Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Túlélési ismeretek

58. A túlélés alapelvei

1. Mi a túlélés?
2. Hogyan kerülhetsz ilyen helyzetbe?
3. Milyen nehézségekkel kell szembenézni rendkí­vüli helyzetekben?
4. Hogyan befolyásolják a különbözõ körülmények a túlélési esélyeket?

Feladat: Gondoljatok vissza egy osztálykirándulásra, vagy egy családi túrára! Volt-e olyan eset, hogy szomjasan, vagy nagy hidegben kellett sokat gyalogolnotok?  Hogyan készülnétek fel egy hosszabb gyalogtúrára nagyon meleg, és nagyon hideg idõjárási körülmények között?

A túlélésrõl általában
A túlélés minden élõlénynek, í­gy az embernek is az egyik legalapvetõbb ösztöne. Fejlõdése során az emberiség mindig igyekezett alkalmazkodni a természeti körülményekhez. Túl kellett élni az idõjárás viszontagságait, a ragadozókat, biztosí­tani az élelmet és a ví­zszükségletet. A modern városi élethez alkalmazkodva az emberek nagy része távol került a természetes környezettõl, ezért sok olyan képességet veszí­tettünk el, amely nélkülözhetetlen a természetben való túléléshez.
   De mi is az a túlélés? A túlélésen általában
azoknak a tevékenységeknek az összességét értjük, amelyekhez rendkí­vüli helyzetekben azért folyamodunk, hogy életünket megóvjuk, testi-lelki épségünket megõrizzük, és mihamarabb biztonságos környezetbe kerüljünk.
  






A túlélés során a katonát sokféle külsõ és belsõ behatás éri, amelyek hatása gyakran összeadódik.
   A sikeres túléléshez, a változatos helyzetek függvényében sokoldalú képességekre van szükségünk. Többek között tudnunk kell menedéket készí­teni, vizet és élelmet szerezni, tájékozódni (ahogy azt már a B) fejezetben megtanultátok), rejtõzködni, akadályokat leküzdeni, elsõsegélyt nyújtani (tanulni fogjátok majd az E) fejezetben). A katonának fel kell készülnie a fogság elviselésére és a szökés végrehajtására is.
   A túlélést nagyban befolyásolják a földrajzi viszonyok, az évszak, az idõjárási körülmények, a túlélõk létszáma és összetétele, az ellenség helyzete, a rendelkezésre álló anyagok és felszerelések. Nem mindegy, hogy nyáron egy sivatagban vagy télen a hegyek között kell küzdeni az életben maradásért.  A különbözõ viszonyok más és más túlélési technikákat igényelnek, amelyrõl hatalmas szakirodalom áll rendelkezésre. Természetesen mindenre nem lehet felkészülni, éppen ezért nagyon fontos az alkalmazkodóképesség és a kreativitás.  Az alapvetõ technikák és eljárások elsajátí­tásával megnövelhetjük saját és társaink életben maradási esélyeit.
   Bármit is kell túlélned, ki kell alakí­tanod egy stratégiát, amelyet alapelvként követve úrrá lehetsz a helyzeten.

A következõkben ismerjük meg az amerikai hadseregben oktatott túlélési stratégiát!

1. MÉRD FEL A HELYZETET!
Ha váratlan helyzetbe kerülsz, elõször is a magad és társaid biztonságáról kell gondoskodnod. Minél hamarabb ki kell kerülnöd a közvetlenül fenyegetõ veszély hatása alól. Ez a veszély lehet az ellenség, tûzvész, áradás stb.  Ellenõrizd magad és társaidat, hogy nem szenvedtek-e sérülést. Ha szükséges, nyújts elsõsegélyt. Ellenõrizd a felszerelésedet, mérd fel, mi és milyen állapotban áll rendelkezésedre.

2. HASZNÁLD MINDEN ÉRZÉKEDET!
Gondolkodj, mielõtt felesleges erõkifejtéseket tennél. Lehet, hogy legjobb, ha helyben várod meg a segí­tséget, de készülj fel arra is, hogy neked kell visszajutnod a saját csapatodhoz. Tervezd meg a mozgásodat, használd minden érzékedet, és figyelj a környezetedre. Gondolj mindig az alapvetõ szükségleteidre: a ví­zre, az élelemre, és a menedékre.

3. EMLÉKEZZ ARRA, HOGY HOL VAGY!
Határozd meg a helyzetedet, és ha van térképed, folyamatosan kövesd nyomon a mozgásodat. Minél pontosabban meg kell határoznod, hogy hol vagy és merre tartasz.

4. LÉGY ÛRRÁ A FÉLELMEN ÉS A PÁIKON!
Túlélési helyzetben az egyik legnagyobb ellenség a félelem és a pánik. Ha nem tudsz úrrá lenni a félelmeden, akkor nem tudsz megfelelõ helyzetértékelést végezni és helyes döntéseket hozni. Ha többen vagytok, igyekezz biztatni és lelket önteni társaidba. Korábban megszerzett tapasztalataid segí­thetnek önbizalmat adni.

5. IMPROVIZÁLJ!
Korunk embere megszokta, hogy mindent készen kap, és minden dolog valami speciális célra készült. Rendkí­vüli helyzetben valószí­nûleg szûkében leszel az eszközöknek és az erõforrásoknak, ezért sok mindent magadnak kell elõállí­tanod a rendelkezésre álló anyagokból. Légy kreatí­v: például a sátorlapodat
felhasználhatod menedék készí­tésére, esõví­z és élelem gyûjtésére, szállí­tásra stb.

6. TISZTELD AZ ÉLETET!
A modern kor ví­vmányainak hatására elkényelmesedtünk. Hozzászoktunk, hogy a nehéz, kényelmetlen dolgokat gépekkel végeztessük el, az ételt, a vizet, a meleget otthonainkban készen kapjuk. Ha túlélési helyzetbe kerülsz, lehetséges, hogy a legapróbb dolgokért is keményen meg kell küzdened, és nagy valószí­nûséggel le kell mondanod néhány olyan dologról, amit addig természetesnek vettél. Ahhoz, hogy a nehézségek ellenére ne add fel a küzdelmet, meg kell találnod azokat a motiváló tényezõket, amelyek segí­tenek elviselni a mostoha körülményeket, és erõt adnak a további küzdelemhez, erõsí­tik az élni akarást. Ilyen motiváció lehet például, ha a szeretteidre gondolsz.

7. TÉGY ÛGY, MINT A HELYBELIEK!
A helyi emberek és állatok viselkedésének, szokásainak tanulmányozásával ötleteket merí­thetünk saját szükségleteink fedezésére. Az állatoknak ugyanúgy szükségük van ví­zre, élelemre, menedékre, akárcsak nekünk.  A helyi szokásokhoz való alkalmazkodás segí­t a fogságba esés elkerülésében.

8. TÁMASZKODJ A JÓZAN ESZEDRE, és sajátí­tsd el az alapvetõ ismereteket!
Rendkí­vüli helyzetben nagyon nagy szerepe van a kreativitásnak és rögtönzésnek, de az alapvetõ technikák ismerete nélkül a túlélési esély nagyon kicsi.Gyakorold az alapvetõ eljárásokat normál körülmények között, hogy ha egyszer szükséged lesz az alkalmazásukra, legyen mire visszaemlékezned.  Ha életedben még száraz fából sem raktál tüzet, hogyan fogod ugyanezt megoldani szakadó esõben?

FELADATOK
1. Soroljátok fel azokat az alapvetõ szükségleteket, amelyekrõl általában gondoskodnotok kell a túlélés során!
2. Milyen képességekre lehet szükségetek egy sikeres túléléshez?
3. Soroljatok fel néhány helyzetet, amelyek arra kényszerí­thetnek benneteket, hogy túlélést folytassatok!
4. Vitassátok meg a megismert túlélési stratégia egyes elemeit! Csoportonként alakí­tsatok ki fontossági sorrendet, utána pedig hasonlí­tsátok össze a listákat!


ÖSSZEFOGLALÁS
Túlélésrõl akkor beszélhetünk, ha akaratunk ellenére olyan rendkí­vüli helyzetben kell cselekednünk, amikor életünk vagy testi épségünk veszélyben van.
A körülményektõl függõen sokfajta kihí­vással kell szembenéznünk, amelyek leküzdéséhez elsõsorban élni akarásra és sokrétû képességekre van szükségünk.
A helyzet felmérése után a meglévõ tudásunk alapján, a rendelkezésre álló eszközökkel és kreativitással kell úrrá lenni a helyzeten.


59. Felkészülés rendkí­vüli helyzetekre

1. Miért kell a katonáknak felkészülni a rendkí­vüli helyzetekre?

2. Miért fontos a megfelelõ felszerelés összeállí­tása?

3. Miért kell elõre tanulmányozni a területet, ahol feladatot fogunk végrehajtani?

 

Feladat: Beszéljétek meg, hogy egy utazás során milyen rendkí­vüli helyzetek állhatnak elõ, és hogyan lehet ezekre felkészülni!


A túlélésre történõ felkészülés a kiképzés során
A túlélésre történõ felkészülés a katonák kiképzésének része. Különösen fontos területe ez a pilóták, a felderí­tõk, és a különleges mûveleti katonák felkészí­tésének, hiszen õk gyakran egyedül, vagy kis csoportokban tevékenykednek mélyen az ellenséges vonalak mögött. A kiképzés során elsajátí­tják az alapvetõ technikákat, amelyek bármilyen szituációban alkalmazhatóak.  Az életszerû felkészí­tés során a katonák í­zelí­tõt kapnak a túlélés pszichikai hatásaiból is. Ez nagyon fontos, hiszen még a jól begyakorolt mozdulatok végrehajtása is nehézséget okozhat, ha stressz alatt kell cselekedniük, vagy fáradtak és éhesek.




A terület tanulmányozása
A túlélés szempontjából is nagyon fontos az adott terület tanulmányozása a feladat végrehajtása elõtt. Fel kell mérni a terep és idõjárás sajátosságait, a természetes és mesterséges veszélyforrásokat. Az éghajlattól és a terepviszonyoktól függõen a területen többek között lehetnek szélsõségesen hideg vagy meleg idõszakok, viharok, áradások, lavinák, erdõtüzek. A tájra jellemzõ élõvilág tanulmányozásával megismerkedhetünk a veszélyes állatfajokkal (kí­gyók, pókok stb.), az ehetõ növényekkel és állatokkal. A helyi betegségek elleni védõoltások és gyógyszerek beszerzésével megelõzhetünk számos egészségügyi problémát.

A felszerelés összeállí­tása

A felszerelés összeállí­tásakor figyelembe kell venni a terület értékelésébõl levont következtetéseket. Az általános felszerelés mellett gondoskodni kell a túlélõ felszerelésrõl is. Egy katonai mondás szerint abból élsz, ami a hátizsákodban van, azzal harcolsz, ami a málhafelszerelésedben van, és azzal élsz túl, ami a zsebeidben van. Tehát a túlélést szolgáló felszerelési tárgyaknak testközelben, a ruházatban kell lenniük. Ha fogságba kerülsz, az ellenség semmilyen eszközt nem hagy nálad, ezért az apró dolgokat el is kell rejteni. A legjobb, ha mindenki maga állí­tja össze a túlélõ felszerelését az egyéni igényeinek és a várható körülményeknek megfelelõen, de akár komplett készletet is lehet vásárolni. Az alábbiakban egy minimális felszereléslista-változatot láthatsz: 
• zsebkés;
• tûzgyújtó eszköz;
• ví­zfertõtlení­tõ tabletta;
• kis iránytû;
• jelzõeszköz (tükör, sí­p);
• mini lámpa, elsõsegély-felszerelés (ragtapasz, láz és fájdalomcsillapí­tó, hasfogó);
• vékony drót.

   Természetesen nagyon sok változat létezik a túlélõ-felszerelés összeállí­tására, a fenti lista további hasznos dolgokkal is kiegészí­thetõ. íœgyelni kell arra, hogy az összes felszerelés kis helyen elférjen. Nem elég összeállí­tani a felszerelést, de gyakorolni is kell az egyes darabok használatát.

FELADAT: Írd össze saját túlélõ-felszerelésedet kiránduláshoz! Akár össze is állí­thatod!
Vitasd meg a többiekkel, ki mit tart a legfontosabb felszerelési tárgynak!


Állóképesség
A felkészülés része kell, hogy legyen a fizikai kondí­ció, az állóképesség fejlesztése.  A túlélési esély nagyon nagy mértékben függ a pozití­v hozzáállástól és az élni akarástól, ugyanakkor az edzett szervezet könnyebben elviseli a pszichikai és fizikai megterheléseket.

Túlélési fogások
A túlélési kiképzések során a katonák gyakorolják és elsajátí­tják az alapvetõ fogásokat.  Többek között megtanulnak menedéket épí­teni, tüzet gyújtani, vizet tisztí­tani, élelmet készí­teni. A kiképzés során képet kapnak saját képességeikrõl és korlátaikról is, ami túlélési helyzetben segí­thet a reális  helyzetértékelés kialakí­tásában. Az alapvetõ technikák elsajátí­tása nagyon fontos része a rendkí­vüli helyzetekre való felkészülésnek, hiszen valós körülmények között ezek a tapasztalatok jelenthetik a különbséget élet és halál között.

FELADATOK
1. Soroljátok fel azokat az alapvetõ szükségleteket, amelyekrõl általában gondoskodnotok kell a túlélés során!
2. Milyen képességekre lehet szükségetek egy sikeres túléléshez?
3. Soroljatok fel néhány helyzetet, amelyek arra kényszerí­thetnek benneteket, hogy túlélést folytassatok!
4. Vitassátok meg a megismert túlélési stratégia egyes elemeit! Csoportonként alakí­tsatok ki fontossági sorrendet, utána pedig hasonlí­tsátok össze a listákat!


ÖSSZEFOGLALÁS
Túlélésrõl akkor beszélhetünk, ha akaratunk ellenére olyan rendkí­vüli helyzetben kell cselekednünk, amikor életünk vagy testi épségünk veszélyben van.  A körülményektõl függõen sokfajta kihí­vással kell szembenéznünk, amelyek leküzdéséhez elsõsorban élni akarásra és sokrétû képességekre van szükségünk.  A helyzet felmérése után a meglévõ tudásunk alapján, a rendelkezésre álló eszközökkel és kreativitással kell úrrá lenni a helyzeten.

60. Menedékkészí­tés

1. Mikor van szükség menedékre?
2. Mi ellen kell védelmet nyújtania a menedéknek?
3. Milyen helyzetekben lehet azonnal szükség menedékre?
4. Milyen tí­pusú menedékeket lehet készí­teni?

Feladat: Idézzetek fel olyan eseteket, akár a valóságból, akár regénybõl vagy filmélményekbõl, amikor a szereplõknek menedéket kellett találniuk vagy készí­teniük!

A menedék jelentõsége a túlélésben
Ha arra kényszerülünk, hogy túlélést kell folytatnunk, általában az egyik legelsõ feladatunk védelmet találni az idõjárás hatásaival szemben. Hogy ez menynyire sürgetõ, az elsõsorban az idõjárástól, az évszaktól és a fizikai állapotunktól függ. Menedéket általában azért készí­tünk, hogy megvédjen a csapadéktól,a széltõl, a hidegtõl vagy a hõségtõl. Nemcsak fizikai védelmet nyújt, de pszichológiai hatása is van. A legegyszerûbb menedék is, ahová visszahúzódha-tunk,pihenhetünk és megteremthetjük a túlélés további feltételeit,biztonságérzetet nyújt.


Menedék tí­pusok
Ha nem kell tartanunk ellenséges tevékenységtõl, használhatunk már meglévõ menedékeket: vadászházakat, barlangokat, jármûroncsokat. A katonáknak a felfedés veszélye miatt általában kerülniük kell a nyilvánvaló helyeket. Ilyen helyzetben, ha más lehetõség nincs, magadnak kell menedéket készí­tened. Csak annyi energiát fektess a munkába, amennyi feltétlenül szükséges. A menedék tí­pusa attól függ, hogy mennyi ideig akarod azt használni, milyenek az idõjárási körülmények, hány személyt kell befogadnia, milyen anyagok és mennyi idõ áll rendelkezésre.  Az azonnali védelem érdekében épí­thetsz egy hevenyészett menedéket, amit késõbb továbbfejleszthetsz.

A menedék helyének kiválasztása
Amikor döntesz a menedék helyérõl, több szempontot is figyelembe kell venned.  Nincs tökéletes hely, mindig az adott körülmények között elérhetõ legalkalmasabb helyszí­nt válaszd ki. Néhány szempont a kiválasztáshoz:
• kerüld a veszélyes helyeket (kõomlás, lavina, áradás, lezuhanó faágak stb.);
idõjárástól védett helyet válassz (kerüld a szeles hegytetõket, hideg völgyeket, ví­zmosásokat);
• lehetõleg legyen ví­zlelõhely, tüzelõanyag, épí­tõanyag a közelben;
• fedett helyen legyen, biztosí­tva a menedék rejtett megközelí­tését és elhagyását.

   A helyi lehetõségeket kihasználva szinte bármilyen terep és idõjárási viszony között készí­thetsz megfelelõ menedéket. A számtalan lehetõség közül nézzük meg a leggyakoribb megoldásokat.
Egyszerû menedék készí­thetõ sátorlap, poncsó, túlélõfólia, ejtõernyõ vagy bármilyen ví­zhatlan anyag segí­tségével. A képen látható módokon rögzí­theted a sátorlapot vagy az egyéb rendelkezésre álló anyagokat. A szélek rögzí­tésével és a középsõ rész megemelésével biztosí­thatod a csapadék elvezetését. Ez a fajta menedék különösen akkor hasznos, ha gyorsan van szükséged fedett helyre, vagy mozgásban vagy, és mindig máshol táborozol le.
   Ha semmilyen mesterséges anyag nem áll rendelkezésre, akkor ágakból különbözõ vázszerkezeteket készí­thetsz, amelyet faágakkal, levelekkel, náddal, fakéreggel stb. fedhetsz be. A fedõanyagot tetõcserépszerûen, mindig alulról fölfelé haladva fûzd be a váz ví­zszintes ágai közé úgy, hogy legalább felerészben átfedjék egymást. Kötözõanyagként használhatsz indákat vagy fenyõfa gyökeret is.

FELADAT: Nézzetek utána, hogy milyen csomókat használhattok a menedékek elkészí­tésénél!

Hóból készült menedékek
Téli vagy sarköri körülmények között hóból is készí­thetsz különbözõ szintû menedékeket. A hó nemcsak nagyon jó épí­tõanyag, de remekül szigetel is. A legegyszerûbb megoldás a hólyuk. Készí­ts 50 cm mélységû, fekvõ testméretednek megfelelõ méretû árkot, amelyet sí­lécekkel, ágakkal fedj be.
Hagyj szabadon egy kis bejáratot. Ezután lapátolj havat a fedõrétegre
a jobb szigetelés érdekében. Bújj be a hólyukba, és zárd el a bejáratot, kis rést hagyva a levegõnek. Minél kisebb az üreg, annál „melegebb” lesz.  A hóbarlang elkészí­tése több munkát igényel, viszont az egyik legmelegebb és legkényelmesebb téli menedék. Elkészí­theted egy lejtõs hófalba beásva magadat, vagy kisebb hó esetén akár összelapátolhatsz egy kis dombot, amelyben kialakí­tod a menedékedet.

FELADATOK: 1. Miért van szükség a szellõzõnyí­lásra?
2. Hogyan befolyásolja a hõmérséklet a hó épí­tési tulajdonságait?
3. Miért célszerû a fekvõhelyet a magasabb szintre elhelyezni?



Hõség elleni menedékek
A sivatagi vagy egyéb forró éghajlatú területen a menedékek elsõszámú feladata a tûzõ Nap és forróság elleni védelem, a túlhevülés elkerülése és a folyadékvesztés csökkentése miatt. Ha nem találsz árnyékos helyet, áss a talajba vagy a homokba egy üreget, amelyet duplán fedj le, hogy a köztük lévõ levegõréteg jobban szigeteljen. Természetesen törekedned kell a lehetõ legnagyobb légmozgás biztosí­tására, ezért a bejáratot az uralkodó szél irányába helyezd el.  A sivatagban a forró nappalokat általában dermesztõ éjszakák váltják fel, ezért készülj fel a hideg elleni védekezésre is.

További teendõk
Miután elkészí­tetted a megfelelõ menedéket, hozzáláthatsz a túléléshez szükséges további fontos eendõkhöz. A helyzettõl függõen ez lehet a ví­zszerzés, a tûzrakás, az élelemgyûjtés, fegyverek és zükségeszközök készí­tése vagy más, elsõbbséget élvezõ tevékenység.

FELADATOK
1. Miért fontos a menedék?
2. Milyen szempontok alapján választod ki a menedék helyét?
3. Mikor kell komolyabb menedéket készí­teni, és mikor elég egy egyszerû is?
4. Milyen anyagokat használhattok fel menedékkészí­téshez?

ÖSSZEFOGLALÁS
Szélsõséges idõjárási körülmények között az egyik legfontosabb feladatod a menedékkészí­tés.
A menedék véd az idõjárás hatásaitól és a biztonságérzetedet is növeli.  A körülményektõl függõen sokféle menedék készí­thetõ mesterséges és természetes anyagok felhasználásával.
Egy jól elkészí­tett menedékben könnyebb megteremteni a túlélés további feltételeit.


61. A tûzgyújtás módszerei

1. Mire lehet a tüzet használni rendkí­vüli helyzetekben?
2. Mire kell figyelni a tûz helyének kiválasztásánál?
3. Milyen mesterséges és természetes tûzgyújtó eszközök vannak?
4. Hogyan növelhetõ a tûz hatékonysága?


Feladat: Gyûjtsetek össze olyan rendkí­vüli helyzeteket, amikor a tûzgyújtás rendkí­vül fontos a túlélés szempontjából!

Miért fontos a tûz?
A tûz a sikeres túlélés egyik alapvetõ feltétele, különösen hideg, nedves idõjárás esetén. A tûz segí­t elkerülni a kihûlést, a fagyást, ételt fõzhetsz rajta, vizet forralhatsz, megszárí­thatod a ruházatodat, továbbá távol tartja a ragadozókat és a rovarokat. Ha nem kell rejtõzködnöd, segí­thet a figyelem felhí­vásában nappal és éjjel egyaránt. A tûz melege, fénye lelkiállapotodra is jótékony, megnyugtató hatással van.

A tûzrakóhely kiválasztása, elõkészí­tése
Mielõtt a tûzgyújtáshoz kezdenél, találnod kell egy alkalmas helyet. Ha van már menedéked, rakhatsz tüzet a menedéken belül vagy kí­vül is. Bárhol is szeretnél tüzet gyújtani, a tûzrakóhelyet elõ kell készí­teni. Meg kell tisztí­tani az éghetõ anyagoktól, hótól stb. Mocsaras, nedves vidéken célszerû nyersfából, kõbõl alapot vagy emelvényt készí­teni a tûzhelynek.
   Ha lehetséges, a tûzhelyet rakd körbe, ez megakadályozza a tûz továbbterjedését,és megtartja a hõt. Ha elõkészí­tetted a tûzhelyet, gyûjtsd össze a szükséges tüzelõanyagokat.

Tüzelõanyag gyûjtése
A tûzhöz oxigénre, megfelelõ hõmérsékletre és éghetõ anyagra van szükség. A tûzgyújtás során fokozatosan egyre nagyobb hõt adó tüzet kell létrehoznod, hogy a végén akár vastag, nyers faágakat is elégethess. Ahhoz, hogy egy kis szikrától eljuss a tábortûzig, különbözõ tí­pusú éghetõ anyagokra van szükséged.

TAPLÓ
Elsõ lépésként olyan gyúlékony anyagot vagy más néven taplót kell találnod, amelyet minimális hõ segí­tségével, akár néhány szikrával is könnyen meggyújthatsz.  Erre a célra felhasználhatsz papí­rt, száraz füvet, benzint, puskaport, pirokockát, kirojtosodott textilanyagot, szétfoszlott kötelet, kötözõgézt, finom faforgácsot, nyí­rfakérget, vékony madártollat, taplógomba belsejét stb.  Bármit is használsz,  fontos, hogy száraz legyen!

GYÛJTÓS
A gyúlékony anyag pislákoló lángja még nem biztosí­t megfelelõ hõmérsékletet a tüzelõanyag meggyújtásához, ezért szükség van olyan köztes anyagra, amelyet meggyújtva elégetheted a tüzelõanyagot. Gyújtósnak felhasználhatsz apró faágakat, gyantás fakérget, szalmát, nádat, száraz állati trágyát, kartonlapot, gyúlékony anyaggal átitatott rongyot stb.

TíœZELÕANYAG
Miután a gyújtós segí­tségével viszonylag stabil tüzet sikerült teremtened, megkezdheted a tüzelõanyag adagolását. Fontos a fokozatosság, tehát elõször vékonyabb, majd egyre vastagabb ágakat használj. A leggyakoribb tüzelõanyag a száraz vagy a nyersfa, de elégethetsz gyökereket, szenet, szárí­tott állati trágyát, csontokat, összegöngyölt füvet, száraz mohát, tõzeget vagy zsiradékokat is. Általában minél keményebb és nehezebb egy fafajta, annál több hõt ad.


TÛZGYÛJTÓ ESZKÖZÖK
Ha összegyûjtötted a megfelelõ menynyiségû éghetõ anyagot, hozzáláthatsz a tûz meggyújtásához. Ehhez
mesterséges vagy természetes eszközöket használhatsz.
   Mesterséges eszközök: a gyufa (amilehet ví­zhatlan is), öngyújtó, magnéziumtömb, akkumulátor (szikrát lehet vele kelteni), nagyí­tólencse, tûzkõ, kovakõ és acél stb.
   Ha nem áll rendelkezésre mesterséges tûzgyújtó eszköz, akkor az õseink és a természeti népek által használt természetes eszközökhöz kell fordulnod. Ezek a módszerek általában a súrlódással létrehozott hõn alapulnak. Legismertebbek ezek közül a tûzcsiholó í­j,a tûzgyalu és a tûzcsiholó szí­j.
  Alkalmazásukhoz sok-sok gyakorlásra, türelemre és száraz alapanyagokra van szükség.

FELADAT: Nézzetek utána, melyik eszközzel hogyan lehet tüzet gyújtani!

A tûzrakás módjai
A tüzet a felhasználás céljától függõen különbözõ módokon rakhatod meg. Az egyik legáltalánosabb a gúla alakú tûz, amelyet az ágak gúla alakban történõ egymásnak támasztásával alakí­thatsz ki.
   Így egy viszonylag könnyen és gyorsan égõ tüzet kaphatsz, amely nagy hõt és fényt ad. Egyaránt alkalmas fõzésre és melegedésre. A csillag alakú tûz lényege, hogy a csillag alakban körberakott ágaknak csak a végét rakod a tûzbe, és fokozatosan tolod egyre beljebb. Így takarékoskodhatsz a tüzelõanyaggal, és a hoszszabb ágakat sem kell kisebbre felaprí­tani. A nagyon hosszú ágat elõször középen égesd ketté.
   Szeles idõben célszerû a tüzet gödörben rakni: áss a tûz méretének megfelelõ, kb. 30 cm mély gödröt. Az alját béleld ki kövekkel, hogy tovább megtartsa a hõt. A gödör alakjától függõen kialakí­thatsz kulcslyuk, vagy T alakú tüzet is. A tûz gödréhez csatlakozó szárba parazsat kaparva kiváló fõzõhelyet kaphatsz, mialatt a tûznél melegszel.
   Ha rejtõzködnöd kell, a legcélszerûbb tûzrakási mód az úgynevezett indián tûzhely. Áss egy körülbelül 15-35 cm átmérõjû, 30 cm mély gödröt. A szél irányában áss egy kisebb átmérõjû szellõzõgödröt. Ez a fajta tûzhely jól álcázza a tûz fényét, a meleget felfelé sugározza. Kiválóan alkalmas fõzésre, szárí­tásra, melegedésre viszont kevésbé.  Ezeken a módszereken kí­vül még számtalan lehetséges tûzrakási lehetõség létezik. Lényeges, hogy uralni tudd a tüzet.

 

 

 

 

 

 

 

Szélfogók, hõvisszaverõk
A tûzhely melegét fokozhatod, ha a hátad mögé szélfogót, vagy hõvisszaverõ falat készí­tesz. Ehhez felhasználhatsz sátorlapot, poncsót, farönköket, vagy kihasználhatod a sziklafalak hõvisszaverõ hatását is.

FELADATOK
1. Miért fontos a tûz a túlélõ számára?
2. Hogyan kell elõkészí­teni a tûzrakóhelyet?
3. Milyen alapvetõ anyagokra van szükség a tûzgyújtáshoz?
4. Milyen tüzelõanyagokat égethetünk el?


ÖSSZEFOGLALÁS
A tûz az egyik alapfeltétele a sikeres túlélésnek. Nemcsak a hideg ellen véd, de számos egyéb célra is felhasználhatod.
Ahhoz, hogy a céljaidnak legmegfelelõbb tüzet gyújthass, össze kell gyûjtened a szükséges anyagokat, és megfelelõen el kell rendezned õket. A tûz meggyújtásához mindig legyen nálad néhány mesterséges eszköz (gyufa, kova, acél stb.).  Hasznos, ha van tapasztalatod a primití­v módszerek alkalmazásában is.

62. A ví­znyerés módszerei

1. Milyen problémákat okoz napjainkban a tiszta ivóví­z hiánya?
2. Mennyi ivóví­zre van szükséged különbözõ viszonyok között?
3. Honnan juthatsz ví­zhez?
4. Mit kell tenni a ví­zzel, hogy iható legyen?

Feladat: Milyen módszereket ismertek a természetbõl nyerhetõ ivóví­z összegyûjtésére?

Az ember ví­zigénye
Egy átlagos ember körülbelül 3 napig marad életben ví­z nélkül, ezért rendkí­vüli helyzetekben egyik legsürgetõbb feladatunk a ví­zszerzés. Az emberi test kb. 70 százaléka ví­z, amelybõl az izzadással, vizelettel, kilégzéssel kb. 2-3 litert veszí­tünk naponta. Természetesen ez a mennyiség a külsõ hõmérséklettõl és a fizikai tevékenység intenzitásától függõen változik. Ha mozdulatlanul fekszel egész nap, akkor is legalább 1 liter ví­z távozik a szervezetedbõl. Szélsõséges hõmérséklet és fizikai tevékenység esetén akár napi 20-30 liter folyadékra is szükséged lehet! Hogy elkerüld a kiszáradást, minden lehetõséget meg kell ragadnod az elveszett ví­zmennyiség pótlására. A továbbiakban megismered, hogy hogyan juthatsz ví­zhez, és azt hogyan teheted ihatóvá.

Ví­znyerési lehetõségek
A sivatagok kivételével szinte mindenhol találhatunk különbözõ felszí­ni vizeket, folyókat, tavakat, forrásokat. Ezek általában bõ ví­zforrások, de közvetlen fogyasztásuk veszélyes lehet a különbözõ szennyezõdések miatt. A felszí­ni vizek megtalálásában segí­tségedre lehet az állatok megfigyelése. Az emlõsállatok nyomai, a rajzó rovarok vagy a madarak jelenléte egy közeli ví­zforrásra utalhat.
    Ha a felszí­nen nem találunk ví­zforrást, a megfelelõ helyen, például kiszáradt folyómedrek alján, zöld burjánzó növényzet közelében leásva talajví­zhez juthatunk. Az í­gy nyert ví­z szintén tisztí­tást igényel.
   A különbözõ csapadékok, az esõ, a hó és a harmat összegyûjtésével is nyerhetünk vizet, azonban í­gy csak elektrolitmentes folyadékhoz jutunk. A csapadékok általában tiszták, de pótolni kell a hiányzó ásványi anyagokat, sókat. Az esõvizet felfoghatjuk sátorlappal, esõköpennyel vagy más ví­zhatlan anyaggal.

FELADATOK: 1. Miért fontosak az elektrolitok?
                   2. Miért veszélyes az elektrolitmentes folyadék fogyasztása?

    A különbözõ mélyedésekben, pocsolyákban, sziklaüregekben, keréknyomokban is találhatunk összegyûlt csapadékot, de ezt tisztí­tani kell. Téli, vagy magashegyi körülmények között hó, illetve jég általában bõségesen áll rendelkezésre.
A havat vagy jeget a Nap, vagy tûz segí­tségével olvaszd fel, mert hidegen fogyasztva irritálhatja a gyomrodat, és fokozza a kihûlés veszélyét. A kora reggeli órákban képzõdõ harmatot összegyûjtheted a lábszáradra tekert nedvszí­vó anyag segí­tségével, miközben a nedves aljnövényzetben sétálsz. Ugyanezt az anyagot kiterí­theted egy tisztáson az aljnövényzetre. A nyári és õszi idõszakban a szükséges  folyadékmennyiséget pótolhatjuk nagy nedvességtartalmú gyümölcsök vagy zöldségek fogyasztásával.

Párologtatatás, kondenzálás

Meleg idõben a talajban lévõ nedvességet is kinyerheted, ha fóliát feszí­tesz ki egy gödör fölé. A fólia belsõ oldalán kicsapódó kondenzvizet egy edényben összegyûjtve nyerhetsz kevés mennyiségû, elektrolitmentes vizet. A hatásfokot növelheted, ha nedves növényeket, ruhadarabokat helyezel a gödörbe vagy egyébként ihatatlan vizet locsolsz a talajra. Hasonló elv alapján nagy nedvességtartalmú, nem mérgezõ növényekre nejlonzacskót kötve nyerhetsz vizet.  A hiányzó elektrolitmennyiséget pótolhatod, ha Â¥ teáskanál sót teszel 1 liter ví­zhez.

Ví­ztisztí­tás
A csapadékok kivételével szinte minden ví­zforrás tartalmazhat szennyezõ anyagokat, ví­rusokat, baktériumokat, amelyek könnyen megbetegí­thetnek.  A fertõzött ví­z fogyasztása hányást, hasmenést okozhat, amely tovább fokozza a szervezet kiszáradását. Hogy ihatóvá tedd a megszerzett vizet, derí­teni és fertõtlení­teni kell. A derí­tés során szûréssel eltávolí­tjuk a ví­zben lévõ mechanikai szennyezõdéseket.
Túlélési helyzetben általában nem áll rendelkezésre profi szûrõberendezés, ezért magadnak kell rögtönöznöd egy többrétegû szûrõt, amelyhez szûrõanyagként felhasználhatsz kavicsot, homokot, faszenet, szövetanyagot, papí­rt. Minél több rétegû a szûrõd, annál hatékonyabb, de ugyanakkor lassabb is.
    Ha nem tudsz ví­zszûrõt készí­teni, kihasználhatod a talaj szûrõhatását is. A felszí­ni ví­zforrás partján áss egy gödröt! A talajon át a gödörbe besszivárgó ví­z többé-kevésbé tiszta lesz. A lebegõ szemcséktõl megszûrt ví­z azonban még mindig tartalmazhat biológiai szennyezõdéseket, ezért el kell végezned a fertõtlení­tést is.

A ví­z fertõtlení­tése
A ví­zfertõtlení­tés legegyszerûbb módja a forralás. 10 perc forralás elpusztí­tja a kórokozók nagy részét. Az edényedet takard le, hogy csökkentsd a gõz általi veszteséget. Ha van ví­zfertõtlení­tõ tablettád, akkor az elõí­rt várakozási idõ után fogyaszthatod a vizet. Fertõtlení­tésre használhatsz még 3-6 csepp jódot 1 liter ví­zhez, amellyel kb. fél óra alatt érheted el a kí­vánt hatást.  Desztillálással szinte bármilyen szennyezett ví­zbõl (akár vizeletbõl vagy sós tengerví­zbõl is) nyerhetsz elektrolitmentes ivóvizet. Ehhez egy zárt edényre van szükség, amiben a szennyezett vizet forralhatod. Az edénybõl a gõzt egy csõ segí­tségével kivezetjük egy gyûjtõedénybe, ahol lecsapódhat.  Ha rendkí­vüli helyzetbe kerülsz, mielõbb keress ví­zforrást, gondoskodj a szûrésrõl és fertõtlení­tésrõl. Még ha elegendõ ivóvized van is, gondosan oszd be, ne pazarold, mert nem tudhatod, hogy meddig kell kitartania.  A fenti módszerek nem garantálnak 100%-os biztonságot, ezért csak valós túlélési helyzetben fogyaszd az í­gy nyert vizet.

A ví­zveszteség csökkentése
Ha nem áll módodban pótolni a vizet, megfelelõ magatartással csökkentheted a ví­zveszteséget.
•Ha lehetséges, ne végezz fizikai munkát, csak pihenj! Ha mégis szükséges, mozogj lassan! A nehéz munkákat végezd éjjel!
• Maradj az árnyékban!
• Ne beszélj, lélegezz az orrodon keresztül!
•Ne egyél, vagy csökkentsd minimálisra az étel mennyiségét, mert a szervezeted vizet használ a lebontásához!
• Ne igyál alkoholt, ne dohányozz, mert ez szintén vizet von el a szervezettõl!

FELADATOK
1. Miért a ví­z az egyik legfontosabb tényezõ a túlélõ számára?
2. Melyek a legbõségesebb ví­zforrások?
3. Mitõl kell megtisztí­tani a vizünket?
4. Hogyan csökkenthetitek a ví­zfelhasználásotokat?

ÖSSZEFOGLALÁS
Rendkí­vüli helyzetben minél hamarabb gondoskodnod kell ivóví­zrõl, hiszen a ví­z hiánya néhány nap alatt akár végzetes is lehet.
A természetben általában bõségesen találhatsz vizet, ám ezt fogyasztás elõtt tisztí­tani és fertõtlení­teni kell.

63. Élelemszerzés a természetbõl

1. Mennyi kalóriára van szüksége naponta egy felnõttnek átlagos fizikai igénybevétel esetén?
2. Milyen módszerekkel juthatunk táplálékhoz a természetben?
3. Hogyan lehet meggyõzõdni egy ismeretlen növény fogyaszthatóságáról?
4. Milyen módokon készí­theted el az ételedet?

Feladat: Nézzetek utána, milyen ehetõ növények élnek a környezetetekben!

Az élelemszerzésrõl általában
Ha elegendõ ivóví­z áll rendelkezésre, egy átlagember heteket is túlélhet élelem nélkül. Ennek ellenére minél hamarabb gondoskodnod kell az élelem beszerzésérõl, hiszen erõd napról napra fogy. Ha maradt nálad élelem, ne edd meg rögtön. Próbálj meg elõször a környezetedbõl élelemhez jutni. Megfelelõ ismeretekkel felruházva kihasználhatod a természet éléskamráját, ahonnan növényi és állati eredetû táplálékhoz juthatsz gyûjtögetéssel, vadászattal, illetve halászattal. Célszerû a gyûjtögetéssel kezdeni, és csak késõbb rátérni a jóval nehezebb vadászatra. Elképzelhetõ, hogy olyan dolgokat is meg kell enned, amit normál körülmények között gusztustalannak találnál. Fontos, hogy amennyire lehetséges, kerüld az egyoldalú táplálkozást, még akkor is, ha valamilyen élelembõl bõséges forrásra találsz.

Növényi eredetû táplálék
A legkézenfekvõbb élelmiszerforrások a növények. Óriási változatosságban szinte mindenhol találkozhatsz velük. A botanikusok kivételével azonban kevés ember képes minden növényt azonosí­tani, eldönteni, hogy ehetõ vagy éppen mérgezõ. Ezért célszerû megismerkedni az adott területen található legelterjedtebb ehetõ és mérgezõ növényekkel. Általános nézet, hogy amit az állatok fogyasztanak, az ember számára is ehetõ. Ez csak részben igaz, hiszen az emberi gyomor sokkal érzékenyebb az állatokénál. A növényeknek nemcsak a termése ehetõ, hanem a levele, virága, friss hajtása, gyökere is. Természetesen ez a növénytõl is függ. Lehet, hogy a növény bizonyos részei ehetõk, a többi része viszont mérgezõ.
   Ha nem vagy biztos a növény fogyaszthatóságában, ehetõségi tesztet kell végezned:
1. Egyszerre csak egy részét teszteld a növénynek. Dörzsölj össze egy kis darabot és szagold meg. Ha keserûmandula illata van, dobd el.
2. Dörzsöld be az alkarodat vagy a csuklódat. Ha bármilyen irritációt tapasztalsz, ne használd a növényt.
3. Ha nem tapasztaltál bõrirritációt, a következõ lépésben tegyél egy kis darabot az ajkadra, majd 5-10 másodperc szünetekkel a szád sarkába, a nyelved hegyére, a nyelved alá. Ha bármilyen kellemetlen, égetõ, bizsergõ, viszketõ érzést tapasztalsz, azonnal függeszd fel a próbát, és öblí­tsd ki a szádat!
4. Ha semmi gyanúsat nem észleltél, rágj össze egy kis darabot, majd pár perc után nyeld le. Várj 5-8 órát, és ne egyél semmi mást. Ha nem jelentkezik semmilyen mellékhatás (hányás, hasmenés, fejfájás, szédülés, gyomorfájás, verejtékezés, reszketés stb.) egyél meg körülbelül félmaroknyit és várj újabb 5-8 órát. Ha továbbra sem tapasztalsz kellemetlen tüneteket, a tesztelt részt biztonságosan fogyaszthatod.
    Mivel az ehetõség ellenõrzése idõigényes, csak olyan növényt tesztelj, amibõl nagyobb mennyiség áll rendelkezésre. Ha bármilyen mérgezési tünet jelentkezik, hagyd abba a tesztelést, igyál sok vizet és egyél széntablettát vagy faszenet.
    Gombát csak akkor egyél, ha teljes biztonsággal azonosí­tottad! Egyes mérgezõ gombák hatása csak azután jelentkezik, amikor már a méreg felszí­vódott!  A legtöbb növény fogyasztható nyersen, de fõzheted, párolhatod, sütheted is õket vagy készí­thetsz belõlük levest, illetve teát.

Állati eredetû táplálékok
Az állati eredetû táplálékok általában nagyobb tápértékûek, mint a növényiek.
Beszerezheted gyûjtögetéssel, vadászattal, illetve halászattal.  Gyûjtögetés során madártojással, rovarokkal, férgekkel, földigilisztával, éti csigával, kagylóval, békával egészí­theted ki étrendedet. Ezek nem a legkí­vánatosabb falatok, de nagyon gazdag proteinforrások. Megsütve vagy péppé zúzva, esetleg növényi táplálékkal keverve könnyebben legyõzheted az undorodat.

VADÁSZAT
A legtáplálóbb élelemhez, a húshoz vadászat útján juthatsz. Ha sikerült megõrizni a fegyveredet, használhatod vadászatra. De a lõfegyver hangja az árulód is lehet, ezért nagyon körültekintõen kell használnod. Ha lõfegyver nem áll rendelkezésre, vagy rejtõzködnöd kell, a legjobb megoldás a csapdakészí­tés.
   A csapdáknak nagyon sok fajtája létezik. Mûködtetése szerint a csapda lehet önmûködõ, vagy a vadász által irányí­tott. Az önmûködõ csapdák elõnye, hogy nem igényelnek állandó felügyeletet, és egyszerre több is kihelyezhetõ.Mûködés szerint a variációk szinte végtelen sora áll rendelkezésre az egyszerû hurokcsapdától az összetett csapdákig.
   A csapdakészí­tésnél fontos a helykiválasztás, az álcázás és a kiszemelt zsákmány méretének, erejének megfelelõ méretezés, az egyszerû és megbí­zható mûködés.



FELADAT: Hova célszerû a csapdákat kihelyezni?

HALÁSZAT
Természetes vizek közelében kézenfekvõ megoldás a halászat. A halakat megfoghatjuk kézzel, csapdával, horoggal, hálóval vagy szigonnyal. A ví­zbõl nemcsak halakat, hanem rákokat, kagylókat, siklókat is foghatunk. 
   Emberi települések közelében kultúrnövényeket (kukorica, krumpli stb.), háziállatokat is találhatsz, de ezek megdézsmálása a lebukás kockázatát hordozza, ezért legyél óvatos, és ne hagyj nyomokat hátra.

Az élelem elkészí­tése
A megszerzett élelmet meg kell tisztí­tanod. A növények esetében általában elég, ha megmosod, de az állatokat meg kell nyúzni és eltávolí­tani a belsõségeket. A belsõ szerveket soha ne edd meg, de felhasználhatod a csapdáidban csalétekként.
   Élelmedet a jobb fogyaszthatóság érdekében célszerû megfõzni, párolni, megsütni vagy grillezni.
Általában a fõzés és párolás jár a legkevesebb tápértékvesztéssel. Egy í­zletesen elkészí­tett étel nemcsak az éhségedet csillapí­tja, de a közérzetedre is jó hatással lesz. Az élelmiszeredet tartósí­thatod szárí­tással vagy füstöléssel.

 

FELADATOK
1. Hogyan kerülhetitek el a mérgezést?
2. Mi a vadászat elõnye és hátránya?
3. Miért célszerû csapdákat alkalmazni?

ÖSSZEFOGLALÁS
Az átlagos ember heteket is kibí­r élelem nélkül.
A túlélõnek gondoskodnia kell a táplálékról, hogy megõrizze erejét.  A természetben gyûjtögetéssel, vadászattal és halászattal juthatsz növényi és állati eredetû táplálékhoz.
Valószí­nûleg olyan dolgokat is el kell fogyasztanod, amit normál körülmények között nem ennél meg.

64. Az álcázás és rejtõzködés szabályai

1. Hogyan kell álcázni magunkat és a felszerelésünket?
2. Mire kell figyelni a fény álcázásánál?
3. Hogyan kell észrevétlenül mozogni?

Feladat: Beszéljétek meg miért fontos az álcázás a katonák számára normál és túlélési körülmények között!

Személyi álcázás
Ha katonaként ellenséges területen túlélési helyzetbe kerülsz, a fogságba esés az egyik legrosszabb dolog, ami történhet veled. Ahhoz, hogy ezt elkerüld, meg kell tanulnod álcázni magadat, a felszerelésedet és a mozgásodat. A vadászat során is fontos, hogy minél inkább észrevétlen maradj az állatok érzékeny érzékszervei számára.  Az egyenruhák és a katonai felszerelések általában olyan anyagokból, mintázattal és festéssel készülnek, amelyek biztosí­tják az alapvetõ álcázást, azonban ez nem elég. A legfontosabb az emberi alak megváltoztatása. A fej, a váll jellegzetes körvonala magára vonhatja az ellenség figyelmét, ezért növényzet, álcázó sál segí­tségével meg kell törni az áruló formákat. A szabadon maradt bõrfelület csilloghat, ezért az arcot, a nyakat, a kezeket álcafesték segí­tségével kell befedni.
   A katonák személyi felszereléséhez hozzátartozik az álcafesték, de szükségmegoldásként használhatsz kormot, növényi nedveket, sarat.  Az álcafestéket úgy alkalmazd, hogy szí­nei illeszkedjenek a környezethez és a ruhádhoz. A kiugró részeken (orr, áll, szemöldök, fül) használj sötétebb, mí­g a mélyebb részeken világosabb szí­neket. Sávok és foltok alkalmazásával elmoshatod az arc jellegzetes formáját.
    Az izzadás miatt folyamatosan javí­tani kell az álcázást. Ha többen vagytok, segí­tsetek egymás álcázásában és ellenõrzésében.

A felszerelés álcázása
A felszerelés álcázásánál szintén fontos a jellegzetes alakok megtörése. íœgyelj arra, hogy a fegyvered és egyéb használati tárgyaid alkalmazását ne akadályozza az álcázó anyag. Minden csillogó felületet le kell ragasztani vagy bekenni. Különösen ügyelj a távcsõ, a tájoló, a szemüveg, az óra alkalmazására,
hiszen az üvegfelületen megcsillanó napfény messzirõl is jól látható.

Fényálcázás
Éjszaka nagyon fontos a fényálcázás betartása. Ha tüzet raksz, gondoskodj arról, hogy minél kisebb távolságra látszódjon el a fénye. Lehetõleg gödörben rakj tüzet, és alkalmazd a már megismert hõvisszaverõ falat. Lámpát csak legszükségesebb esetben használj, és akkor is csak vörös fényszûrõvel. Ha lehetséges, használd a lámpát sátorlap alatt. A gyufa és a felparázsló cigaretta fénye több száz méterrõl látható, ezért ha dohányzol, a kezeddel álcázd a fényt.

Hangálcázás
Az általad keltett hangok is áruló jelek, ezért minimálisra kell csökkenteni a zajkeltést.  Különösen éjszaka, amikor a háttérzajok kisebbek, minden hangos tevékenységet kerülni kell. A felszerelésedet rögzí­tsd, hogy mozgás közben ne zörögjön. Ha többen vagytok, beszéd helyett használjatok kézjeleket. Ha idõnként mégis kénytelen vagy zajos tevékenységet folyatni (például favágás, menedéképí­tés), akkor használd ki a terep tompí­tó hatását és a háttérzajokat (vihar, esõ, repülõgép stb.).

Szagok álcázása

A szagok álcázása szintén fontos a rejtõzködés, és különösen a vadászat folyamán.  Kerülni kell az illatosí­tott kozmetikumok, a szappan használatát. A tûz, a dohányzás füstje messzirõl elárulhatja tartózkodási helyedet. Ha ételt fõzöl, takard le az edényt, í­gy nemcsak energiát spórolsz, de az illatok is kevésbé terjednek szét. Vadászat elõtt néhány percig füstben állva semlegesí­theted a szagodat.  Ugyaní­gy járhatsz el a csapdakészí­téshez használt anyagokkal is.  Vadászatnál nagyon fontos a szélirány figyelembevétele, hiszen a legtöbb állatnak nagyon kifinomult a szaglása. A szagok ugyanakkor neked is segí­thetnek az ellenség jelenlétének észlelésében.

Mozgás álcázása

A mozgás az egyik legfeltûnõbb áruló jel. Különösen a gyors, hirtelen mozdulatok vonják magukra a figyelmet. Ezért mindig mozogj lassan, megfontoltan.  Használd ki a domborzat, a növényzet és az árnyék álcázó hatását. Mindig a környezetnek megfelelõ mozgásmódot válaszd. Sûrû növényzetben egyenesen is járhatsz, de nyí­lt terepen célszerû a kúszást választani. Ne menj dombháton vagy hegygerincen, mert a tested körvonala még éjszaka is élesen kirajzolódhat a világosabb háttéren.

Nyomok álcázása
Rejtõzködés vagy menet során törekedned kell arra, hogy a környezetet csak a legszükségesebb mértékben változtasd meg. A kivágott növények, a feltúrt talaj, a kijárt ösvény mindmind áruló jel lehet az ellenség számára. A szemetet, a felesleges állati maradványokat, a székletedet a rejtekhelyedtõl távol ásd el. A rejtekhelyedre bevezetõ és kivezetõ nyomokat el kell tüntetni. Ha végleg elhagyod a rejtekhelyet, tüntesd el a tûzhelyed, fekhelyed nyomait, és ne hagyj hátra semmilyen felszerelést vagy szemetet.


 

 

   Ha mozgásban vagy, törekedj arra, hogy minél kevesebb lábnyomot hagyj magad után, ezért menet során lehetõleg kemény talajt, vagy sziklás terepet válassz.
   Ha üldöznek, még fontosabb a nyomaid eltüntetése, az üldözõk megtévesztése.  Ha patakban haladsz, ha többször egymás után keresztezed azt, összezavarhatod az üldözõket, még a nyomkövetõ kutyákat is.
   A nyomaid elfedésére használd ki a vadcsapásokat, illetve a sûrûn használt utakat. Gyakori irányváltoztatásokkal szintén hatásosan nehezí­theted a haladási irányod és a nyomaid követését.
   Az álcázási rendszabályok betartása nagy önfegyelmet és sok gyakorlást igényel, de kellõ odafigyeléssel és türelemmel természetessé válik.

FELADATOK
1. Miért fontos az álcázás?
2. Milyen tényezõket kell figyelembe venni az álcázó anyagok és szí­nek megválasztásánál?
3. Mire kell figyelnetek a felszerelés álcázásánál?
4. Hogyan használhatjátok ki a terep álcázó hatását?


ÖSSZEFOGLALÁS
Katonaként fontos, hogy észrevétlen maradj az ellenség számára.  A személyes álcázáson kí­vül gondoskodnod kell a felszerelésed, a menedéked, a mozgásod álcázásáról is Ha betartod a fény- és hangálcázás szabályait, nagyobb eséllyel kerülöd el a fogságba esést. A helyesen megválasztott mozgásmódok és útvonalak segí­tenek, hogy észrevétlenül juss vissza a saját csapatokhoz.

65. Ismétlõ foglalkozás

1. A túlélés során olyan rendkí­vüli élethelyzetben kell cselekednünk, amikor életünk vagy testi épségünk van veszélyben. Fontos a jó helyzetfelmérés, majd a megszerzett tudás alapján a rendelkezésre álló eszközökkel és kreativitással kell úrrá lenni a mindenkori helyzeten.
2. Az alapvetõ képességek elsajátí­tása megnöveli a túlélési esélyeket. A megfelelõ felszerelés kiválasztása, összeállí­tása és az eszközökkel történõ gyakorlás alapvetõ fontosságú része a felkészülésnek. Nélkülözhetetlen a megfelelõ fizikai kondí­ció és a pszichés felkészültség is.
3. Szélsõséges idõjárási körülmények között az egyik legfontosabb feladat a menedékkészí­tés, amely megvéd az idõjárás hatásaitól, növeli a biztonságérzetet, segí­t megteremteni a túlélés további feltételeit.
4. A sikeres túlélésnek a tûz az egyik alapfeltétele, hiszen nemcsak a hideg ellen véd, de számos egyéb célra is felhasználható. Fontos, hogy elõször összegyûjtsd a szükséges anyagokat, és megfelelõen elrendezd õket. A tûz meggyújtásához mindig legyen nálad néhány mesterséges eszköz (gyufa, kova és acél stb.).
5. Rendkí­vüli helyzetben minél hamarabb gondoskodni kell ivóví­zrõl, hiszen a ví­z hiánya néhány nap alatt akár végzetes is lehet. A természetben általában bõségesen találunk vizet, ám ezt fogyasztás elõtt tisztí­tani és fertõtlení­teni kell.
6. A túlélõnek gondoskodnia kell a táplálékról, hogy megõrizze erejét. A természetben gyûjtögetéssel, vadászattal, halászattal lehet hozzájutni növényi és állati eredetû táplálékhoz.
7. Fontos, hogy a katona észrevétlen maradjon az ellenség számára, a személyes álcázáson kí­vül gondoskodni kell a felszerelés, a menedék, a mozgás álcázásáról is.

FELADATOK
1. Válasszatok ki egyet a megismert túlélési stratégia elemei közül, és részletesen mutassátok be!
2. Milyen szempontok szerint kell tanulmányozni a terepet?
3. Jellemezzétek a sivatagi menedéket!
4. Soroljátok fel a tûzrakás módjait!
5. Rajzoljátok le, hogyan lehet a természetben esõvizet felfogni!

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék