzése vagy következményeinek felszámolása, egészségügyi, járványügyi feladatok végrehajtása. Humanitárius feladatokat külföldi területeken az ENSZ felhatalmazására, vagy egy adott ország kérésére hajtanak végre. 
   A katonák a humanitárius feladatok végrehajtása során a kitelepí­tõ mûveletekhez hasonlóan szállí­tási feladatokat látnak el, mûszaki erõvel vesznek részt a katasztrófák felszámolásában, egészségügyi laboratóriumokkal pedig a járványügyi feladatok megoldásában (ví­rustörzs-megállapí­tás, oltóanyag-elõállí­tás).  Katonákat küldenek a fizikai erõvel megoldandó feladatok (pl. õrzés-védelem), orvosokat az egészségügyi feladatok (pl. vizsgálat, kezelés) végrehajtására.

Fegyverzetellenõrzés
Az 1970-es évekre a felhalmozott rakéta- és atomfegyverek mennyisége, hatótávolsága és hatóereje elképesztõ méreteket öltött. Az egymással szemben felsorakoztatott atomfegyverek erejét már abban mérték, hogy hányszor tudnák megsemmisí­teni a Földet. A veszélyes és abszurd helyzetet érzékelve a két szembenálló nagyhatalom, az Amerikai Egyesült íllamok és a Szovjetunió 1972-ben megállapodást kötött egymással. A SALT-1-nek nevezett (Strategic Arms Limitation Talks – Tárgyalások a stratégiai fegyverek korlátozásáról) dokumentumban vállalták, hogy nem telepí­tenek rakétaelhárí­tó rakétarendszert, és korlátozzák a kilövõállások és a radarok számát.
   Ettõl az idõszaktól kezdve beszélünk modern fegyverzetellenõrzésrõl.  A fegyverzetellenõrzés területén különösen kiemelkedik a CFE szerzõdés (Conventional Armed Forces in Europe – hagyományos fegyveres erõk Európában), amelyet 1990. november 19-én í­rtak alá Párizsban. 1999 novemberében aláí­rták ennek kibõví­tett változatát, amelyet CFE-II-nek is neveznek. 
   E szerzõdések szerint az ellenõrzéshez, illetve a fegyverzetek csökkentésének végrehajtásához olyan speciális szakértõ csoportok kijelölése szükséges, amelyek ismerik a fegyverek tí­pusait, és képesek a kivont harci eszközöket használhatatlanná tenni. Ilyen tudással leginkább a katonák rendelkeznek.  A katonák í­gy fontos megfigyelõi, szakértõi feladatokat látnak el az ellenõrzést végrehajtó bizottságokban.

Kábí­tószer-ellenes mûveletek
Azokat a mûveleteket, amelyek a kábí­tószer elõállí­tása és terjesztése ellen irányulnak, kábí­tószer-ellenes mûveleteknek hí­vjuk.
   Ezek célja a kábí­tószerek termesztési, elõállí­tási helyeinek felderí­tése és megsemmisí­tése, terjesztésének megakadályozása, a lehetséges fogyasztók körének befolyásolása, a kábí­tószer-fogyasztás elleni tevékenység folytatása. 
   A katonai kötelékek technikai berendezései (mûholdak, felderí­tõ repülõgépek, felderí­tõ szervek) lehetõvé teszik a termelõhelyek felderí­tését, támogatást tudnak nyújtani a termelõhelyek rombolásához és megsemmisí­téséhez. A hadseregen belüli kábí­tószer-ellenes tevékenység során tájékoztatást adnak a kábí­tószerek fajtáiról, káros hatásaikról, rendszeres szûréssel felderí­tik a kábí­tószer-fogyasztókat.

Terrorizmus elleni mûveletek

Terrorizmus elleni mûveleteknek nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyek során az erõszakos cselekményeket elkövetõ terrorista személyeket és csoportokat felderí­tik, mûködési lehetõségeiket megszüntetik, tevékenységük hatását csökkentik. A katonai kötelékek a terrorizmus elleni mûveletekben aktí­v végrehajtással, és passzí­v tevékenységgel vesznek részt. 
   Aktí­v végrehajtásról akkor beszélünk, ha a katonák hadi eszközeiket használva megsemmisí­tik a terrorista csoportokat, felszámolják az azok mûködéséhez szükséges létesí­tményeket, például a titkos fegyverraktárakat, továbbá felderí­tik, és mûködésképtelenné teszik a terroristák által elhelyezett bombákat. 
   Passzí­v tevékenységet jelent a laktanyák, a fegyver- és lõszerraktárak védelme.  Ez azért nagyon fontos, hogy a terrorista tevékenységre készülõk ne tudjanak fegyverhez, robbanóanyaghoz jutni. Ebben a tevékenységben fontos szerepet játszik az EíP és a járõr is.

Erõdemonstráció
Az erõdemonstráció megelõzõ lépésként alkalmazott békekikényszerí­tõ tevékenység.  Ilyenkor a demonstráló fél katonai erejét látványosan felvonultatja, hogy ezzel rettentse el a szembenállót esetleges támadó szándékától, vagy rábí­rja a szerzõdésben vállaltak betartására.
   A kikényszerí­tõ erõt lehet mutatni gyakorlatok végrehajtása során, a katonai erõk feladatra történõ nyí­lt felkészí­tésével, katonai kötelékeknek a konfliktus közelébe történõ áttelepí­tésével.

Békekikényszerí­tõ mûveletek
Békekikényszerí­tésrõl akkor beszélünk, ha katonai erõvel, blokád vagy harci tevékenység alkalmazásával kényszerí­tjük a szemben álló feleket a béke helyreállí­tására.  A békekikényszerí­tõ mûveletek gyakran valódi háborút jelentenek egy adott térségben. A békekikényszerí­tõ mûveleteket ENSZ felkérésre hajtják végre, az ENSZ BT (Biztonsági Tanács) határozata alapján.

Béketámogató mûveletek
A béketámogató mûveletek azok a tevékenységek, amelyek végrehajtásával elérhetõ, hogy a kikényszerí­tett vagy a vállalt békeállapot egy térségben fenntartható legyen.
   Céljai lehetnek: a béke megõrzése egy adott térségben, az országok önrendelkezési jogának biztosí­tása, a személyek személyi szabadságának garantálása, a demokratikus rend fenntartása és feltételeinek biztosí­tása.
   Mûveletei lehetnek: béketeremtés (konfliktus utáni tevékenység), békefenntartás, (a konfliktusok
megelõzése vagy a válság elmélyülésének megakadályozására irányuló tevékenység), békekikényszerí­tés, békeépí­tés (konfliktusok megelõzésére irányuló tevékenység).

Gazdasági segí­tségnyújtás
A gazdasági segí­tségnyújtásnál látszik legjobban, hogy a békemûveletek alapvetõen politikai, gazdasági célokért zajlanak. A gazdasági segí­tségnyújtás során egy adott régió stabilizációjának megõrzése érdekében gazdasági támogatást adnak az ott lévõ országok és emberek számára.
   A támogatás része lehet épületek, létesí­tmények (például: hidak, utak) épí­tése.
E feladatok végzéséhez igénybe vehetnek katonai erõket és eszközöket is.

Hazai polgári hatóságok támogatása
A hazai polgári hatóságok támogatása sokat vitatott feladat: alkalmazható-e a katonai erõ az országon belül bizonyos feladatokra? Valójában valamilyen módon minden ország alkalmazza a katonai erõt hazai területen is. A Magyar Köztársaság alkotmánya is biztosí­tja ezt a lehetõséget a minõsí­tett idõszakokban.  A világ más tájain is van erre példa: az amerikai Nemzeti Gárdát számos alkalommal vetették be belsõ katasztrófahelyzet, vagy belsõ konfliktus idején.  A feladat ilyen esetekben a normál mûködési rend, valamint az emberek zavartalan napi tevékenységének biztosí­tása, egyes kiemelten fontos objektum védelme (például a városi ví­ztározók õrzése).

FELADATOK
1. Hogyan mûködtetnétek egy menekülttábort? Alkossatok kis csoportokat, és tervezzétek meg!
2. Keressetek békefenntartó eljárásmódokat! Szerintetek az eljárások hogyan járulhatnak hozzá a béke fenntartásához?


ÖSSZEFOGLALíS
A nem háborús mûveletekre nemcsak békében kerülhet sor.
A nem háborús mûveletek része a békefenntartás.
A humanitárius tevékenység a leggyakrabban alkalmazott nem háborús mûvelet.
A kitelepí­tõ mûveletekkel sok ember életét meg lehet menteni.
A haderõk nemcsak háborúk megví­vására alkalmasak, jól alkalmazhatók békében is.

52. Békefenntartó eljárásmódok

1. Milyen eljárásmódokkal és fogásokkal zajlik a békefenntartás?
2. Hogyan hajtják végre a feladatokat az egyes eljárásmódokban tevékenykedõk?
3. Milyen tevékenységsort végeznek a végrehajtók az igazoltatás során?
4. Hogyan kí­sérünk egy konvojt (jármû oszlopot)?
5. Mi a keresés, kutatás lényege?

Feladat: Milyen eseményekre emlékeztek a különbözõ hí­radásokból, ahol kéksisakos ENSZ-katonákat láttatok tevékenység közben?

Az ellenõrzõ-áteresztõ pont
A békefenntartói feladatok során a katonák ellenõrzõ-áteresztõ pontokat hozhatnak létre, járõrözhetnek, igazoltathatnak, jármûveket és személyeket kí­sérhetnek, kutathatnak tárgyak, robbanószerkezetek után.
   Az ellenõrzõ-áteresztõ pont (rövidí­tve EíP) egy olyan telepí­tett létesí­tmény, amelyen keresztül a mozgásban lévõ embereket és technikai eszközöket átengedik, és az átengedés során ellenõrzik. Ezek a létesí­tmények egy meghatározott ponton kerülnek kialakí­tásra.
   Az EíP telepí­tésének célja: érzékeltetni a békefenntartó erõk jelenlétét, ellenõrizni és nyilvántartani a személyi és gépjármûforgalmat, kiszûrni a terrorcselekményeket tervezõ személyeket, megelõzni a csempészetet, szükség esetén megakadályozni a területre történõ be- és kijutást.
   Az EíP mûködtetése során végzett tevékenységek: a személyek, jármûvek megállí­tása, igazoltatása, a személyek motozása, jármûvek átvizsgálása, a problémás személyek és jármûvek feltartóztatása, elõállí­tása.

Személyek és jármûvek igazoltatása
Az igazoltatás során a feltartóztatott személy és jármû okmányainak ellenõrzését, az okmányok eredetiségének megállapí­tását hajtják végre. Az okmányok elõí­rásoktól való eltérését például azonosí­tó jelek, számok megléte vagy hiánya alapján lehet megállapí­tani. Ezenkí­vül összehasonlí­tják a fényképet az okmányt felmutató személlyel, kikérdezhetik a vizsgált személytõl az okmányban lévõ adatokat, ellenõrizhetik az okmány tulajdonosának adatait a központi nyilvántartásokban.
   Az igazoltatás több mozzanatra bontható, ezek a következõk: az igazoltatni kí­vánt személy, jármû megállí­tása, az igazoltatást végzõ személy biztosí­tása, a biztosí­tást végzõk pozí­ciójának felvétele, az igazoltatott személy, jármû meghatározott távolságra történõ megközelí­tése, közelebb engedése, az okmányok elkérése és ellenõrzése, az okmányok rendben léte esetén az igazoltatott továbbengedése, ellenkezõ esetben elfogása, elõállí­tása.
    írulkodó jel lehet az igazoltatott személy ideges viselkedése, egy gyanús csomag vagy a szokásoktól eltérõ ruházat. Ilyenkor a személyt és a jármûvet is át kell vizsgálni.
   Az ellenõrzõ-áteresztõ pontokon a feladat végrehajtása során a nõk átvizsgálását katonanõk végzik. Jármûvek átvizsgálása esetén a jármû alját tükörrel ellenõrzik, illetve átvizsgálják az utas- és a rakteret is. Az átvizsgálás történhet technikai felszerelések alkalmazásával is, például hõérzékelõ kamerával. Bevonhatnak a tevékenységbe speciálisan kiképzett kutyákat, amelyek képesek a kábí­tószerek és a robbanóanyagok érzékelésére és jelzésére.

Járõrözés
A járõrözés olyan tevékenység, amelynek során a megfigyelést végzõk mozgással, vagy ideiglenes megállásokat követõen hajtják végre feladataikat. 
   A járõr létszáma, ereje, felszerelése az alkalmazás céljától, a feladat jellegétõl függ. Amennyiben nem kell számolni azzal, hogy a járõrt több fõbõl álló csoport is megtámadhatja, akkor elegendõ a kisebb létszám, í­gy a járõr ereje 2 fõtõl 10 fõig terjedhet.
   A járõr tevékenységét tiszt, tiszthelyettes, vagy tisztes parancsnok vezeti. 
   A járõrök viselhetnek lõfegyvert, gumibotot, könnyezést elõidézõ anyagokat, összeköttetést biztosí­tó eszközöket. Mozoghatnak gyalog, vagy jármûvön. 
   A járõr feladatai: felderí­tés (ismeretet szerezni egy adott szervezetrõl, tevékenységrõl, objektumról), a mozgás megakadályozása vagy biztosí­tása, személyek, csoportok ellenõrzése, a korlátozó intézkedések betartatása, menekülõ személy (személyek) üldözése, elfogása, közúti létesí­tmények biztosí­tása.

Kí­sérés
A kí­sérés személyek és/vagy jármûvek (jármûoszlopok) kí­sérését jelenti.  A személyek kí­sérését aszerint oszthatjuk fel, hogy elõállí­tott, vagy fontos (VIP: Very Important Person – nagyon fontos személy) kí­sérésérõl van-e szó.  Az elõállí­tott (letartóztatott) személy kí­sérése történhet gyalogosan, gépjármûvön, vonaton, repülõgépen.
   Gyalogosan történõ kí­séréskor a kí­sérõknek a fegyvereiket készenléti állapotba kell helyezni, csõre kell tölteni. A járõrparancsnok vezeti a kí­sért személyt, a járõr tagjai kí­sérõként 2-3 méterre lemaradva követik õket. 
   Gépjármûvön történõ kí­séréskor, ha két õr van, az elõállí­tott a két õr között foglal helyet, ha kéttagú a járõr, akkor a járõrtárs a kí­sérttel a gépjármû hátsó ülésén ül. Több személy együttes kí­sérése esetén ügyelnek arra, hogy a kí­sért személyek ne beszélhessenek egymással.
   Vonaton történõ kí­séréskor lehetõleg külön fülkérõl gondoskodik a járõrparancsnok.  A vonatra mindig a kí­séret parancsnoka száll fel elõször, õt követi a fogoly, majd a kí­sérõk.
   Fontos személy kí­sérése, biztosí­tása esetén figyelemmel kell lenni annak tevékenységére, ezért a VIP-program tervezésénél jelen van a kí­séret parancsnoka.  A sikeres biztosí­táshoz, kí­séréshez tanulmányozzák a várható mozgás menetvonalát, a megállások, rendezvények helyszí­neit. A végrehajtáshoz kí­sérési tervet készí­tenek térkép, vázlat, fénykép felhasználásával.
   Gépjármûoszlop kí­sérésekor úgy szervezik meg az oszlop besorolását (besorolás:
a jármûvek egymás utáni elhelyezése), hogy az oszlop elején felvezetõ, biztosí­tó, az oszlop végén biztosí­tó és záró feladatot ellátó jármû és erõ legyen.  Lehetõség szerint a helyi rendõri hatóságokkal együttmûködve megszervezik a fontos keresztezõdéseknek az oszlop áthaladása idejére történõ zárását.

Keresés, kutatás
Sok esetben szükség lehet egyes területek, létesí­tmények, épületek átvizsgálására.  Ezt általában fegyveres katonák végzik, akik a feladathoz speciális technikai eszközöket és esetenként nyomozókutyákat is használhatnak. 
   A keresést személyek, tárgyak (például: robbanóanyagok, kábí­tószer, illegális fegyverraktárak) megtalálása céljából folytatják.
   A keresés és a kutatás technikai eszközei lehetnek: videóval, technikai érzékelõkkel felszerelt repülõ eszköz (mûhold, repülõgép, helikopter, robotrepülõgép) vagy gépjármû, illetve a katonák személyes felszerelésében lehetnek éjszakai látást biztosí­tó berendezések, hõképképzõ eszközök. 
   A keresés és kutatás végrehajtásához gondoskodnak az átkutatásra kerülõ terület zárásáról, vagyis arról, hogy az ott lévõ személyek ne tudják a területet elhagyni, illetve az átvizsgálásra kerülõ területre illetéktelen ne tudjon bejutni.  A terep átvizsgálásának gyalogosan történõ végrehajtásakor a katonák vonal alakzatot (láncalakzatot) alakí­tanak meg. Az épületek átvizsgálását a tetõrõl, vagy ablakokon, illetve ezzel azonos idõben a bejárati ajtókon történõ együttes behatolással hajtják végre.

FELADATOK
1. Figyeljétek meg az utcán a rendõrök tevékenységét, amikor igazoltatnak! Kérdezzétek meg szüleiteket, gyûjtsetek információt ezzel kapcsolatban! Beszéljétek meg az órán, és tanárotok irányí­tásával játsszátok el!
2. Alkossatok csoportot, és gondoljátok át, í­rjátok vagy rajzoljátok le, ti hogyan oldanátok meg egy jármûoszlop-kí­sérést, amelyben egy fontos személy utazik! Órán beszéljétek meg a terveiteket!

ÖSSZEFOGLALíS
A békefenntartó eljárások több mûveletet is magukban foglalnak.
A mûveletek között találjuk az EíP mûködtetését, a járõrözést, az igazoltatást, a kí­sérést,
a keresést és a kutatást.
A tevékenységeket mindig a környezethez igazí­tva szervezik.
A végrehajtáshoz igénybe vesznek speciális technikai eszközöket, esetenként kutyákat.


53. Ismétlõ foglalkozás

1. Az ENSZ alapokmánya alapján a béketámogatás célja a nemzetközi béke és
biztonság megõrzése, a nemzetek közötti baráti viszony fejlesztése, a nemzetközi kérdések és az emberi jogok tiszteletben tartásának megoldásában való közremûködés, a nemzetek közös mûveleteinek összehangolása.

2. A béketámogató eljárásokat 1992-ben az ENSZ fõtitkárának jelentése, illetve
az ahhoz 1995-ben kiadott kiegészí­tés az alábbiak szerint foglalja rendszerbe: megelõzõ diplomácia, béketeremtés, békefenntartás, békekikényszerí­tés, békeépí­tés, humanitárius segélynyújtás.

3. A nem háborús tevékenységek a kitelepí­tõ mûveletek, a humanitárius mûveletek,
a fegyverzetellenõrzés, a kábí­tószer-ellenes mûveletek, a terrorizmus elleni mûveletek, az erõdemonstráció, a béketámogató eljárások, a kutatómentõ mûveletek, a gazdasági segí­tségnyújtás, a hazai polgári hatóságok támogatása.

4. A kitelepí­tõ mûveletek célja, hogy egy veszélyeztetett térségbõl az embereket
elszállí­tsák valamilyen biztonságos helyre. Veszélyeztetettséget okozhatnak természeti csapások, katasztrófák, várható harci tevékenységek, vagy járványügyi okok. A katonai erõk ebben a mûveletben felhasználják szállí­tási képességüket, illetve táborok telepí­tésével, õrzésével kapcsolatos feladatokat láthatnak el.

5. A humanitárius mûveletek közvetlenül az embereknek nyújtanak segí­tséget, céljai a szenvedés megakadályozása, illetve csökkentése. A katonák a humanitárius feladatok végrehajtása során a kitelepí­tõ mûveletekhez hasonlóan szállí­tási feladatokat látnak el, mûszaki erõvel vesznek részt a katasztrófák felszámolásában, egészségügyi laboratóriumokkal pedig a járványügyi feladatok megoldásában.

6. A fegyverzetellenõrzés területén kiemelkedik a CFE szerzõdés, amelyet 1990. november 19-én í­rtak alá Párizsban. 1999. novemberben aláí­rták a kibõví­tett változatát, amelyet CFE-II-nek is neveznek.

7. A kábí­tószer-ellenes mûveletek céljai a kábí­tószerek termesztési, elõállí­tási helyeinek felderí­tése és megsemmisí­tése, terjesztésének megakadályozása, a lehetséges fogyasztók körének befolyásolása, a kábí­tószer-fogyasztás elleni tevékenység folytatása.

8.Terrorizmus elleni mûveleteknek nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyek során az erõszakos cselekményeket elkövetõ terrorista személyeket és csoportokat felderí­tik, mûködési lehetõségeiket megszüntetik, tevékenységük hatását csökkentik.

9. Az erõdemonstráció megelõzõ lépésként alkalmazott békekikényszerí­tõ tevékenység, amikor a demonstráló fél katonai erejét látványosan felvonultatja, hogy ezzel rettentse el a szembenállót esetleges támadó szándékától, vagy rábí­rja a szerzõdésben vállaltak betartására.

10. Békekikényszerí­tésrõl akkor beszélünk, ha katonai erõvel, blokád vagy harci tevékenység alkalmazásával kényszerí­tjük a szemben álló feleket a béke helyreállí­tására.

11. Az ellenõrzõ-áteresztõ pont egy olyan telepí­tett létesí­tmény, amelyen keresztül
a mozgásban lévõ embereket és technikai eszközöket átengedik, és az átengedés során ellenõrzik. Az igazoltatás során a feltartóztatott személy és jármû okmányainak ellenõrzését, az okmányok eredetiségének megállapí­tását hajtják végre.

12. A járõrözés olyan tevékenység, amelynek során a megfigyelést végzõk mozgással,
vagy ideiglenes megállásokat követõen hajtják végre feladataikat.

13. A kí­sérés személyek és/vagy jármûvek kí­sérését jelenti.

14. A kutatás célja területek, létesí­tmények, épületek átvizsgálása. Ezt általában
fegyveres katonák végzik, akik a feladathoz speciális technikai eszközöket, és esetenként nyomozókutyákat is használhatnak. A kutatást személyek, tárgyak megtalálása céljából folytatják.

FELADATOK
1. Soroljátok fel a béketámogató mûveletek fajtáit!
2. íllí­tsatok össze egy járõrt!
3. Milyen esetekben alkalmazzák a kitelepí­tõ mûveleteket?
4. Milyen célból jött létre a fegyverzetellenõrzés?
5. Jellemezzétek a terrorizmus elleni mûveleteket!

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék