Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Haditechnikai ismeretek

74. Az AK-63D gépkarabély részei, mûködése és jellemzõ adatai

1. Milyen fegyvereket nevezünk gépkarabélynak?
2. Melyek a gépkarabély fõ részei?
3. Milyen fontosabb technikai adatok jellemzik a gépkarabélyt?
4. Hogyan mûködik a gépkarabély egyes és sorozatlövéskor?

Feladat: Mit gondoltok, mi lehet a különbség a géppisztoly, a karabély, valamint a gépkarabély között?

A gépkarabély rendeltetése A gépkarabély az úgynevezett „köztes lõszert” tüzelõ, sorozatlövések leadására is alkalmas gyalogsági egyéni tûzfegyver. A köztes lõszer a pisztolytölténynél lényegesen erõsebb, de a puskatölténynél gyengébb hatásadatokkal rendelkezõ töltényfajta. Ezt a lõszert általában a puskatölténnyel azonos ûrméretben, de rövidí­tett hüvelyhosszúsággal állí­tják elõ. Ilyen például a Kalasnyikovok lõszere, a 7,62í—39 mm-es 43M rövid töltény. Más esetben a puskatöltény közel arányos kicsinyí­tésével állí­tanak elõ kis ûrméretû, de nagy sebességû gépkarabély lõszert. Ilyen például az amerikai M4 és M16-osok 5,56 í— 45 mm-es lõszere.

A gépkarabély mûködése sorozatlövés leadásakor

1. A tûzváltó sorozatlövésre állí­tásakor a tûzváltó tengely nyitja az elsütõbillentyût, és az egyeslövést biztosí­tó elsütõemelõ nyúlványára támaszkodik.  Ezáltal az elsütõbillentyû el tud fordulni saját tengelye körül.

2. Az elsütõbillentyû meghúzásakor a kakasakasztó lekapcsolódik a kakasnyugaszról.
A kakas az ütõrugó hatására csapján elfordul, és erõteljesen ráüt az ütõszegre. Az ütõszeg gyúszegével ráüt a lõszer csappantyújára. A lõszer csappantyújának gyúelegye meggyullad, a láng a hüvelyfenékben lévõ gyúlyukakon keresztül a lõportöltetre terjed át. Bekövetkezik a lövés.

3. A lövedék a lõporgázok hatására a csõfuratban halad. Amint túlhalad a gázátömlõ furaton, a lõporgázok egy része e furaton keresztül a gázhengerbe jut, és nyomást gyakorol a gázdugattyúra. Ennek következtében a zárkeret hátrasiklik.

4. A zárkeret a hátrasiklás közben (ugyanúgy, mint a felhúzókarral történõ hátrahúzásakor) vezetõhornyának mellsõ falával elfordí­tja a zárat hossztengelye körül, és ezzel kifordí­tja reteszelõ szemölcseit a tok reteszfészkeibõl. Bekövetkezik a csõfurat kireteszelése és nyitása. A zárkeret nyúlványa felszabadí­tja a kioldóemelõ kart, amely a kioldóemelõ rugó hatására kissé felfelé emelkedik, a kioldóemelõ kakasakasztója pedig a kakas kioldónyugasza elé kerül. Ekkor a lövedék már kirepült a csõfuratból. A zárkeret a zárral együtt tehetetlensége folytán még tovább halad hátrafelé, a hüvelyvonó karom által megtartott hüvely a tok kivetõnyúlványába ütközik és kivetõdik.

5. A zárkeretnek a zárral együtt mellsõ helyzetbe történõ visszatérésekor a kakast csak a kioldóemelõ kakasakasztója tartja. Miután a zár a felsõ lõszert a tárból a töltényûrbe továbbí­totta, és bekövetkezett a csõfurat zár által való reteszelése, a zárkeret elõremozgását folytatva kiakasztja a kioldóemelõ kakasakasztóját a kakas kioldónyugasza alól.

6. A kakas erõteljesen ráüt az ütõszegre, és a már leí­rt módon megtörténik a következõ lövés.


A gépkarabély mûködése egyeslövés leadásakor

1. A tûzváltónak biztosí­tott helyzetbõl egyeslövésre való állí­tásakor a tûzváltó kar nyitja az elsütõbillentyût, teljesen lemegy az egyeslövést biztosí­tó elsütõemelõ nyúlványáról, és lövéskor az elsütõszerkezet mûködésében nem vesz részt.

2. Az elsütõbillentyû meghúzásakor a kakasakasztó lekapcsolódik a kakasnyugaszról.
A kakas az ütõrugó hatása alatt csapján elfordul, és erõteljesen ráüt az ütõszegre. Végbemegy a lövés.

3. Az elsõ lövés után az alkatrészek és szerkezetek ugyanazt a mûködést végzik, mint sorozatlövésnél. Következõ lövés nem történik, mivel az elsütõbillentyûvel együtt elõre elfordult az egyeslövést biztosí­tó elsütõemelõ is, annak karma a kakas egyeslövés nyugasza mögé ugrik, és felhúzott helyzetben tartja a kakast.


 

A GÉBKARABÉLY FONTOSABB TECHNIKAI ADATAI

A GÉPKARABÉLY FÕ RÉSZEI:
• csõ a tokkal, a mechanikus irányzékkal,
   a válltámasszal és a hátsó markolattal;
• tokfedél;
• zárkeret a gázdugattyúrúddal;
• zár;
• helyretoló szerkezet;
• gázdugattyú-vezetõ;
• elsütõszerkezet;
• alsóágy;
• tár.

 

FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy a II. világháborúban milyen géppisztolyokat használtak! Gyûjtsetek róluk információkat az interneten, és ezek alapján döntsétek el, hogy melyek voltak a legjobbak ezek közül!

ÖSSZEFOGLALíS
A gépkarabély az úgynevezett „köztes lõszert” tüzelõ, sorozatlövések leadására is alkalmas
gyalogsági egyéni tûzfegyver.
A gépkarabély fõ részei a csõ a tokkal, a tokfedél, a zárkeret a gázdugattyúrúddal, a zár, a helyretoló szerkezet, a gázdugattyú-vezetõ, az elsütõszerkezet, az alsóágy és a tár.
Az AK-63D gépkarabély ûrmérete 7,62 mm, a lövedék kezdõsebessége 715 m/s, gyakorlati tûzgyorsasága 100 lövés/perc, irányzott lõtávolsága 1000 méter, lõszerkészlete 300 db.

75. A 96M P9RC Parabellum pisztoly részei, mûködése és jellemzõ adatai

1. Mire alkalmas a pisztoly?
2. Melyek a pisztoly fõ részei?
3. Milyen fontosabb technikai adatok jellemzik a pisztolyt?
4. Milyen tüzelési fogásai vannak a pisztolynak?
5. Hogyan mûködik a pisztoly?

Feladat: Beszéljétek meg, mit tudtok a pisztolyokról! Mikor készültek az elsõ pisztolyok?
Mikor terjedtek el? Kik használták? Melyek a legismertebb pisztolymárkák?

A pisztoly rendeltetése
A pisztoly a katonák kiegészí­tõ fegyvere, viszonylag kis lõtávolsága miatt a közelharcban alkalmazzák. A pisztoly használata testközelbõl, illetve 8-10 méteres távolságból a leggyakoribb. A 96M P9RC pisztolyt 2003-ban rendszeresí­tették a Magyar Honvédségben.
A 96M P9RC pisztoly mûszaki jellemzése
A pisztoly reteszelt csövû, külsõ kakasos, revolverezõ elsütõszerkezetû, repülõ ütõszegû a szánba beépí­tett forgó biztosí­tóval. A revolverezõ elsütõszerkezet és a külsõ kakas lehetõvé teszi, hogy a már elõzõleg csõre töltött, fesztelení­tett kakasú és kibiztosí­tott pisztolyból az elsõ lövést a billentyû elhúzásával közvetlenül is le lehessen adni. Amennyiben a körülmények lehetõvé teszik, a kakast ujjunkkal is felhúzhatjuk. A szánban lévõ forgó biztosí­tó teszi lehetõvé azt, hogy a csõre töltést biztosí­tott állapotú pisztollyal veszélytelenül végezhessük el.

A pisztoly mûködése
Revolverezõ lövéskor a csõre töltött, fesztelení­tett, kibiztosí­tott pisztolynál az elsütõbillentyû elhúzásával elõremozog az elsütõkeret. Elsütéskor a kakas ráüt az ütõszeg hátsó végére, az ütõszeg elõrelendül, legyõzi az ütõszegrugó ellenállását, és ráüt a lõszer csappantyújára.
   Lövéskor a szánt a gáznyomás hátralöki. A szán a reteszelõ bordák segí­tségével hátrahúzza a csövet mindaddig, amí­g a csõ ferde nyúlványa bele nem ütközik a tok reteszelõtengelyébe. Ekkor a csõfar lebillen, szétkapcsolódnak a reteszelõbordák, a csõ megáll, a szán pedig továbbmozog hátra a helyretoló rugó ellenében. A kakast a szán hátrafeszí­ti. A körülbelül 5 mm-t hátramozdult csõbõl a hüvelykivonó kihúzza az üres hüvelyt, annak fenékrésze nekiütközik a hüvelykivetõnek, és megtörténik a hüvely kivetése. 
   A teljesen hátrasiklott szánt az összenyomódott helyretoló rugó elõrelendí­ti.  A tárban lévõ felsõ lõszert a szán zárrésze a csõbe juttatja. A szán, elérve a hátramozdult csövet, azt is mellsõ helyzetbe tolja. A kakas a lövés után hátrafeszí­tett állapotba kerül és megakad. Így a következõ lövés már normál lövés lesz. Ennek lényege, hogy az elõremozgó elsütõkeret elõremozdí­tja az elsütõemelõt, azaz kitolja a kakas nyugaszából, és az összenyomott kakasrugó elõrelendí­ti a kakast.
   Az elsõ lövés után tehát a pisztoly automatikusan betölt, és í­gy addig adhatók le lövések, amí­g a tár üres nem lesz. Az utolsó lövés leadása után a szán nyitott helyzetben marad, mert a szánakasztó hátsó helyzetben rögzí­ti a szánt. A további tüzeléshez végre kell hajtani a tárcserét, majd a szánakasztó lenyomásával végrehajtjuk a fegyver újratöltését, ezután folytatható tovább a tüzelés.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pisztoly fõ részei:
• szán;
• csõ;
• helyretoló szerkezet;
• tok az elsütõszerkezettel;
• szánakasztó;
• tár.

A pisztoly hordhelyzetei

A katonák a pisztolyt a leggyakrabban az övtokban hordják. Ebben az esetben az övtok a pisztollyal a lövõ kéz oldalán, a csí­põcsont magasságában helyezkedik el. Fontos szempont, hogy viselete a katona számára a körülményekhez képest kényelmes legyen, és szükség esetén gyorsan elérhetõ legyen a fegyver.  A másik lehetséges viselési módnál a pisztolyt combtokban helyezik el. A combtokot úgy kell elhelyezni, hogy a katona kényelmesen elérje a fegyvert.

 

 

FELADATOK
1. Keressetek hí­res pisztolymárkákat gyártó cégeket!
2. Vitassátok meg, hogy vajon mit jelenthet a revolverezés!

ÖSSZEFOGLALíS
A pisztoly a katonák kiegészí­tõ fegyvere, kis lõtávolsága miatt a közelharcban alkalmazzák.
A 96M P9RC pisztoly reteszelt csövû, külsõ kakasos, revolverezõ elsütõszerkezetû, repülõ ütõszegû, a szánba beépí­tett forgó biztosí­tóval.
Fõ részei a szán, a csõ, a helyretoló szerkezet, a tok az elsütõszerkezettel és a tár.
Ûrmérete 9 mm, hatásos célzott lõtávolsága kb. 50 m, a lövedék kezdõsebessége 340 m/s, gyakorlati tûzgyorsaság 14 lövedék/perc.
A pisztolyt a katonák övtokban vagy combtokban hordják.

76. A 96M NF támadó kézigránát részei, mûködése és jellemzõ adatai

1. Mi a 96M NF támadó kézigránát rendeltetése?
2. Melyek a 96M NF támadó kézigránát részei?
3. Hogyan mûködik a 96M NF támadó kézigránát?
4. Melyek a 96M NF támadó kézigránát fontosabb technikai adatai?

Feladat: Eddigi ismereteitek alapján gondoljátok végig, hogy a harcban milyen szerepe lehet a támadó kézigránátnak?

A 96M NF támadó kézigránát rendeltetése
A támadó kézigránátot a katonák támadás közben az alábbi célok érdekében alkalmazzák:
• az ellenség nyí­ltan vagy harcárokban elhelyezkedõ élõerejének megsebesí­tése, megsemmisí­tése;
• helységharcban az ellenséges katonák megsebesí­tése, megsemmisí­tése;
• egyszerûbb mûszaki akadályok és páncélozatlan gépjármûvek rongálása.


A 96M NF támadó kézigránát részei
• Mûanyag gyújtófej: gyújtófej, biztosí­tókar, biztosí­tó sasszeg a húzókarikával, forgó ütõszeg szerkezet.
• Égõgyújtó: kisnyomású csappantyú, gázszegény késleltetõ elegy, biztosí­tólemez, nitropenta detonátor.
• Szerelt gránáttest: test a burkolattal, központi csõ, hexogén robbanóanyag tömb.

A 96M NF támadó kézigránát mûködése
A készre szerelt kézigránát a biztosí­tó sasszeg kihúzásáig mûködésképtelen.  A sasszeghez erõsí­tett húzókarika a gyújtóhoz van rögzí­tve. A kézigránátok élesí­téséhez a biztosí­tó sasszeg kihúzása szükséges, ehhez körülbelül 60–120 N erõ szükséges. A biztosí­tó sasszeg kihúzása után, amí­g a biztosí­tókart egyik kezünkkel leszorí­tva tartjuk, a kézigránát nem lép mûködésbe. Ha a kézigránát eldobása után a gyújtófejben lévõ forgatórugó a biztosí­tókart legalább 50°-os szögben elfordí­tja, beindul a robbanási folyamat, és a késleltetési idõ letelte után bekövetkezik a robbanás.

FELADATOK
1. Gondoljátok végig, mi az oka annak, hogy a zárt helyen felrobbanó kézigránát nagyobb pusztí­tást okoz, mint ha nyí­lt terepen alkalmazzuk!
2. Szerintetek milyen szabályokat kell betartani a katonáknak, hogy helységharc során ne szenvedjenek sérüléseket a saját kézigránát felrobbanásától?

ÖSSZEFOGLALíS
A 96M NF támadó kézigránát rendeltetése az ellenség nyí­ltan, vagy harcárokban elhelyezkedõ élõerejének harcképtelenné tétele.
A 96M NF támadó kézigránát fõ részei a mûanyag gyújtófej, az égõgyújtó, valamint a szerelt gránáttest.
A készre szerelt kézigránát a biztosí­tó sasszeg kihúzásáig mûködésképtelen, élesí­téséhez ki kell húzni a biztosí­tó sasszeget.
A robbanás akkor következik be, ha a biztosí­tókar legalább 50°-os szögben elfordul.

77. A 93M NF védõ kézigránát részei, mûködése és jellemzõ adatai

1. Mi a 93M NF védõ kézigránát rendeltetése?
2. Melyek a 93M NF védõ kézigránát részei?
3. Hogyan mûködik a 93M NF védõ kézigránát?
4. Melyek a 93M NF védõ kézigránát fontosabb technikai adatai?

Feladat: Eddigi ismereteitek alapján gondoljátok végig, hogy a harcban milyen szerepe lehet a védõ kézigránátnak!

A 93M NF védõ kézigránát rendeltetése
A védõ kézigránátot a katonák az alábbi célok elérése érdekében alkalmazzák:
• Fedett helyrõl, harcárokból vagy harcjármûbõl alkalmazva az ellenség nyí­ltan elhelyezkedõ élõerejének repeszekkel történõ megsemmisí­tése árokharcnál, óvóhelyeken, helységharcban.
• Különbözõ fedezékek, tábori tí­pusú épí­tmények, egyszerûbb mûszaki akadályok, esetenként könnyen páncélozott harcjármûvek rongálása.

A 93M NF védõ kézigránát részei
• Mûanyag gyújtófej: gyújtófej, biztosí­tókar, biztosí­tó sasszeg a húzókarikával, forgó ütõszeg szerkezet.
• Égõgyújtó: kisnyomású csappantyú, gázszegény késleltetõ elegy, biztosí­tólemez, nitropenta detonátor.
• Szerelt gránáttest: test a burkolattal, központi csõ, hexogén robbanóanyagtömb.

A 93M NF védõ kézigránát mûködése

A készre szerelt kézigránát a biztosí­tó sasszeg kihúzásáig mûködésképtelen. A sasszeghez erõsí­tett húzókarika a gyújtóhoz van rögzí­tve. A kézigránátok élesí­téséhez a biztosí­tó sasszeg kihúzása szükséges, amihez körülbelül 60-120 N erõ kell. A biztosí­tó sasszeg kihúzása után, amí­g a biztosí­tókartegyik kezünkkel leszorí­tva tartjuk, a kézigránát nem lép mûködésbe. Ha a kézigránát eldobása után a gyújtófejben lévõ forgatórugó a biztosí­tókart legalább 50°-os szögben elfordí­tja, beindul a robbanási folyamat, és a késleltetési idõ letelte után bekövetkezik a robbanás.
   A védõ kézigránát, ahogy az adataiból is látható, nehezebb, mint a támadó gránát. Ennek az oka, hogy a védõ kézigránát egy hatásnövelõ burokkal van ellátva, ami robbanáskor 2,4-2,6 mm-es repeszeket szór szét a nagyobb pusztí­tás érdekében.

FELADATOK
1. Gyûjtsétek össze, hogy milyen egyéb kézigránátokat ismertek még!
2. Véleményetek szerint miben különbözhet a többi kézigránáttól egy páncéltörõ kézigránát?


ÖSSZEFOGLALíS
A 93M NF védõ kézigránát rendeltetése az ellenség élõerejének repeszekkel történõ megsemmisí­tése.
A 93M NF védõ kézigránát fõ részei a mûanyag gyújtófej, az égõgyújtó, valamint a szerelt gránáttest.
A készre szerelt kézigránát a biztosí­tó sasszeg kihúzásáig mûködésképtelen, élesí­téséhez ki kell húzni a biztosí­tó sasszeget.
A robbanás akkor következik be, ha a biztosí­tókar legalább 50°-os szögben elfordul, ekkor kb. 4620 db repesz szóródik szét.

78. A T–72-es harckocsi jellemzése és fegyverzete

1. Mi a T–72-es harckocsi rendeltetése?
2. Milyen jellemzõi vannak a T–72-es harckocsinak?
3. Milyen fegyverzettel van ellátva a T–72-es harckocsi?
4. Melyek a harckocsi fõ részei, és fontosabb technikai adatai?
5. Honnan ered a tank elnevezés?

Feladat: Gondoljatok vissza történelmi tanulmányaitokra, melyik háborúban alkalmazták elõször a harckocsit, illetve milyen szerepe volt a harckocsinak a II. világháborúban!

A T–72-es harckocsi rendeltetése
A T–72-es harckocsi lánctalpas harcjármû,amely nagy erejû fegyverzettel, megbí­zható páncélzattal, és nagy manõverezõ képességgel rendelkezik. A szárazföldi csapatok fõ csapásmérõ erejét képezi. Rendeltetése az ellenség harckocsijainak, páncélozott eszközeinek pusztí­tása.

A T–72-es harckocsi jellemzõi
A harckocsi kezelõszemélyzete három fõ: a harckocsiparancsnok, az irányzó és a harckocsivezetõ. Mivel az ágyú automatikus töltõberendezéssel van ellátva, töltõ kezelõre nincs szükség. A harckocsi olyan berendezésekkel rendelkezik, amelyek a kezelõszemélyzetet és berendezéseit védik az atomrobbanás következtében keletkezett lökõhullámoktól, az áthatoló sugárzástól, a mérgezõ harcanyagoktól és a radioaktí­v szennyezõdésektõl. A harckocsi ví­z alatti átkelõkészlettel, ködfejlesztõ berendezéssel is el van látva. Önbeásás és rejtõzés biztosí­tása céljából önbeásó berendezéssel is rendelkezik, mí­g az átjárók létrehozásához aknataposó berendezés szerelhetõ rá.



A T–72-es harckocsi fegyverzete
A harckocsi 125 mm-es sima csövû, függõleges és ví­zszintes sí­kban stabilizált ágyúval és 2 db géppuskával van felszerelve. A géppuskák közül a 7,62 mm-es az ágyúval van párhuzamosí­tva, a másik a 12,7 mm-es légvédelmi komplexum.  Utóbbi a parancsnoki torony tetején van elhelyezve. Az ágyú nagypontosságú rávezetõ és irányzószerkezettel van ellátva, ami a földi és légi célok leküzdését biztosí­tja.

Az elsõ harckocsik bevetése
„A modern korban a britek fektettek a legtöbb energiát egy harckocsi, a Landship, szárazföldi hajó kifejlesztésére. Ez lett a Mark I. A fejlesztés korai szakaszában kiderült: erõs és jó terepjáró képességekkel bí­ró eszközöket lehet továbbfejleszteni. Nem meglepõ módon a választás a Bullock, illetve a Holt márkájú traktorokra esett, melyet amúgy is szárazföldi lövegek vontatására használtak.  A kezdeti fejlesztési nehézségek után született meg a Little Willie, mely a harckocsik õsének tekinthetõ. A ma ismert formáját pedig a Mother nevû modell kifejlesztésével érte el a harckocsi.  Annak az eszköznek a megnevezése, melyet a hétköznapi nyelv tankként emleget, nem véletlen.  A katonai kódban nevezték ugyanis ezen a néven az új harceszközt a „ví­ztartály” név után, s melynek elsõ bevetésére a Somme-i folyónál lezajló ütközetben került sor… …1916-ban a németek elkeseredetten ostromolták a verdun-i erõdrendszert. Ugyan a francia és brit csapatok számos alkalommal indí­tottak ellenrohamot, ám ezek megtörtek a németek ellenállásán.  Ilyen elõzmények után döntött úgy a brit hadvezetés, hogy beveti a Mark I-et, a világ elsõ harci körülmények között is kipróbált harckocsiját. A döntés nem volt egyértelmû. A gépezet ugyanis még jóformán a tesztelés idõszakában volt, s megbí­zhatatlannak tartották. Ezen ellenvéleményeket támasztotta alá késõbb, hogy ugyan az 59 rendelkezésre álló tankból 49-et akartak bevetni, a technika ördöge másként döntött. A front minden kilométerén hat harckocsinak kellett volna állnia, ám a 49 gépbõl 17 már bevetés elõtt meghibásodott. Ennek következménye az lett, hogy ahelyett, hogy egymást támogatták volna, nagyon gyakran egyenként bocsátkoztak harcba.  Ennek ellenére kellõ pánikot tudtak kelteni a német gyalogság körében.”
http://www.honvedelem.hu/cikk/0/12541/somme_pentek.html

A harckocsi fõ részei:
• páncéltest;                                                 • torony;
• fegyverzet és tûzvezetõ eszközök;               • motor;
• erõátviteli szerkezet;                                  • lánctalpas járószerkezet;
• elektromos és hí­radó berendezések;             • ví­z alatti átkelõkészlet;
• tömegpusztí­tó fegyverek hatása elleni védelmi berendezések;
• önbeásó berendezés.

FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy milyen tí­pusú harckocsikat alkalmaztak sikerrel a II. világháborúban!
2. Keressetek adatokat a T–80-as harckocsiról, és hasonlí­tsátok össze a T–72-es harckocsi adataival!
3. Nézzetek utána, mit jelent, és hogyan mûködik a reaktí­v páncél!

ÖSSZEFOGLALíS
A T–72-es harckocsi lánctalpas harcjármû, a szárazföldi csapatok fõ csapásmérõ erejét képezi, feladata az ellenség harckocsijainak és páncélozott eszközeinek pusztí­tása.  A harckocsi 125 mm-es simacsövû, függõleges és ví­zszintes sí­kban stabilizált ágyúval, egy 7,62 mm-es, és egy 12,7 mm-es géppuskával van felszerelve.  A harckocsi súlya 41 tonna, maximális sebessége 60-70 km/óra, a motor teljesí­tménye 780 LE.

79. A BTR–80A gyalogsági harcjármû rendeltetése

1. Mi a BTR–80A gyalogsági harcjármû rendeltetése?
2. Milyen fegyverzete van a BTR–80A gyalogsági harcjármûnek?
3. Melyek a gyalogsági harcjármû fontosabb harcászat-technikai adatai?

Feladat: Gondoljátok végig, hogyan oldanátok meg a harcmezõn a gyalogos lövészkatonák biztonságos szállí­tását!

A BTR–80A gyalogsági harcjármû rendeltetése

A BTR–80A gyalogsági harcjármû a lövészkatonák szállí­tására és a támadótevékenység támogatására
szolgál. Páncélzata megvédi a lövészkatonákat az ellenség kézifegyvereinek tüzétõl, továbbá saját fegyverzetével hatékony támogatást képes nyújtani a harctéren.

 



A BTR–80A gyalogsági harcjármû fegyverzete


FELADATOK
1. Keressetek adatokat a BMP–1 tí­pusú gyalogsági harcjármûrõl, vitassátok meg, hogy melyik elõnyösebb: a lánctalpas vagy a kerekes megoldás!
2. Nézzetek utána, hogy az USA hadserege milyen tí­pusú páncélozott szállí­tó harcjármûveket alkalmaz napjainkban!

ÖSSZEFOGLALíS
A BTR–80A gyalogsági harcjármû a lövészkatonák szállí­tására, és a támadótevékenység támogatására szolgál.
   Páncélzata megvédi a lövészkatonákat az ellenség kézifegyvereinek tüzétõl, saját fegyverzetével hatékony támogatást képes nyújtani a harctéren. 
   A BTR–80A gyalogsági harcjármû fegyverzete a 30 mm-es 2A72 tí­pusú gépágyú, valamint a 7,62 mm-es PKT géppuska.
    A harcjármû súlya 13,6 t, kezelõszemélyzete 3 fõ, 6 fõ lövészkatonát szállí­t, maximális sebessége 75 km/h.

80. A JAS–39 Gripen vadászrepülõgép jellemzõi és technikai adatai

1. Mi a JAS–39 Gripen tí­pusú repülõgép feladata?
2. Milyen fegyverzettel van felszerelve a repülõgép?
3. Melyek a repülõgép fontosabb technikai adatai?

Feladat: Véleményetek szerint melyik a hatékonyabb repülõgép, amelyik csak egy feladat végrehajtására képes, vagy amelyik képes védõ és támadó feladatok végrehajtására is?

A Gripen általános jellemzése
Magyarország 2008. január 28-án vette át a 14 darab legmodernebb C és D verziójú JAS-39 harci gépet, amelyekbõl 12 együléses és 2 kétüléses. A repülõgépek fontos jellemzõje a légi utántöltés lehetõsége, ennek érdekében minden repülõgép visszahúzható légi utántöltõ csonkkal van felszerelve. A légi utántöltés megteremti a lehetõségét annak, hogy a magyar légierõ gépei hazánktól távol, NATO bevetésekben vegyenek részt. A C és D Gripen változatok rendelkeznek mindazokkal a képességekkel, amelyek lehetõvé teszik a NATO-n belüli hatékony együttmûködést a kommunikáció, a navigáció,
az azonosí­tás, a fegyverzet, a logisztikai támogatás, a feltöltés, a földi kiszolgálás és a kiképzés területén. A többi NATO-tagország légierejével történõ hatékony és zökkenõmentes együttmûködést az azonos navigációs és mûszeres leszálló rendszerek, az angol nyelvû kijelzõk és jelzések, valamint a NATO  szabványnak megfelelõ fegyverzet és rakétatartók teszik lehetõvé.



A Gripen funkciói
A repülõgép képes légvédelmi feladatok végrehajtására, légi fölény kiví­vására, kiváló képességekkel rendelkezik a közelharc eredményes megví­vására. Továbbá képes légi támogatásra, tengeri hadihajók elleni védelemre, felderí­tésre.

A Gripen fegyverzete
A JAS–39 harci repülõgép képes gombnyomással a harci feladatok repülés közbeni változtatására, ezzel eleget tesz a jövõ egyre növekvõ követelményeinek.  A világ legmodernebb adatátviteli rendszerével rendelkezik, amely növeli a helyzetfelismerést és a harci hatékonyságot, és közel valós idejûre rövidí­ti az ellenség érzékelése és a tüzelés kiváltása közötti idõt. Hatékonyan képes alkalmazni a rövid és közepes hatótávolságú levegõ-levegõ rakétákat, a lézerirányí­tású bombákat, a levegõ-föld tí­pusú nem irányí­tott bombákat, a levegõ-föld tí­pusú irányí­tott rakétákat. A pontos tüzelés érdekében lézeres célmegjelölõ tartállyal van felszerelve. A Gripen repülõgép rendelkezik a NATO-ban alkalmazott „barát-ellenség” felismerõ rendszerrel, amit IFF (identification, friend or foe) rendszernek neveznek. A rendszer képes azonosí­tani a szövetséges erõk repülõgépeit, valamint jelezni számukra, hogy baráti repülõgéprõl van szó. Ez a rendszer létfontosságú, mert ez védi meg a repülõgépet a szövetséges repülõgépek tûzétõl. Az IFF rendszer továbbá képes azonosí­tani és osztályozni az érzékelõi által felderí­tett ellenséges célokat.

A Gripen pilótafülkéje
A Gripen az egyetlen olyan, jelenleg szolgálatban lévõ többfunkciós repülõgép, amely teljes mértékben digitális mûszerekkel felszerelt fülkével rendelkezik. A pilótafülkében három szí­nes, nagy méretû, többfunkciós kijelzõ található, széles szögû, sisakra szerelhetõ kijelzõvel és holografikus összekötõ egységgel. Ez a megoldás hatékony ember–gép kapcsolatot tesz lehetõvé, amely jelentõsen megkönynyí­ti
a pilóta tevékenységét harci helyzetekben. A mûszerek csak azokat az információkat jelzik ki, amelyekre
valóban szükség van. A pilóta éjjellátó szemüveggel rendelkezik, ami jelentõsen növeli a repülõgép hatékonyságát éjszakai harci alkalmazás esetén.  Különösen hatékonnyá teszi a pilóta munkáját, hogy a botkormányon elhelyezett integrált rendszer segí­tségével képes a lokátor üzemmód kiválasztására, a fegyverekkel történõ célzásra, a kijelzõk adattartalmának meghatározására anélkül, hogy fel kellene emelnie a kezét.

A Gripen adatátviteli rendszere
A Gripen rendelkezik a NATO szabványnak megfelelõ biztonságos, digitális adatátviteli rendszerrel, amelynek segí­tségével a navigációval, a fedélzeti rendszerekkel, a fedélzeti lokátorral és fegyverzettel kapcsolatos adatai más NATO repülõgépek, valamint a földi parancsnoki és irányí­tó központok között küldhetõk és fogadhatók. Ezzel a rendszerrel a pilóta a többi gépek lokátorai által készí­tett valós idejû céladatokat fogadhat, illetve küldhet más, a frontvonalon mûködõ légi és földi erõknek. Mindezt olyan módon, hogy nincs szükség a nyí­lt beszéd általi kommunikációra, amely nagyban javí­tja a bevetések sikerét és a repülõgépek túlélõképességét.

FELADAT: Keressétek meg a Gripenek ünnepélyes átadásáról készült tudósí­tásokat!

FELADATOK
1. Gondoljátok végig, és vitassátok meg, hogy miért van szükség a harci repülõgépek légi utántöltésére!
2. Nézzetek utána, hogyan védekezik a harci repülõgép az ellenséges légvédelmi rakéták ellen!
3. Keressétek meg a szakirodalomban, hogy milyen eszközök segí­tik az ellenséges területen katapultált pilóta felkutatását!
4. Nézzetek utána, hogy mit jelent a harci repülõgépek esetében a generációjelzõ!

ÖSSZEFOGLALíS
A Gripen az elsõ rendszerbe állí­tott, negyedik generációs, többcélú harci repülõgép, amely rendelkezik a harci feladatok repülés közbeni változtatásának képességével.  A repülõgép modern adatátviteli rendszerrel rendelkezik, és minimális az infravörös jelkibocsátása.
A pilóta a sisakjára szerelt célzókészülék segí­tségével képes célra irányí­tani a rakétákat.
A Gripen 6 db felfüggesztési ponttal és 2 db bombakazettával rendelkezik.  Maximális felszálló tömege 12 474 kg, maximális sebessége a hangsebesség 1,8-szerese, átrepülési távolsága póttankokkal 3000 km, hatósugara 800 km.

81. A MI–24D harci helikopter jellemzõi és technikai adatai

1. Mi az MI–24D harci helikopter feladata?
2. Milyen jellemzõ tulajdonságai vannak a harci helikopternek?
3. Milyen fegyverzettel van felszerelve a helikopter?
4. Melyek a MI–24D harci helikopter fontosabb harcászat-technikai adatai?

Feladat: Véleményetek szerint a mentõk, a tûzoltók és a rendõrség a helikopterek milyen tulajdonságait használják ki?

A MI–24D harci helikopter feladata
Korlátozottan páncélozott, két hajtómûves helikopter, feladata a szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatása, légideszant végrehajtása.

Az MI–24D harci helikopter jellemzõi
Az Mi–24D harci helikoptert az Mi-8-as helikopter tí­pusból fejlesztették ki, és a szárazföldi csapatok támogatására szolgáló erõs fegyverzettel szerelték fel. A két pilótafülke a törzs elején, egymás mögött található. Jellegzetessége  a harci helikopterekre egyáltalán nem jellemzõ teherfülke, ahol 8 felfegyverzett katonát lehet szállí­tani.
  A MI–24D tí­pusú harci helikopterek eddigi legkomolyabb bevetése a Szovjetunió afganisztáni háborújában volt az 1980-as években. Az öszszes MI–24 tí­pust bevetették, sok fegyvert és alkalmazási módot teszteltek harci körülmények között, kidolíLTALíNOS gozták a Stinger rakéták (infravörös, hõkeresõ) elleni védelmet. Egyes adatok szerint az afganisztáni háborúban 333 db helikopter semmisült meg, jelentõs részük a nagy kaliberû (12,7 mm) géppuskák tüzétõl.



FELADAT: Keressétek meg, hogy milyen tí­pusai vannak az MI–24 harcihelikopter-családnak!


Az MI–24D harci helikopter fegyverzete:
• 6 db felfüggesztési pont;
• beépí­tett 4 csövû, forgócsöves 12,7 mm-es gépágyú, amelynek tûzgyorsasága 5000 lövés/perc;
• 2-2 db Falanga tí­pusú irányí­tott rakéta;
• 2-2 db UB-32 rakéta blokkban 4 x 32 db nem irányí­tható rakéta;
• 500-1000 kg légibomba.

FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy az 1980-as években, az afganisztáni háborúban milyen feladatokra
alkalmazták az MI–24 harci helikopter különbözõ változatait!
2. Keressetek mai modern harci helikoptereket, hasonlí­tsátok össze tulajdonságaikat az
MI–24D jellemzõivel!


ÖSSZEFOGLALíS
Az MI–24D harci helikopter páncélozott, két hajtómûves helikopter, fõ feladata a szárazföldi
csapatok közvetlen légi támogatása.
   A két pilótafülke a törzs elején, egymás mögött található. Jellegzetessége a teherfülke,
ahol 8 felfegyverzett katonát lehet szállí­tani.
   Fegyverzete a beépí­tett 4 csövû, forgócsöves, 12,7 mm-es gépágyú, 2-2 db Falanga
tí­pusú irányí­tott rakéta, 2-2 db UB-32 rakéta blokkban 4 x 32 db, nem irányí­tható rakéta,
valamint 500-1000 kg légibomba.
   Maximális repülési magassága 5400 méter, maximális sebessége 335 km/óra, hatótávolsága
500 km.

82. Ismétlõ foglalkozás

1. Az AK-63D gépkarabély az úgynevezett „köztes lõszert” tüzelõ, sorozatlövések leadására is alkalmas gyalogsági egyéni tûzfegyver. A gépkarabély fõ részei a csõ a tokkal, a tokfedél, a zárkeret a gázdugattyúrúddal, a zár, a helyretoló szerkezet, a gázdugattyú-vezetõ, az elsütõszerkezet, az alsóágy és a tár. A gépkarabély ûrmérete 7,62 mm, a lövedék kezdõsebessége 715 m/s, gyakorlati tûzgyorsasága 100 lövés/perc, irányzott lõtávolsága 1000 méter.

2. A P9RC pisztoly a katonák kiegészí­tõ fegyvere, kis lõtávolsága miatt közelharcban alkalmazzák. Ûrmérete 9 mm, hatásos célzott lõtávolsága kb. 50 m, a lövedék kezdõsebessége 340 m/s, gyakorlati tûzgyorsaság 14 lövedék/perc. A pisztoly fõ részei a szán, a csõ, a helyretoló szerkezet, a tok az elsütõ szerkezettel és a tár. A pisztolyt a katonák övtokban, vagy combtokban hordják. A pisztoly reteszelt csövû, külsõ kakasos, revolverezõ elsütõszerkezetû, repülõ ütõszegû fegyver, a szánba beépí­tett forgó biztosí­tóval.

3. A 96M NF támadó kézigránát rendeltetése az ellenség nyí­ltan, vagy harcárokban elhelyezkedõ élõerejének harcképtelenné tétele. A 96M NF támadó kézigránát fõ részei a mûanyag gyújtófej, az égõgyújtó, valamint a szerelt gránáttest. A készre szerelt kézigránát a biztosí­tó sasszeg kihúzásáig mûködésképtelen, élesí­téséhez ki kell húzni a biztosí­tó sasszeget. A robbanás akkor következik be, ha a biztosí­tókar legalább 50°-os szögben elfordul.

4. A 93M NF védõ kézigránát rendeltetése az ellenség élõerejének repeszekkel történõ megsemmisí­tése. A 93M NF védõ kézigránát fõ részei a mûanyag gyújtófej, az égõgyújtó, valamint a szerelt gránáttest. Robbanáskor kb. 4620 darab repesz szóródik szét.

5. A T–72-es harckocsi lánctalpas harcjármû, a szárazföldi csapatok fõ csapásmérõ erejét képezi, feladata az ellenség harckocsijainak, páncélozott eszközeinek pusztí­tása. A harckocsi 125 mm-es simacsövû, függõleges és ví­zszintes sí­kban stabilizált ágyúval, egy 7,62 mm-es és egy 12,7 mm-es géppuskával van felszerelve. A harckocsi súlya 41 tonna, maximális sebessége 60-70 km/óra, a motor teljesí­tménye 780 LE.

6. A BTR–80A gyalogsági harcjármû fõ feladata a lövészkatonák szállí­tása. Páncélzata megvédi a lövészkatonákat az ellenség kézifegyvereinek tüzétõl, saját fegyverzetével hatékony támogatást képes nyújtani a harcban. Fegyverzete a 30 mm-es 2A72 tí­pusú gépágyú, valamint a 7,62 mm-es PKT géppuska.
A harcjármû súlya 13,6 t, kezelõszemélyzete 3 fõ, 6 fõ lövészkatonát képes szállí­tani, maximális sebessége 75 km/h.

7. A Gripen az elsõ rendszerbe állí­tott negyedik generációs, többcélú harci repülõgép, amely rendelkezik a harci feladatok repülés közbeni változtatásának képességével. A repülõgép képes légvédelmi feladatok végrehajtására, légi fölény kiví­vására, kiváló képességekkel rendelkezik a közelharc eredményes megví­vására, továbbá rendelkezik a légi utántöltés lehetõségével. Hatékonyan képes alkalmazni a rövid és közepes hatótávolságú levegõ-levegõ rakétákat, a lézerirányí­tású bombákat, a levegõ-föld tí­pusú nem irányí­tott bombákat, a levegõföld tí­pusú irányí­tott rakétákat. A pilótafülkében három szí­nes, nagy méretû, többfunkciós kijelzõ található, széles szögû, sisakra szerelhetõ kijelzõvel és holografikus összekötõ egységgel. Maximális felszálló tömege 12 474 kg, maximális sebessége a hangsebesség 1,8- szerese, átrepülési távolsága póttankokkal 3000 km, hatósugara 800 km.

8. Az MI–24D harci helikopter páncélozott, két hajtómûves helikopter, fõ feladata a szárazföldi csapatok közvetlen légi támogatása. A két pilótafülke a törzs elején, egymás mögött található. Jellegzetessége a teherfülke, ahol 8 felfegyverzett katonát képes szállí­tani. Fegyverzete a beépí­tett 4 csövû, forgócsöves 12,7 mm-es gépágyú, 2-2 db Falanga tí­pusú irányí­tott rakéta, 2-2 db UB-32 rakéta blokkban 4 x 32 db nem irányí­tható rakéta, valamint 500-1000 kg légibomba. Maximális repülési magassága 5400 méter, maximális sebessége 335 km/óra, hatótávolsága 500 km.

FELADATOK
1. Melyek az AK–63D gépkarabély fõ részei?
2. Milyen kaliberû lõszerrel mûködik az AK–63D gépkarabély?
3. Milyen célokat szolgál a 96M P9RC Parabellum pisztoly?
4. Melyek a 96M P9RC pisztoly fõ részei?
5. Melyek a 96M P9RC pisztoly hordmódjai?
6. Milyen célra használják a 93M NF védõ kézigránátot?
7. Mennyi repeszt tartalmaz a 93M NF védõ kézigránát?
8. Melyek a 96M NF támadó kézigránát fõ részei?
9. Melyek a T–72-es harckocsi fegyverei?
10. Mennyi a T–72-es harckocsi maximális sebessége?
11. Mi a BTR–80A gyalogsági harcjármû fõ feladata?
12. Milyen fegyverzettel van felszerelve a BTR–80A gyalogsági harcjármû?
13. Sorold fel a Gripen repülõgép néhány meghatározó tulajdonságát!
14. Mekkora a Gripen repülõgép maximális sebessége?
15. Mi az MI–24D harci helikopter fõ feladata?

 

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék