Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
A lõelmélet alapjai

54. A lövészlõszerek felépí­tése és jellemzõi

1. Milyen csoportokra oszthatók fel a lövészlõszerek?
2. Melyek az éleslõszerek és a kisegí­tõ lõszerek?
3. Milyen részei vannak a 7,62 mm-es 1943 M éleslõszernek?

Feladat: Gyûjtsétek össze közösen, hogy a középkorban milyen lõszereket használtak a harcokban! Mi alapján csoportosí­tanátok õket?

A gyalogsági fegyverek lõszereinek felosztása
A gyalogsági fegyverek lõszereinek két csoportja az éleslõszerek és a kisegí­tõ lõszerek.

A 7,62 MM-ES 1943 M ÉLESLÕSZER FELÉPÍTÉSE ÉS RÉSZEI:
• hüvely;                • lõportöltet;
• csappantyú;         • lövedék;
• hüvelynyak;         • váll;
• üllõ;                    • gyúlyuk;
• gyûrûs horony;     • hüvelyfenék.

   A hüvely a lõszer valamennyi részét egyesí­ti, védi a külsõ hatásoktól a lõportöltetet, valamint megakadályozza, hogy a lõporgázok a zár irányába áttörjenek.
   A hüvely a lõportöltet elhelyezésére szolgáló hüvelytestbõl, a lövedék rögzí­tésére szolgáló hüvelynyakból és a fenékbõl áll. A hüvely fenekében van a fészek a csappantyú számára, amelynek belsejében az üllõ és a két gyúlyuk található.
   A hüvelyben felrobbanó lõportöltet szolgáltatja a lövedék kilövéséhez szükséges gáznyomást.
   A sárgaréz csészébõl és az abba besajtolt gyúelegybõl, valamint a gyúelegyet lefedõ sztaniolból álló csappantyú gyújtja be a lõportöltetet.
   Az éleslõszerek lövedékeinek két csoportja: a normál lövedékek és a különleges lövedékek.
   A normál lövedék az élõerõ leküzdésére szolgál, köpenybõl és magból áll. Az acélmagvas lövedékeknél a mag és a köpeny között közbeesõ ólomburok van.

A különleges lövedékek
A különleges lövedékek közös jellemzõje, hogy az élõerõ leküzdésén kí­vül más rendeltetésük is van.

A FÉNYJELZÕ LÖVEDÉK
A fényjelzõ lövedék az ellenség élõerejének leküzdése mellett 800 m-ig terjedõ lõtávolságban a röppályán világí­tó, szabad szemmel látható nyomot hagy magaután. Így lehetõség van tüzelés közben a helyesbí­tésre és a célmegjelölésre. A megkülönböztethetõség érdekében a lövedék fejrésze zöld szí­nûre van festve.
   A fényjelzõ lövedék acélköpenyének fejrészében az ólommagon kí­vül egy acélperselyben fényjelzõ és gyújtóelegy található. A lövés pillanatában a gyújtóelegy a lõporgáz hatására lángra lobban, majd amikor a lövedék elhagyja a csõfuratot, a gyújtóelegy meggyújtja a fényjelzõ elegyet.
   A fényjelzõ elegy a röppályán nappal és éjjel is jól látható nyomot biztosí­t.

A GYÛJTÓLÖVEDÉK
A könnyen gyúló anyagok (faépület, szalma, üzemanyag) meggyújtására szolgál. A lövedék csúcsában gyújtóelegy van, amely a becsapódáskor meggyullad.

A PíNCÉLTÖRÕ LÖVEDÉK
A vékony páncélzattal rendelkezõ célok (páncélautó, páncélozott szállí­tójármû, repülõgép) leküzdésére használják. Jellemzõje, hogy a lövedék magja nagyon szilárd fémbõl készül.

A PíNCÉLTÖRÕ-GYÛJTÓ LÖVEDÉK
A vékony páncélzattal rendelkezõ célok leküzdése, és a páncél mögött található gyúlékony anyag meggyújtására szolgál.

A KISEGÍTÕ LÕSZEREK
Kisegí­tõ lõszernek nevezzük az oktatólõszert és a vaklõszert. Az oktatólõszer a katonák kiképzésére és gyakoroltatására szolgál, ezzel gyakorolják a tárazást, amikor meghatározott idõ alatt meg kell tölteni a tárat lõszerrel. A vaklõszer kiképzési célokat szolgál, a lövés végén csak lõporgáz hagyja el
a fegyver csövét.

FELADATOK
1. Gondoljátok végig, hogy az elöltöltõs puskáknál hogyan tudták megoldani, hogy a lõpor egyulladásakor felszabaduló gázok nagy része a puskagolyóra hasson?
2. Miért volt korszakalkotó jelentõsége a ma ismert lõszerek feltalálásának?

ÖSSZEFOGLALíS
A lövészlõszerek két csoportját az éles és a kisegí­tõ lõszerek alkotják.
A 7,62 mm-es 1943M éleslõszerek fõ részei a hüvely, a lõportöltet, a csappantyú, valamint a lövedék.
Az éleslõszerek lövedékei a normál, a fényjelzõ, a gyújtó, a páncéltörõ, valamint a páncéltörõ-gyújtólövedék.
Kisegí­tõ lõszer az oktató- és a vaklõszer.

55. A lövedék röppályájának elemei

1. Milyen erõk hatnak a lövedékre repülés közben?
2. Mit értünk röppálya alatt?
3. Melyek a röppálya legfontosabb elemei?

Feladat: Ismételjétek át, amit a gravitációról, a légellenállásról tanultatok! Gondoljátok végig, hogy mitõl függ az eldobott kõ által leí­rt pálya!

A lövedék kezdõsebessége
A kezdõsebesség a lövedék mozgási sebessége a csõtorkolatnál. Ez a paraméter a fegyver harci sajátosságainak egyik legfontosabb jellemzõje. Ugyanazon fegyvernél a kezdõsebesség növelése a lõtávolság növelését, a lövedék átütõ-, és ölõhatásának növelését eredményezi. A kezdõsebesség növelése ugyanakkor a lövedékre ható külsõ erõk befolyását csökkenti, tehát kedvezõ hatással van a röppályára is.
A kilõtt lövedékre ható erõk a levegõben:
• a gravitáció;        • a légellenállás.
  
    A föld vonzásának hatására a lövedék süllyed, a légellenállás miatt pedig sebessége folyamatosan csökken. A lövedék elõtt összesûrûsödik a levegõ, és hullámok keletkeznek. A levegõ részecskéi és a lövedék felülete között súrlódás lép fel. A lövedék sebességét a fejrész (az összetorlódott levegõ miatti nagy nyomás) és a fenékrész (a légritkulás és örvénylés miatti kisebb nyomás) közti nyomáskülönbség is csökkenti.
  A légellenállás függ:
• a lövedék sebességétõl;       • a levegõ sûrûségétõl;
• a lövedék alakjától;             • a lövedék legnagyobb keresztmetszetétõl.

A lövedék mozgása a levegõben
A gravitáció a lövedéket süllyedésre kényszerí­ti, í­gy a légellenállás a lövedék tengelyével szöget zárva hat, ezzel orrát felfelé emelve bukdácsolásra kényszerí­ti. A fegyver csövét huzagolással látják el, amelynek következtében a lövedék forgómozgást végez, í­gy akadályozva meg a lövedék felbillenését. A lövedék csúcsát azonban a légellenállás továbbra is igyekszik felemelni,  í­gy a csúcs kis kört í­r le, amelyet lassú kúpos mozgásnak nevezünk. A lövedék súlypontja követi a röppálya görbületét. A lövedék a forgómozgás, a légellenállás és a gravitáció miatt a lõsí­któl a forgási irányába tér el – ez az oldalgás. Az oldalgás a lövészfegyvereknél annyira jelentéktelen, hogy nem vesszük figyelembe.

 



A röppálya fogalma
A lövedék súlypontjának útvonalát a levegõben a kirepülési ponttól a találkozási pontig röppályának nevezzük. A csõbõl kirepülõ lövedék útját a becsapódásig a levegõben ballisztikus pályán teszi meg. Mivel a kilõtt lövedékre a nehézségi és a légellenállási erõ hat, ezért a mozgási sebessége fokozatosan sökken, szabálytalan görbét í­r le a levegõben, végül sebessége nullává válik.

 

FELADAT: Keressetek további röppálya ábrázolásokat! Milyen új röppályaelemeket tudtok még megkülönböztetni?

A röppálya jellemzõi:
• A kezdõsebesség nagyobb, mint a végsebesség.
• A felszállóág hosszabb és laposabb, mint a leszállóág.
• A kirepülési szög kisebb, mint a becsapódási szög.
• A tetõpont közelebb van a találkozási ponthoz, mint a kirepülési ponthoz.

FELADATOK
1. A röppálya elemeinek ismeretében rajzoljatok le egy röppályát, és keressetek további röppályaelemeket!
2. Mit gondoltok, hogyan alakul a röppálya a kis távolságra leadott pisztolylövés esetén?

ÖSSZEFOGLALíS
A lövedék kezdõsebessége a lövedék mozgási sebessége a csõtorkolatnál.
A kilõtt lövedékre ható erõk a levegõben: a gravitáció és a légellenállás.
A légellenállás függ a lövedék sebességétõl, a levegõ sûrûségétõl, a lövedék alakjától és legnagyobb keresztmetszetétõl.
A lövedék súlypontjának útvonalát a levegõben a kirepülési ponttól a találkozási pontig röppályának nevezzük.
A röppálya legfontosabb elemei ví­zszintes lövés esetén: a kirepülési pont, a röppálya kezdete, a röppálya tetõpontja, a felszállóág, a leszállóág, az emelkedési szög, a kirepülési szög, a becsapódó pont.

 

56. A lövés

1. Mi a lövés?
2. Mit tartalmaz a lövés folyamata?
3. Milyen idõszakai vannak a lövésnek?

Feladat: Beszéljétek meg, hogy a lõpor milyen tulajdonságát használják fel a lövéskor! Miért okoz nagy pusztí­tást a zárt lakásban bekövetkezõ gázrobbanás?

FELADAT: Keressetek további pisztolytüzelési fogásokat!

A lövés idõszakai
Az elõzetes idõszak a lõportöltet meggyulladásától a lövedék megindulásáig tart. A lõporgázok égése állandó térben zajlik. A gáz nyomása ekkor oly mértékben növekszik, ami elegendõ ahhoz, hogy a lövedéket elmozdí­tsa a helyérõl, és besajtolja a csõ huzagolt részébe. Ezt a nyomást kényszerí­tõ nyomásnak nevezzük. A különbözõ fegyvereknél ez elérheti a 250-300 MPa-t. Az elsõ vagy alapidõszak a kényszerí­tõ nyomás elérésétõl és a lövedék megindulásától kezdve a lõportöltet égésének befejezéséig tart. A lõportöltet égése ekkor gyorsan változó (növekvõ) térben történik. Az alapidõszak kezdetén a lövedék mozgási sebessége még nem nagy a csõben, a gázok térfogata gyorsan növekszik, nyomása eléri a legnagyobb értéket (3000 MPa). Ezt a nyomást nevezzük maximális nyomásnak. Ezután a lövedék mozgási sebessége gyors növekedésének következtében a lövedék mögötti tér nagysága a gázfejlõdésnél gyorsabban növekszik, a nyomás csökkenni kezd.
   A második idõszak a lõportöltet elégésének befejezésétõl a lövedék csõbõl történõ kirepüléséig tart. Ekkor az állandó mennyiségû, erõsen összenyomott és felheví­tett gáz kitágul. A lövedék mozgási sebességének növekedése a fennálló nyomás, majd a gáz kitágulása következtében történik. A nyomás csökkenése a második idõszakban meglehetõsen gyorsan következik be: a csõtorkolati nyomás 600-200 MPa lesz. A rövid csövû fegyvereknél a lövés második idõszaka el is maradhat, mivel a lõportöltet a lövedék csõbõl történõ kirepüléséig elég.
   A harmadik idõszak a lövedék csõfuratból történõ kirepülésével kezdõdik, és a lövedékre gyakorolt gázhatás megszûnésével fejezõdik be. Más elnevezéssel ez a gázok utóhatásának idõszaka, a lõporgáz hatása a lövedékre a csõbõl való kirepülése után. A csõfuratból a lövedék sebességénél gyorsabban kiáramló gázok egy bizonyos távolságig (néhány centimétertõl néhány méterig) nyomást gyakorolnak a lövedékfenékre, és sebességét mindaddig növelik, amí­g a lövedékfenékre gyakorolt gáznyomás a légellenállással egyenértékû nem lesz.

FELADATOK
1. Miért és hogyan változik a csõtorkolati nyomás a lövés alatt?
2. Készí­tsetek magyarázó rajzokat a lövés idõszakairól!

ÖSSZEFOGLALíS
Lövésrõl akkor beszélünk, amikor a lõporgázok energiájának hatására a lövedék kirepül a fegyver csövébõl.
A lövés idõszakai: az elõzetes idõszak, az elsõ vagy alapidõszak, a második idõszak,végül a harmadik idõszak.

57. Ismétlõ foglalkozás

1. A lövészlõszerek két csoportját az éles- és a kisegí­tõ lõszerek alkotják. A 7,62 mm-es 1943M éleslõszerek fõ részei a hüvely, a lõportöltet, a csappantyú, valamint a lövedék.
2. Az éleslõszerek lövedékei a normál, a fényjelzõ, a gyújtó, a páncéltörõ, valamint a páncéltörõ-gyújtó lövedék. Kisegí­tõ lõszer az oktató- és a vaklõszer.
3. A lövedék kezdõsebessége a lövedék mozgási sebessége a csõtorkolatnál.
4.  A kilõtt lövedékre ható erõk a levegõben a gravitáció és a légellenállás. A légellenállás függ a lövedék sebességétõl, a levegõ sûrûségétõl, a lövedék alakjától és legnagyobb keresztmetszetétõl.
5. A lövedék súlypontjának útvonalát a levegõben a kirepülési ponttól a találkozási pontig röppályának nevezzük.
6. A röppálya legfontosabb elemei ví­zszintes lövés esetén: a kirepülési pont, a röppálya kezdete, a röppálya tetõpontja, a felszálló ág, a leszálló ág, az emelkedési szög, a kirepülési szög, a becsapódási pont.
7. Lövésrõl akkor beszélünk, amikor a lõporgázok energiájának hatására a lövedék kirepül a fegyver csövébõl.
8. A lövés idõszakai: az elõzetes idõszak, az elsõ vagy alapidõszak, a második idõszak, végül a harmadik idõszak.

FELADATOK
1. Soroljátok fel a 7,62 mm-es 1943M éleslõszer fõ részeit!
2. Mi a feladata a hüvelynek?
3. Mi a feladata a lõportöltetnek?
4. Mi a feladata a csappantyúnak?
5. Mit nevezünk a lövedék kezdõsebességének?
6. Milyen erõk hatnak a kilõtt lövedékre a levegõben?
7. Mi a röppálya?
8. Mi jellemzi a felszálló ágat és a leszálló ágat?
9. Mit nevezünk lövésnek?
10. Melyek a lövés idõszakai?

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék