Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Alaki felkészí­tés

83. Az egyenruha története és szerepe a különbözõ korokban

1. Mit jelent az egyenruha a katonák számára?
2. Miért vált szét egymástól a dí­szegyenruha és a „harci” egyenruha?
3. Hogyan fejlõdött az egyenruha Magyarországon?

Feladat: Rajzoljatok le egy általatok elképzelt katonai dí­szegyenruhát! Magyarázzátok el társaitoknak, hogy az általatok kitalált egyenruha dí­szí­tésének mi a jelentése!  Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal: számotokra mit jelent az egyenruha!

A munkaruhától az egyenruháig
Sokan az egyenruhák õseinek a bányászruhát tekintik, amelyet Magyarországon eleinte fõként Selmecbányán készí­tettek. Az öltözet több száz év alatt különbözõ változásokon ment keresztül, mí­g elnyerte végleges formáját. A bányászok az összetartozás kifejezésére sajátos szokásokat alakí­tottak ki, és munkájuk befolyásolta ruhájuk formáját is.
   Késõbb a nehéziparral foglalkozó tanulók is elkezdték a tanult „iparág” egyenruháját hordani. A rajta lévõ arany csí­kok jelezték a félévek számát. A diákoknak a mindennapi élet során megkopott, elhasználódott az egyenruhájuk.
Mivel másikra nem nagyon volt pénzük, ezért foltokat varrtak rá, eleinte a ruhával megegyezõ szí­nû vagy egyszí­nû foltokat. A „legrangosabb” a „tempus” folt (piros szí­vben arany zsinórral hí­mzett tempus szó) volt. Akinek ezt a menyasszonya vagy jegyese készí­tette, arról mindenki tudta, hogy foglalt.



Mi az egyenruha jelentése?
Az összetartozás, az egy értékrendhez tartozás külsõségekben való megjelenése mindig is fontos volt az emberek számára. A baráti társaságoktól kezdve egyes iskolákon át egészen a multinacionális cégekig szinte mindenhol található egy tárgy, egy jelvény, egy ruhadarab, amely kifejezi az adott szervezethez tartozást. Ennek legnagyobb hagyománya a fegyveres erõknél van, ahol már idõszámí­tásunk elõtt megjelent az egységes formaruha. A katonák egyenruhája mindig megkülönböztetõ jelzés volt: viselõje nem egy átlagos polgár, hanem a hadsereg katonája.
   A katonai egyenruhák sokféle funkciót töltöttek be az évszázadok folyamán.  Az egyenruhák egészen a XIX. század végéig, de néhol még a XX. század elején is szí­nesek és dí­szesek voltak azért, hogy láthatóbbá tegyék a katonákat.  Mindez megóvta a katonákat attól a sajnos igen gyakori balesettõl, hogy a sûrû lõporfüstben saját társaik lõjék le õket.

FELADATOK: Milyen szakmákat tudtok felsorolni, ahol fontos „kellék” az egyenruha? Mi a véleményetek az egyenruháról?

A katonai egyenruhák történelmi fejlõdése
Az elsõ egyenruha-szabályozás az ókori Rómában jelent meg. Az ábrázolásokon jól megfigyelhetõ a római legionáriusok egységes sisakja, vértje, alapfelszerelése.  Valódi egyenruhák azonban csak sokkal késõbb, Európában jelentek meg. Természetesen ez sem egy egységes ruhával kezdõdött, kezdetben a katonák elkezdték viselni öltözetükön, felszerelésükön az uruk cí­merét, ami a késõbbiekben a cí­mert alkotó szí­nekre egyszerûsödött.
   A valódi áttörést azonban az állandó hadseregek XVII. századi megjelenése hozta magával. A manufaktúrák megjelenése lehetõvé tette akár nagy létszámú hadseregek egységes ruhával történõ ellátását is. Az uralkodók rájöttek, hogy az alakzatban mozgó erõk számára nemcsak identitásképzõ erõ az azonos öltözet, de az ellenség számára is félelmetesebb látványt nyújtanak az egyenruhát viselõ katonák egységes mozdulatai.
   Poroszország XVIII. századi felemelkedése és sikerei nagy hatással voltak a katonai öltözetekre. Európa számos országa porosz hatásra kékbe öltözött. Ebben az idõszakban szokássá vált, hogy egy-egy ország gazdagságát és hatalmát a hadsereg egyenruhájának hivalkodó dí­szí­tésével is kifejezték. Az egyenruhák dí­szí­tése és szí­nezése a XIX. század elején érte el fénykorát. 
   A háborúk azonban hamar rávilágí­tottak a túldí­szí­tett öltözet veszélyeire.  A háborús tapasztalatok nyomán a dí­szí­tés és cicoma helyett a praktikusság lett a legfontosabb szempont az egyenruhák tervezésénél. 
   A XX. század elején a legtöbb országban különválasztották a tábori és dí­szegyenruhákat.
Az elõbbi rejtõ szí­nû lett (például a briteknél khaki, a Monarchiánál csukaszürke), mí­g a régi, dí­szes és szí­nes
egyenruhák a dí­szegyenruhákban éltek tovább. Innentõl kezdve a kétféle egyenruha a saját funkciójának megfelelõen fejlõdött tovább: a tábori egyenruhát a célszerûség és a rejtõképesség figyelembevételével fejlesztették, mí­g a dí­szegyenruhák a nemzeti hagyományok és az aktuális civil divat megjelení­tõivé váltak.

FELADAT: Nektek melyik katona tetszik jobban: a gyakorlóruházatba öltözött harcoló, vagy a dí­szes ruhában feszí­tõ „alakias”?

Az egyenruhák magyarországi fejlõdése
Zrí­nyi Miklós ismerte fel elõször, milyen fontos volna egy állandó haderõ megteremtése. Amikor az általa tervezett magyar hadsereget leí­rja  „Az török áfium ellen való orvosság” cí­mû mûvében,
költõi érzékkel beszél arról, hogy milyen legyen a haderõnek a hadiviselete, egyenruhája:

„…az ország tartson egy armadát lábon készen, aki mindenfelé, minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron oda mehessen, ahová szükség kévánja… Elõször minden embernek fegyvert, jót s hivataljához valót adni neki, minden készületivel, szerszámával; ehez jó erõs posztót, ha lehetne gyalogságnak kéket, lovasnak vereset ruházatjára, dolmányra, nadrágra s mentére, süvegére elegendõt…”

   Az elsõ egységes egyenruhát Magyarországon II. Rákóczi Ferenc próbálta bevezetni. Tervei szerint minden ezred saját egyenruhát viselt volna, amit a vármegyék készí­ttettek volna el. Bár a pénz hiánya végül megakadályozta ezt a kí­sérletet (a rézgombokat is visszaszedték, hogy abból is pénzt lehessen verni), mégis az elkészült egyenruhák megihlették a többi országot. Ekkorra tehetõ a huszárruha elterjedése Európa országaiban.
   A magyar sereg történetében 1799-ben jelent
meg az elsõ öltözködési szabályzat. Az addigi kiképzési szabályzatok is tartalmaztak utalást a ruházatra, de ez volt az elsõ, amely minden fegyvernem számára pontosan elõí­rta az öltözetet.
   Ami a magyar egyenruhát illeti, a korok követelményei, a nemzeti identitás, valamint a különbözõ szövetséges rendszerek hatásai egyaránt érvényesültek.

FELADAT: Keressetek hí­res dí­szõrségekrõl
képeket!

Minden egyes korszaknak megvolt a maga sajátos egyenruha-tartozéka: a Honfoglalás idejében a dí­szes tegez, amiben a nyilakat tartották, majd a mente, a huszáregyenruha, az 1948–49-es forradalom és szabadságharc idején pedig a honvédcsákó, amely jellegzetessé tette a magyar honvédeket. Az 1867-et követõen megalakult osztrák császárikirályi honvédségben is megvoltak az egyenruha speciális jellegzetességei.

FELADAT: Van-e olyan, általad ismert egyenruha, amelyet szí­vesen viselnél?


A második világháborút követõen, az 1945-ben megalakult új honvédség eleinte kényszerûségbõl tovább hordta a régi egyenruhákat, ugyanis anyagi okok miatt másra nem volt lehetõség. Az új egyenruházati rendszer létrehozása azonban már ebben az évben megkezdõdött. Ez az egyenruha szakí­tott a hagyományokkal, a korábbiaknál korszerûbb és praktikusabb öltözék volt. Azonban nem vált hosszú életûvé, hiszen 1949-ben ismét új egyenruhát vezettek be, amely már a szovjet mintát követte.  Az 1950 utáni évtizedben megsokszorozódott az egyenruhások száma Magyarországon.  Katonák, rendõrök, munkásõrök, államvédelmisek, a büntetésvégrehajtás, a polgári védelem, a pénzügyõrök, az iparõrök, a vasutasok, a tûzoltók és még sokan másoknak volt egyenruhájuk, más néven formaruhájuk.  Az 1990-es rendszerváltást követõen az egyenruha tekintetében megjelent a régi magyar katonai hagyományokhoz történõ visszatérés igénye.

FELADATOK
1. Történelmi tanulmányaitokból idézzétek vissza, hogy milyen magyarországi események tartoznak az egyenruha 1867., 1945., 1949., 1990. évi változásaihoz!
2. Hogyan alakult ki a munkaruházatból az egyenruha?
3. Milyen okokra vezethetõ vissza az elkülönült tábori ruházat kialakulása?
4. Hogyan befolyásolta hazánk XX. századi történelme a magyar katonai egyenruha változását?

ÖSSZEFOGLALíS
Az egyenruha (formaruha) az összetartozás, az egy értékrendhez tartozás külsõségekben való megjelení­tésének eszköze.
   Az egyenruha fejlõdését kezdetben a korí­zlés, késõbb a harctéri használhatóság befolyásolta, elvált egymástól a dí­szegyenruha és a gyakorló-egyenruha.
   Az egyenruha újkori magyarországi fejlõdésére jelentõs befolyást gyakoroltak a történelmi folyamatok.

84. Az alaki tevékenység kialakulása, jelentõsége a katonák kiképzésében

1. Milyen példákat találunk az „alakiságra” az állatvilágból?
2. Miért van fontos szerepe az alaki tevékenységnek a hadseregekben?

Feladat: Gondoljátok végig, hogy az e fejezetben emlí­tett példákon kí­vül hol találkozhattok még az alaki tevékenységhez hasonló formációkkal a mindennapi életben!  Beszéljétek meg, hogy a felhozott példák esetében miért van különös jelentõsége az egységességnek és a fegyelemnek!

Hogyan alakult ki az alakiság?
Az alakiság egy nagyon régi, és az élet számos területén használt fogalom. Az alakiságot az állatvilágban is megfigyelhetjük. A seregélyek például egyetlen sötét felhõrajba tömörülnek, ha héja köröz fölöttük, hogy ne tudja kiszemelni áldozatát. A hangyák és a méhek egy királynõ vezetésével csoportosan tevékenykednek, a farkasok pedig falkába rendezõdnek a könnyebb táplálékszerzésért és a „közös” védelemért. A vadludak „V” alakzatban repülnek, hogy segí­tsék egymást a hosszú repülés alatt.
   Az alakiság mai értelemben persze leginkább a katonai tevékenységhez köthetõ fogalom.  Az alaki tevékenység az együvé tartozás és fegyelmezettség kifejezésének eszköze.
   A katona a történelem folyamán mindig egy cél, egy közös akarat, egy eszme, egy nemzeti érzés érdekében harcolt. Cselekedetét általában áthatotta az érzelmi kötõdés, az elhivatott kötelességtudat. Mibõl táplálkozhat ez a kötelességtudat?  Mindenképpen az egy csoporthoz való tartozásban, a szabályok által meghatározott életben, az egyenruha viselésében, valamint az egyöntetû tevékenységben, az alakias mozgásban, az ALAKISíGBAN.
   A fiatalok legelõször olyan mesékbõl hallhatnak az alakiságról, amelyek katonákról szólnak.
Így például Andersen rendí­thetetlen ólomkatonája:

„Volt egyszer huszonöt ólomkatona, egytestvér mindahány, mivel egyazon ócska ólomkanálból öntötték valamennyit. Puskájuk a kézben, szemük egyenesen elõretekint, piros-kék egyenruhájuk pompázóan szép.”

Ottlik Géza: Iskola a határon cí­mû regénye hûen mutatja be az alakiságot, a fegyelmet. Tanulhattunk még Toldiról, a lovagi tornák bajnokáról, aki számtalanszor megmenti a magyarokat a megszégyenüléstõl.


FELADAT: Milyen gyermekkori katonaélményeitek
vannak?



 Az összes megformált katonát az adott kor legtökéletesebb viselkedése, magatartása, megjelenése és alaki tevékenysége jellemezte.
   A magyar gyermekfolklórból is ismerünk katonás, „uniformizált” játékokat (például az „Adj király katonát” játék).
   Vannak a felnõttek körében is játszott „katonás”
játékok: a bábukkal játszott, tradicionális eszközjátékok, amelyek maguk is csoportrendeket,
alakiasságot, szabályokat idéznek. A bábokkal játszott két legnépszerûbb társasjáték máig is a sakk és a teke. A bábok formája, alakzata több-kevesebb absztrakcióval kétségkí­vül hadrendeket idéz.




Az alakiság története
Ha az alakiság történelmi emlékeit keressük, elõször egy olyan sereget kell megemlí­teni, ami örökké hû az uralkodójához, vezéréhez. Ha létezik hadsereg, amely az örökkévalóság igézetében készült, úgy Xin, az elsõ kí­nai császár túlvilági testõrsége bizonnyal annak számí­t: ma is szinte hibátlan hadrendben várja rég porladó haduruk, a birodalomteremtõ elsõ kí­nai császár parancsszavát.
Az alaki, vagyis az alakzatok tartása és a parancsra egyszerre végrehajtott mozgás már az ókori hadseregekben megjelent. Meglétérõl az elsõ hadtudományi í­rás, a Szun Ce által í­ródott Hadviselés törvényei is tanúskodik:

„– Nos, amikor azt mondom: »elõre nézz!«, akkor nézzetek a szí­vetek irányába (elõre), ha azt mondom: “balra át!”, akkor forduljatok a bal kezetek felé, ha azt mondom: »jobbra át!«, akkor forduljatok a jobb kezetek felé, ha pedig azt mondom: »hátra arc!«, akkor forduljatok hátra.”

A magyar katona minden korban a haza bátor védelmével szolgált jó példával a mai kor katonájának. Ennek egyik alakias megnyilvánulása a katonai (tiszti) eskü. Az ünnepélyes keretek között tett eskü a szolgálati kötelezettség törvényes, jogi alapokra helyezett alakias formája.
Az alakiság, a rend szeretete, az engedelmesség,
a professzionalizmus – mind olyan fogalmak, amelyek ismerete nélkül az állampolgár nem lehet katona.

FELADAT: Olvastátok a fent idézett
mûveket? Vannak-e a szépirodalomból
vett katona-példaképeitek?



Ha szeretitek magatok körül a rendet otthon, már megtettétek az elsõ lépést a katonaélet felé.

FELADATOK
1. Milyen módon és milyen célból jelenik meg az „alakiság” az állatvilágban?
2. Milyen példákat tudtok felsorolni a múlt emlékei közül az alakiság megjelenésére?
3. Milyen szépirodalmi mûveket ismertek, amelyben katonák a fõszereplõk?


ÖSSZEFOGLALíS
A katonák közös tevékenységének, feszes, fegyelmezett viselkedésének igénye már a hadseregszervezés korai idõszakában megjelent.
A régi korokban elsõsorban a harci cselekmények szervezett és eredményes végrehajtására alkalmazták az „alaki” mozgásokat.
Az alakiság napjainkban mint a fegyelem és az egységesség szimbóluma jellemzi a katonai kötelékek közös tevékenységét.

85. Az alakiság fogalma, a katonai rend és fegyelem jelentõsége

Feladat: Keressetek minél több példát az alakiságra saját tapasztalataitok, vagy filmélményeitek alapján! Indokoljátok meg, hogy ezek miért fontosak és hasznosak a hadsereg hatékony mûködése szempontjából! Fogalmazzátok meg, hogy milyen szerepe van tanulmányi munkátokban a fegyelmezettségnek!

Mit nevezünk alakiságnak?
Az elõzõ leckékben az alaki tevékenyég kialakulásával, illetve a hadseregben történõ megjelenésével foglalkoztunk. Láthattuk, hogy az alakisághoz, illetve a kötelékek egységes megjelenéséhez nemcsak a szabályosan végrehajtott mozdulatok, hanem az egységes megjelenés is hozzátartozik, amely az egyenruha viselésében ölt testet. A fegyelmezett rendben végrehajtott mozdulatsorokból, és az egységes megjelenésbõl tevõdik össze az alaki tevékenység. 
   Az „alakiság” kifejezés jelentését a Magyar Honvédség Alaki Szabályzatának meghatározása adja vissza legpontosabban. Eszerint az alakiság „szabályozott mozgásformák összessége, amely a honvéd, a kötelékek (jármûvek) egységes – az általánosnál feszesebb – megjelenésében, egyöntetû tevékenységében és fegyelmezett magatartásában jut kifejezésre”.

1. Mi az alakiság fogalma?
2. Mi az alakzat, az oszlop, a vonal, a sor?
3. Mit nevezünk térköznek és távköznek?

Az alakiság alapfogalmai
Az alakzat a honvédek és alegységek meghatározott elhelyezkedése közös és egységes tevékenységük végrehajtásához.
   Magatartás alakzatban: az alakzatban a katona nem beszél, menet közben pedig mindig figyel az igazodásra és a lépéstartásra. Az igazodás menet közben – ha mást nem határoznak meg – mindig jobbra történik.
   Az oszlop olyan alakzat, amelyben a honvédek, az alegységek egymás mögött, a meghatározott, vagy az elrendelt távközre (többes oszlop esetén tér- és távközre) helyezkednek el.

  

A vonal olyan alakzat, amelyben a honvédek, vagy a kötelékek egymás mellett meghatározott térközre helyezkednek el.

   A sor egymás mellett vagy mögött elhelyezkedõ honvédek, kötelékek összefüggõ, folyamatos rendje.
A térköz az egymás mellett álló honvédek, jármûvek és alegységek közötti – meghatározott vagy külön elrendelt – távolság. A térköz zárt alakzatban a honvéd csí­põre tett bal karjának könyöke, és egy tenyérnyi távolság a mellette álló honvéd karjától. A távköz az egymás mögött álló honvédek, jármûvek és alegységek közötti – meghatározott vagy külön elrendelt – távolság. A távköz zárt alakzatban a honvéd kinyújtott bal karjával az elõtte álló honvéd bal válláig mért távolság.




Az alakiság mint a katonai fegyelem egnyilvánulása
A fegyelem valamely testületnek, rendnek tagjait kötelezõ magatartási szabályok összessége. A Magyar Hon-

FELADAT: Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal,mi a különbség a térköz és a távköz között!

védség korábbi Alaki Szabályzata az alakiság korábban megismert fogalmát azzal egészí­tette ki, hogy az alakiságnak minden idõben tükröznie kell a Magyar Honvédség szilárd fegyelmét. Bár ez a mondat a jelenleg hatályos szabályzatból kimaradt, az alakiság szerepe ebben a vonatkozásban mégsem változott. A katonai kötelék fegyelmének egyik legkiválóbb fokmérõje a mai napig is az alaki tevékenységben megmutatkozó egységesség, az alakzatban tevékenykedõ katonák feszes megjelenése, egységes, kulturált öltözete.

FELADATOK
1. Mi az alakiság fogalma a Magyar Honvédség Alaki Szabályzata szerint?
2. Mi a különbség az alaki tevékenység szempontjából a vonal és a sor között?
3. Mi a jelentõsége a közös alaki tevékenységnek a katonai kötelékek szempontjából?
4. Az élet mely területein tartjátok még fontosnak a fegyelmezett, feszes magatartást?


ÖSSZEFOGLALíS
Az alakiság a katonák egységes megjelenését kifejezõ tevékenységi formák összessége. 
   Az alakiság legfontosabb alapfogalmai közé tartozik az alakzat, az oszlop, a vonal, a sor, a térköz és a távköz.
   Minden alaki tevékenység megköveteli, hogy az abban részt vevõ katonák feladataikat feszesen, fegyelmezetten hajtsák végre.


86. Alaki mozdulatok állóhelyben, egyénileg

1. Mi a „Vigyázz!” állás jelentõsége az alaki tevékenységben?
2. Milyen állóhelyi alaki fogásokat ismertek?
3. Hogyan kell végrehajtani a szabályos „Vigyázz!” állást?

Feladat: Gyakoroljátok a különféle alaki mozdulatokat az iskola udvarán, vagy a tornateremben! A gyakorlást követõen beszéljétek meg, milyen érzés volt az iskolai ünnepségnél megszokott mozdulatok „katonás” végrehajtása!

Az állóhelyben történõ mozdulatok gyakorlásának jelentõsége
Az alaki kiképzés elején a honvédek az állóhelyben végrehajtott fogásokat sajátí­tják el kiképzõiktõl. Más foglalkozásokhoz hasonlóan az alapvetõ ismeretek nélkül nem lehet a   bonyolultabb tudást a megfelelõ mértékben és hatékonyan elsajátí­tani. Ahhoz, hogy a honvédek az összetettebb alaki mozdulatokat tökéletesen megtanulják, elõször az állóhelyi fogásokat kell készség szinten begyakorolniuk.

Mozdulatok állóhelyben, egyénileg

A „VIGYíZZ!” íLLíS
A „Vigyázz!” állás a honvéd alapállása, a különbözõ mozdulatok és fogások kiinduló, és általában befejezõ helyzete is. Kivételt jelentenek a „Vigyázz!” állást módosí­tó, könnyí­tõ vagy megszüntetõ vezényszavak, mint például az „Igazodj!”, a „Pihenj!”, a „Szerelvényt igazí­ts!”, a „Terpeszállás!”, az „Oszolj!”.
„Vigyázz!” állásban a honvéd:
• lábfejei az arcvonal irányába egy vonalban álljanak, a köztük lévõ távolság egy lábfejszélesség legyen, sarkai legyenek egymáshoz zárva;
• térdét egyenesí­tse ki, álljon feszesen úgy,
hogy testsúlya a sarokra és talp közepére egyformán nehezedjen;
hasát húzza be, mellkasát egy kissé emelje ki, vállait tartsa egy magasságban, de ne feszí­tse hátra; karját tartsa természetesen nyújtva teste mellett, tenyerét nyújtott ujjakkal fektesse a combjára úgy, hogy a középsõ ujjak a nadrág varrását érintsék;
• fejét tartsa egy kissé megemelve, nézzen egyenesen elõre.



A „PIHENJ!” íLLíS
A „Pihenj!” vezényszóra a honvéd:
bal lábbal lépjen oldalra úgy, hogy sarkai továbbra is egy vonalban álljanak, a két sarka • közötti távolság két lábfejszélesség legyen;
• lábfejeit tartsa – a „Vigyázz!” álláshoz hasonlóan
• kifelé;
• térdét tartsa lazán, nyújtva;
• vállát tartsa természetesen, ne húzza fel, de le
se szorí­tsa karját;
• fejét tartsa egyenesen, és nézzen elõre.

EGYÉB, íLLÓHELYBEN VÉGREHAJTOTT
MOZDULATOK
A terpeszállást a „Terpeszállás!” vezényszóra az
alábbiak szerint kell végrehajtani:
A vezényszó elhangzására a honvéd kissé emelje ki a felsõtestét, bal lábbal lépjen egy lépést oldalt, fejét tartsa egyenesen, és nézzen elõre. Testsúlya egyformán nehezedjen mindkét lábára. A lábfejei közötti távolság akkora legyen, hogy ebben a helyzetben huzamosabb ideig tudjon állni. (Ez az állás feszesebb, mint a „Pihenj!” állás.)
A „Szerelvényt igazí­ts!” vezényszóra a honvéd:
• álljon kényelmesen, lábait ellazí­thatja, helyben mozgathatja;
• az elõtte, mellette levõkkel halkan beszélgethet;
• igazí­tsa meg öltözetét, felszerelését (körülötte álló társainak is segí­thet).

„Oszolj!” vezényszóra az alakzatban levõ honvédek lépjenek ki bal lábukkal, majd gyorsan hagyják el az alakzatban elfoglalt helyüket.

FELADAT: Gyakoroljátok be a különféle mozdulatokat! íœgyeljetek arra, hogy minél feszesebben,
a szabályok betartásával hajtsátok végre a feladatokat! Közben ne beszélgessetek, legyetek fegyelmezettek, és figyeljetek az oktató vezényszavaira!


Fordulatok állóhelyben
A fordulatokat állóhelyben „Jobbra át!”, „Balra át!” és a „Hátra arc!” vezényszóra kell végrehajtani, az alábbiak szerint:
   A vezényszó-végrehajtást elrendelõ („… át!”, illetve „…arc!”) részére a honvéd helyezze testsúlyát a fordulat irányával megegyezõ sarkára. Vállának határozott gyors lendí­tésével forduljon a fordulat irányával megegyezõ sarkán és a másik láb talpizmán a megadott irányba, közben a karját tartsa a testéhez zárva, a térdét pedig nyújtva. Ezután egy lépésütem szünet tartásával keményen zárja a lábát, és álljon „Vigyázz!” állásba;
   A fordulatoknál a „Jobbra át!”-ot a jobb sarkán és a bal láb talpizmán, a „Balra át!”-ot a bal sarkán és a jobb láb talpizmán, a „Hátra arc!”-ot a bal sarkán és a jobb láb talpizmán végezze.
   A „Hátra arc!”-nál a fordulat mértékét és az egyensúlyi helyzetet a jobb lábával szabályozza úgy, hogy az új arcvonalba jutva jobb lábfejének hegye a bal lábának sarkával egy vonalban oldalra, vállszélességben támaszkodjon a földre.
   Elõször ütemenként gyakoroljátok a mozdulatokat, majd folyamatosan!  Közben figyeljetek a szabályos és feszes testtartásra! Alaki tevékenység során fontos, hogy minden mozdulat tükrözze a fegyelmet és az összeszedettséget.


FELADATOK
1. Mi a „Vigyázz!” állás fogalma?
2. Hajtsátok végre a szabályos „Vigyázz!” és „Pihenj!” állást!
3. Mutassátok be a „Hátra arc!” vezényszóra történõ ténykedést!


ÖSSZEFOGLALíS
A „Vigyázz!” állás a legtöbb alaki mozdulat kiinduló és befejezõ mozzanata.  íllóhelyben kell végrehajtani a „Pihenj!”, a „Terpeszállás!”, a „Szerelvényt igazí­ts!”, és az „Oszolj!” vezényszavakra történõ tevékenységet.
A fordulatokat állóhelyben, a „Jobbra át!”, a „Balra át!” és a „Hátra arc!” vezényszavakra kell végrehajtani.


87. Tiszteletadás, a jelentés és jelentkezés szabályai

1. Miért fontos a tiszteletadás az alaki tevékenységben?
2. Melyek a tiszteletadás módozatai?
3. Melyek a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai?

Feladat: Keressetek minél több valóságos példát az alakiságra saját tapasztalataitok vagy filmélményeitek alapján! Indokoljátok meg, hogy ezek miért fontosak és hasznosak a hadsereg hatékony mûködése szempontjából!

A tiszteletadás mint a katonai udvariasság kifejezõdése
Külsõ szemlélõ számára a leglátványosabb, legjellemzõbb katonai (alaki) tevékenység a tiszteletadás különbözõ formáinak végrehajtása. A kisgyerekek már az óvodáskorukban tudják, hogy a katonák tisztelegnek egymásnak, és játékból utánozzák õket. Már ekkor összekapcsolódik az emberi gondolkodásban a katona és a tisztelgés. A tiszteletadás a katonák egymás iránti kölcsönös tiszteletének, a nemzeti és csapatjelképek megbecsülésének, valamint a kegyeleti emlékezésnek a kifejezése.

Az egyéni tiszteletadás alapvetõ módozatai és szabályai
A tiszteletadást állóhelyben, „Vigyázz!” állásban kell végrehajtani, gyors, határozott mozdulattal, amikor az elöljáró, feljebbvaló, valamint a csapatzászló vonala a honvédet 5-6 lépésre megközelí­tette. A tiszteletadást megelõzõen a honvéd forduljon az elöljáró, a feljebbvaló, a csapatzászló felé.
Tiszteletadást az adott helyzetnek megfelelõen az alábbiak szerint kell végrehajtani:
a) Tisztelgéssel – sapkában vagy sapka nélkül –, ha a honvédet jobb keze felemelésében semmi nem korlátozza.

A tisztelgés végrehajtásakor a honvéd jobb kezét nyújtott és összezárt ujjakkal, alsó és felsõ karját egyszerre mozgatva, könyökét a testtõl kissé oldalt, inkább elõre helyezve, megfeszí­tés nélkül tartva egy gyors mozdulattal emelje:
• a sapka alsó széléhez a halántékánál;
• sapka nélkül a halántékához úgy, hogy a középsõ ujja a szemöldököt és a fül felsõ szélét összekötõ vonal közepén legyen.
A tisztelgéssel egy idõben a honvéd vesse a fejét az elöljáró, feljebbvaló felé, majd kövesse fejével úgy, hogy ujja ne távolodjon el a halántékától, illetve a sapka szélétõl.

b) Fõvetéssel, ha a honvéd mindkét keze foglalt vagy a jobb keze sérült és nem tudja felemelni.
A fõvetéssel történõ tiszteletadás az elöljáró, feljebbvaló érkezésének megfelelõen végrehajtható jobbra vagy balra, illetve csak állóhelyben, amikor az elõljáró, feljebbvaló szembõl érkezik középre.
A jobbra vagy balra végrehajtott fõvetés esetén a honvéd annyira fordí­tsa el fejét oldalra egy kissé felfelé irányuló gyors mozdulattal, hogy a fõvetés irányával ellentétes szeme testének középvonalában legyen. íllát egy kissé emelje meg anélkül, hogy fejét bármerre is megdöntené. Ezt követõen fejével
kövesse az elöljárót, feljebbvalót, mí­g a fõvetés
irányával megegyezõ szeme a teste középvonalába
nem kerül, az álla maradjon megemelve. A középre történõ fõvetést úgy kell végrehajtani, hogy az áll – a „Vigyázz!” állásnál meghatározottakhoz viszonyí­tva – 2-3 centiméterrel legyen magasabb.

FELADAT: Gyakoroljátok a tiszteletadást különféle szerepekben (elöljáróként és beosztottként)!

Menet az elöljáróhoz, jelentés, jelentkezés
Az elöljáró „Hozzám!” parancsára vagy az elöljáróhoz elentés céljából történõ menetkor a honvéd rendes lépésben menjen. Az elöljáró elõtt 2-3 lépésre álljon meg, a láb zárását követõen az elõí­rtak szerint teljesí­tsen tiszteletadást, és jelentsen. A jelentést (jelentkezést) egyénileg a családi név és a rendfokozat, alakzat elõtt (a vezénylõ parancsnoknak) pedig a családi név, rendfokozat és beosztás megjelölésével kell megtenni. Például: „Õrnagy úr! Tatai honvéd jelentem, parancsára megjelentem!”, vagy „Tatai honvéd jelentkezem!”, illetve „Õrnagy úr! Bodó fõhadnagy, az elsõ szakasz parancsnoka jelentem, a szakasz az Ön parancsára felsorakozott!”
   Ha a honvédet az elöljáró név szerint ismeri, a jelentést vagy jelentkezést röviden (név és a rendfokozat emlí­tése nélkül) kell megtenni, például: „Õrnagy úr! Jelentkezem!” Az elöljáró a jelentés (jelentkezés) idején álljon „Vigyázz!” állásban, és fogadja a tiszteletadást. Munka közben (irodában, tanteremben stb.) az elöljáró felállás nélkül is fogadhatja a jelentést. Foglalkozáson az oktató által feltett kérdésre a választ jelentés formájában „Vigyázz!” állásban tisztelgés nélkül kell megadni.

FELADATOK
1. A tiszteletadás mely módozatait ismeritek?
2. Mit kell tennie a beosztottnak, ha parancsnoka „Hozzám!” vezényszóval magához rendeli?
3. Az élet mely területein tartod még fontosnak a fegyelmezett, feszes magatartást?


ÖSSZEFOGLALíS
A tiszteletadás a honvédek egymás iránti kölcsönös tiszteletének, a nemzeti és csapatjelképek megbecsülésének, valamint a kegyeleti emlékezésnek a kifejezése.  A tiszteletadás alapvetõ módozatai a tisztelgés és a fõvetés.
Ha a katonát az elöljáró magához rendelte, megérkezése után köteles jelentkezni, illetve jelentést tenni.

 

88. A katonai kötelékek kialakulása és fejlõdése

1. Hogyan alakult ki az alakzatban való tevékenység?
2. Milyen szerepe van az alakzatnak a katonák tevékenységében?
3. Milyen történelmi elõzményei vannak a ma alkalmazott kötelék-elrendezésnek?
4. Ismételjétek át, amit az A) fejezetben a katonai kötelékekrõl tanultatok!

Feladat: Gondolkodjatok azon, hogy milyen „katonás” filmélményeitek vannak!  Fogalmazzátok meg, milyen okok vezethettek a zárt katonai alakzatok fokozatos felbomlásához a történelem során!

Az alakzatok kialakulása
Az állatvilágban is megfigyelhetõ az egyes egyedek csoportba rendezõdése azért, hogy nagyobb eséllyel érjék el céljukat. A falkának nagyobb esélye van elkapni a kiszemelt áldozatot, mint a magányos farkasnak. Az ember is könynyebben érheti el célját, ha csoportban tevékenykedik. Az egységes és közös fellépés mindig hatékonyabb, mint az egyén szélmalomharca. 
   Nemcsak az állatvilágban figyelhetünk meg alakzatokat, hanem a különbözõ korok társadalmaiban is. íœnnepélyek, nagygyûlések alkalmával a résztvevõk lelkes felvonulása minden ember számára szép élmény. A fegyelmezett magatartás és az ünnepi öltözet, a zászlók jelenléte mind-mind szerves részét képezik a felvonulásnak, és döntõ hatással vannak annak esztétikai képére. 
   Fontos a létszám is. Ha az utca szélessége megengedi, legszebb és legáltalánosabb a nyolc emberbõl álló menetsor. Ez a szám személytelensége és tömeghatása miatt népszerû. Figyeljük meg: ha az utcán hárman jönnek felénk, mindhárom alak és mindhárom arc megõrzi egyediségét, tekintetünk már messzirõl, önkéntelenül tagolni kezdi a csoport egészét az alakok pozí­ciója (középsõ, jobb és bal szélsõ) szerint. Ugyanez már nem mondható el akkor, ha az alakzatban négy vagy több ember helyezkedik el hasonlóan szabályos, vagy lazán egymás mellé rendezõdõ formában.

A katonai alakzatok fejlõdése
Ha rögtönzött seregszemlét tartunk az évezredek hadrendjei felett, úgy meglepve tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb katonai kultúra maga is a 4-et (vagy annak többszörösét: a 8-at és a 12-õt) részesí­ti elõnyben. Aligha véletlen, hogy a „reprezentatí­v” alakzatok közt is feltûnõen sok négyes sort találni:
négyes sorokba rendezett szobortestõrség védi az elsõ kí­nai császár temetkezési helyét, a fáraók sí­rjait a piramisokban. A kapuk spártai vagy római õrsége többnyire négyesével állt föl, csakúgy, mint a cári gárda marcona legényei.
   Az önvédelemre való természetes igény és a biztonság érdekében történõ egységes fellépés eredményezte a hadseregek megjelenését már jóval idõszámí­tásunk elõtt. A felfegyverzett katonák szétszórtan azonban nem voltak hatékonyak, ezért a gyõzelmi esély növelése érdekében parancsnokaik alakzatokba rendezték õket.
   Az ókori görögök és rómaiak alakí­tották ki az elsõ alakzatokat. A falanx csatarendjében a csapatok a törzsek szerint jobbról balra, legfeljebb 8 sor mélységû, hosszú, egyenes rendben, párhuzamosan helyezkedtek el az ellenség csatarendjével szemben. Elõnyomulás közben harci dalt énekeltek, és amikor már közel voltak az ellenséghez, heves csatakiáltással megrohamozták õket. A falanx zárt, lassan mozgó alakzat volt, modernizált változatait a mai napig megtalálhatjuk a rendõrségnél, illetve a rendfenntartó erõknél.
   A római légiókban az állatvilágból merí­tettek példát: itt a teknõs alakzat jelent meg. A Római Birodalom bukását követõen a szorosan zárt alakzatban felálló légiók csatarendje is feledésbe merült. A III. századtól kezdve az Európa nyugati részét elözönlõ germán törzsek egyre inkább a lovasságot részesí­tették elõnyben, és bizonyos esetekben, mint például a keleti gótoknál a lovasság alkotta a haderõ nagy részét.
   A rómaiakat Nyugat- és Közép-Európában felváltó frankok viszont továbbra is többségében gyalogos sereget állí­tottak ki, a sereg elit harcosai lovon
érkeztek a csatába, de gyalogosan harcoltak. Ennek két elõnye is volt: az általában nehéz fémpáncéllal felszerelt katonák kevésbé merültek ki a csata elõtti menetelésben, illetve könnyebben tudtak reagálni az ellenség váratlan manõvereire. Ez a harcmodor viszont nem tette lehetõvé a szoros, zárt csatarend kialakí­tását.

FELADAT: Nézzetek utána, hogy Nagy Sándor
melyik hí­res csatáiban alkalmazta a képen
látható harci alakzatot!

   Az 1600-as évek végére a fejlõdés eredményeként olyan csatarend alakult ki, amely lehetõvé tette a három fegyvernem: a gyalogság, a lovasság és a tüzérség korábban ismeretlen együttmûködését. A szinte geometriai szabályossággal kialakí­tott alakzatokkal a csatamezõ szinte minden pontját tûz alatt tudták tartani a hadvezérek. A zárt és szigorúan megtervezett alakzatok hatékony alkalmazása megkövetelte, hogy minden katona gondosan begyakorolja feladatát, mozdulatait.
   Az I. világháború kitörésének idejére az egyéni lõfegyverek és a tüzérség hatótávolsága és pontossága annyira megnõtt, hogy a zárt alakzatok felállí­tása bármely hadsereg számára egyenlõ lett volna az öngyilkossággal. A nyí­lt terepen felvett csatarend kialakí­tása helyett frontvonalak alakultak ki, amelyek a szemben álló csapatok elhelyezkedését jelezték.
A II. világháborúban a modern gépesí­tett alakulatok, elsõsorban a páncélosok ellen a lövészárkok már nem nyújtottak megfelelõ védelmet, nem alakultak ki merev frontvonalak.
A csatarend kifejezés ekkorra elnyerte mai értelmét: a szemben álló alakulatok elhelyezkedését jelölte a hadmûveleteket tervezõ és végrehajtó parancsnokok számára.
   Magyarországon is nagy hagyományai vannak a különbözõ alakzatoknak.
Történelmi tanulmányainkból mindannyian ismerjük honfoglaló õseink lovas-í­jász harcmodorát, az írpádházi királyok banderiális csapatait, Mátyás király fekete seregét, az 1948–49-es forradalom és szabadságharc honvédeit, vagy a magyar huszárság történetét.  A mai modern hadseregekben a harcászati alakzatok, illetve az alaki alakzatok jelentésben és tevékenységben is eltérnek egymástól. Mí­g a harcászati alakzatok és harcmódok a sikeres harc megví­vásának feltételei, addig az alaki fogások és tevékenységek a rend és fegyelem alapjait biztosí­tják.

FELADAT: Számos történelmi film foglalkozott a Római Birodalommal. Vissza tudtok idézni néhányat ezek közül?

FELADATOK
1. Milyen elõnyt jelent a csoportos „fellépés” az állatvilágban?
2. Milyen okok vezettek a zárt katonai alakzatok felbomlásához?
3. Véleményetek szerint miért fontos a kötelékek egységes, fegyelmezett tevékenysége?


ÖSSZEFOGLALíS
Az alakzatok közös mozgása nemcsak a katonai kötelékek sajátja. A felvonulás, az ünnepélyes események, fesztiválok fontos kelléke civil környezetben is.
A katonai (harci) kötelékek kezdetben szoros, zárt alakzatot alkottak, amely áthatolhatatlan falként tartóztatta fel az ellenséget.
A lõfegyverek megjelenésével a nagy veszteségek elkerülése érdekében a zárt kötelékeket felváltották a nyitott harci alakzatok.


89. A raj sorakoztatása, mozgásmódok kötelékben

1. A tanultak alapján ismételjétek át, milyen alegységekbõl épül fel egy zászlóalj szervezete!
2. Hogyan kell sorakoztatni egy rajt?
3. Milyen kötelékben történõ alaki mozgásmódokat ismertek?

Feladat: Milyen elõnyeit, illetve hátrányait tudjátok felsorolni annak, ha civil társadalmi szervezetek katonai elvek szerint épí­tkeznek? Idézzetek fel követendõ és elutasí­tandó példákat!

A raj sorakoztatása, menet rajkötelékben
A gyerekkori katonakép jellemzõ tevékenysége az „együtt menetelés”. Ahhoz, hogy a katonák szabályosan, egyszerre, fegyelmezetten tudjanak menetelni, sokat kell gyakorolni a szabályos végrehajtást. Ehhez különbözõ menetalakzatokat kell megalakí­tani, ezek közül a raj a legkisebb. Ahogy már tanultátok, a szakasz általában 3-4 rajból tevõdik össze. A századot szakaszok, a zászlóaljat pedig századok alkotják.

A sorakozás rendje
Alakzatok megalakí­tásához a sorakozást a parancsnok mögött (mellett), az elõre meghatározott sorrendben kell végrehajtani. A raj alapalakzata az egyes oszlop. A raj sorakoztatását az „Elsõ raj! Oszlopba sorakozó!” vezényszóval kell elrendelni. A raj a sorakozást gyors lépésben, vagy futásban
hajtsa végre.
   A vezényszó kiadását, valamint a raj sorakozásának ellenõrzését a rajparancsnok
az alábbiak szerint végezze:
a) ílljon a sorakoztatás helyére arccal a honvédek felé „Vigyázz!” állásban, és szólí­tsa meg a rajt, például: „Elsõ raj!”. Ezután ellenõrizze a honvédek „Vigyázz!” állásának szabályosságát!
b) Folytassa a vezényszót az „Oszlopba (Futásban)!” résszel!
c) Adja a „Sorakozó!” végrehajtást elrendelõ részt, ellenõrizze a (kemény  kilépést és a gyors lépésben (futásban) történõ mozgás helyes végrehajtását!
d) Forduljon a sorakozás irányába, majd miután az elsõ honvéd beállt, hajtson végre „Hátra arc!”-ot, lépjen egy lépést balra! Ellenõrizze a meghatározott sorrendben történõ elhelyezkedést, a távköz helyes felvételét, szüntesse meg a hiányosságokat!
e) Lépjen vissza a raj elé, ellenõrizze a takarást, rövid utasí­tásokkal igazí­tsa ki a rajt, majd hajtson végre „Hátra arc!”-ot!

Mozgásmódok rajkötelékben
A raj álló helyzetbõl az alábbi módokon indulhat meg: rendes lépésben, helyben járásban, dí­szlépésben, futásban.

A „RENDES LÉPÉS”
A menetet „Raj! Irány utánam! Lépés! Indulj!” vezényszóra kell megkezdeni.  A vezényszó figyelmeztetõ „Lépés!” részére a honvéd dõljön egy kissé elõre, helyezze testsúlyát a jobb lábára, a vezényszó elrendelõ „Indulj!” részére bal lábbal lépjen ki keményen.
   A honvéd felemelt fejjel, egyenes testtartással meneteljen. Alakzatban karját nyújtott ujjakkal mozgassa a teste mellett, illetve elõtt, a lábával ellentétesen úgy, hogy elöl az alkarja ví­zszintesen legyen. Tenyere nézzen a teste felé a testétõl egy tenyérnyire, a mellzseb alsó szélének magasságáig megemelve.
A másik karját ezzel egy idõben lendületesen nyújtsa hátra.

A DÍSZLÉPÉS
Menet közben a „Vigyázz!” vezényszóra a honvéd dí­szlépésben folytassa mozgását attól kezdve, hogy a vezényszót követõen a bal lábát elõször a földre helyezi. Felsõ testét csí­põbõl emelje ki. Testsúlyát helyezze elõre (testét kissé döntse elõre). Lábát felemeléskor térdben kissé hajlí­tsa meg. Leszorí­tott lábfejét közel a földhöz gyorsan lendí­tse elõre, majd az í­gy kinyújtott, a földtõl 5-10 centiméterre levõ lábát leszorí­tott lábfejjel, teljes talppal keményen helyezze a földre. Ezzel egy idõben hátul levõ lába sarkát emelje meg.
   Karját tartsa természetesen nyújtva a teste mellett, tenyerét nyújtott és egymáshoz zárt ujjakkal a nadrág varrását érintve fektesse a combjára. Menet közben törzsét tartsa kissé elõre döntve, tekintete egy kissé fölfele és elõre – magasság szerint történt sorakozás esetén az elõtte haladó katona fejének legmagasabb pontjára – irányuljon. A köteléknek dí­szlépésben kell menetelnie a „Vigyázz!” vezényszót követõen a bal láb földre helyezésétõl kezdve a „Pihenj!” vagy a „Raj! íllj!” vezényszóig.

A „FUTíS!” ÉS A „HELYBEN JíRíS!”
A futást álló helybõl és menet közben a „Futás! Indulj!” vezényszóra kell megkezdeni.  A honvéd a vezényszó figyelmeztetõ „Futás!” részére állóhelyben egy kissé dõljön elõre, könyökét húzza hátra, karját felig hajlí­tsa be. A vezényszó elrendelõ „Indulj!” részére bal lábával kezdje meg a futást, behajlí­tott karját mozgassa szabadon a futás ütemére. Menet közben a vezényszót követõen bal lábbal kezdje meg a futást. Futásból lépésre való áttérésre a „Lépés!” vezényszót kell adni, a jobb láb földre helyezésekor. A vezényszó után a honvéd fusson még 3-4 lépést fokozatosan lassí­tva, majd bal lábának földre helyezésével rendes lépésben meneteljen tovább.
   A helyben járást állóhelyben és menet közben a „Helyben járás! Indulj!” vezényszóra kell végrehajtani. Erre a vezényszóra a honvéd kezdje meg a helyben járást bal lábával. A lábat 15-20 cm-re emelje fel a földrõl, lábfejét kissé leszorí­tva, elõször lábujjhegye, majd teljes talpa érje a földet. Karját hajlí­tott ujjakkal mozgassa a lépés ütemére az alkar ví­zszintes vonaláig, tenyérrel a teste felé, testétõl egy tenyérnyire. A másik karját ezzel egyidejûleg lendületesen nyújtsa hátra.
   „Rendes lépés!” vezényszóra, amelynek az elrendelõ „Lépés!” részét a jobbvezényszóra láb földre helyezésével egyidõben kell adni – a honvéd bal lábával történõ kemény kilépés után rendes lépésben meneteljen. A menetet „Raj! íllj!” vezényszóra kell megszüntetni. A vezényszónak a végrehajtást elrendelõ részét a jobb láb földre helyezésével egy idõben kell adni. Erre a honvéd bal lábával tegyen meg egy rövid lépést, majd gyorsan és keményen zárja a jobb lábát, és álljon „Vigyázz!” állásba.

FELADATOK
1. Melyek a raj sorakozatásának szabályai?
2. Milyen kötelékben történõ mozgásmódokat ismertek?
3. Sorakoztassátok fel szabályosan a társaitokból alakí­tott „rajt”!


ÖSSZEFOGLALíS
Alakzatok megalakí­tásához a sorakozást a parancsnok mögött (mellett), a szolgálati beosztás sorrendjében kell végrehajtani.
A raj alapalakzata az egyes oszlop. A raj sorakoztatását az „Elsõ raj! Oszlopba sorakozó!” vezényszóval kell elrendelni.
A raj álló helyzetbõl az alábbi alapvetõ mozgásmódokban indulhat meg: rendes lépésben, helyben járásban, dí­szlépésben, futásban.

90. Katonai rendezvények

1. Mi a jelentõsége a katonai dí­szszemléknek?
2. Milyen nyilvános katonai ünnepségek vannak Magyarországon?
3. Melyek a katonai ünnepségek legfontosabb mozzanatai?

Feladat: A legtöbben úgy gondolják, hogy a katonai ünnepségek szépek, felemelõk.  Beszéljétek meg társaitokkal, hogy az esztétikai élményen kí­vül még milyen üzenetet hordozhatnak a nyilvánosság számára a katonai ünnepségek, felvonulások, parádék!

Katonai ünnepségek kialakulása
A világ szinte minden hadseregében, í­gy a Magyar
Honvédségben is nagy hagyományai vannak a különféle katonai események nyilvánosság elõtt történõ megünneplésének. Az ünnepi sorakozók, dí­szszemlék, katonai megemlékezések, az eskütétel, a zászlóadományozás, továbbá a katonai tiszteletadással történõ esküvõk, temetések, emlékmû-avatások tartoznak a katonai rendezvények körébe.
   A katonai ünnepségek hagyományai a régi korokba nyúlnak vissza. Már az ókori Rómában is tartottak dí­szszemléket, a gyõztes hadvezérek a hadjáratból hazatérve a város útján vonultak végig, a dicsõségükre emelt diadalí­v alatt.
   Minden korban külön szertartás közepette temették a harcosokat, tartottak szemlét seregeik fölött a királyok, valamint a hadvezérek hadjáratba vonulás elõtt. Ezek a hagyományok megmaradtak, esetleg más jelentéstartalmat kaptak, illetve a formájuk változott meg.
   Nagyszabású dí­szszemléket számos országban
tartanak ma is. Ilyenkor a hadsereg legkülönbözõbb
eszközei és katonái vonulnak fel. Az egyik legismertebb a párizsi Champs-Élysées-n július 14-én megtartott dí­szszemle. Az utóbbi években ezen a NATO tagországok dí­szalegységei is részt vesznek, köztük a Magyar Honvédség 32. Budapest Dí­szzászlóaljának alegysége is.

Katonai ünnepségek itthon
Nemzeti ünnepeink és állami ünnepünk alkalmával katonai tiszteletadás mellett vonják fel a Parlament elõtt, a Kossuth téren a Magyar Köztársaság lobogóját.  Az államalapí­tás ünnepén augusztus 20-án a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem végzõs hallgatói ünnepélyes keretek között teszik le a tiszti esküt az állami vezetõk, a szülõk, a hozzátartozók és az egész ország nyilvánossága elõtt. A tisztavatást 1949-ig a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia kertjében – ma Orczy-kert –, azt követõen pedig a Parlament elõtt, a Kossuth téren tartották. Az utóbbi években a Hõsök terén kerül megrendezésre, katonai bemutatókkal egybekötve. A tisztavatás a Magyar Honvédség egyik legkiemelkedõbb és leglátványosabb katonai rendezvénye.
   A Magyar Honvédség kevésbé ünnepélyes, de a hivatás szempontjából legalább olyan fontos seregszemléi a hadgyakorlatok. Ezek megkezdésekor szintén katonai alaki szabályok szerint sorakoznak fel a technikai eszközök, és a hadigyakorló öltözetet viselõ katonák az állami és katonai vezetõk, valamint a meghí­vott vendégek fogadására.

FELADAT: Melyik az állami ünnepünk, és melyek a nemzeti ünnepeink?

A katonai rendezvények alaki tartalma
A katonai rendezvények jellemzõen négy-öt mozzanat köré épülnek. Minden rendezvény a részt vevõ állomány elõre meghatározott alakzatban történõ bevonulásával kezdõdik, amelyet térelfoglalásnak nevezünk. Ezt követi szinte minden esetben a csapatzászló fogadása.
   Az alakulat zászlaját a laktanyákban fegyveres õrizet mellett, elzárva tartják.  Fontosságát jelzi, hogy elvesztése, vagy megsemmisülése az alakulat hivatalos megszûnését jelenti. íœnnepségek, sorakozók alkalmával általában egy fegyveres szakasz kí­séretével érkezik a helyszí­nre, és tiszteletadással történõ fogadása után foglalja el helyét az alakzatban. A tisztavatás alkalmával nem egy alakulatról van szó, ezért nem csapatzászlót, hanem a történelmi zászlókat fogadja a dí­szalegység.
   Miután a csapatzászló a kí­sérõ szakasszal együtt elfoglalta helyét az alakzatban, a rendezvény elöljárójának fogadása következik. Az elöljáró lehet az adott alakulat parancsnoka, de lehet valamelyik állami vezetõ is, mint tisztavatáskor a Magyar Köztársaság Elnöke. Az elöljáró köszöntése után minden esetben felhangzik a Himnusz. Ezután a csapatzászló kilép az alakzatból, és középre, az alegységek elé vonul. Ezzel kezdetét veszi az ünnepség tartalmi része, amelyben általában köszöntõ beszédekre, majd jutalmak és elismerések átadására kerül sor. A katonai rendezvények tartalmi részének végén felhangzik a Szózat. 
   A rendezvény záró harmadában az alegység dí­szmenetben elvonul az elöljáró elõtt, majd újra elfoglalja helyét a téren. Végül a csapatzászlót a zászlókí­sérõ szakasz visszakí­séri az õrzési helyére, és a részt vevõ alegységek elvonulnak a rendezvény helyszí­nérõl. Ez utóbbit térkiürí­tésnek nevezzük.  A katonai rendezvény keretét a zászló fogadása és elvezetése, valamint a Himnusz és a Szózat adja. A rendezvény attól függõen alakí­tható, hogy nyí­lt vagy zárt helyen kerül levezetésre, illetve milyen okból rendezik meg. A katonai temetés során például a dí­szelgõ alegység dí­szlövést ad le az elhunyt sí­rba helyezésekor.

FELADATOK
1. Soroljátok fel, hogy milyen eseményekhez köthetõk katonai ünnepségeink!
2. Melyik a Magyar Honvédség legjelentõsebb nyilvános katonai ünnepsége?
3. Ismertessétek a katonai ünnepségek legfontosabb elemeit!


ÖSSZEFOGLALíS
Az ünnepélyes sorakozók, dí­szszemlék, megemlékezések, ünnepélyes eskütételek, zászlóadományozások, továbbá a katonai tiszteletadással történõ esküvõk és temetések tartoznak a katonai rendezvények körébe.
   A katonai rendezvényeket négy-öt mozzanat köré lehet felépí­teni, ezek képezik az alaki végrehajtás vázát.
   A katonai rendezvényeket a zászló fogadása és elvezetése, valamint a Himnusz és a Szózat foglalják keretbe.

91. Ismétlõ foglalkozás

1. Az egyenruha (formaruha) az összetartozás, az egy értékrendhez tartozás külsõségekben való megjelení­tésének eszköze. Az egyenruha fejlõdését kezdetben a korí­zlés, késõbb a harctéri használhatóság befolyásolta. Az egyenruha újkori magyarországi fejlõdésére jelentõs befolyást gyakoroltak a történelmi folyamatok.

2. A katonák közös tevékenységének, feszes, fegyelmezett viselkedésének igénye ár a hadseregszervezés korai idõszakában megjelent. A régebbi korokban elsõsorban a harci cselekmények szervezett és eredményes végrehajtására alkalmazták az „alaki” mozgásokat, napjainkban mint a fegyelem és az egységesség szimbóluma jellemzi a katonai kötelékek közös tevékenységét.

3. Az alakiság a katonák egységes megjelenését kifejezõ tevékenységi formák összessége. Az alakiság legfontosabb alapfogalmai közé tartozik az alakzat, az oszlop, a vonal, a sor, a térköz és a távköz. Minden alaki tevékenység megköveteli, hogy azt a katonák feszesen, fegyelmezetten hajtsák végre.

4. A „Vigyázz!” állás a legtöbb alaki mozdulat kiinduló és befejezõ mozzanata. íllóhelyben kell végrehajtani a „Pihenj!”, a „Terpeszállás!”, a „Szerelvényt igazí­ts!”, és az „Oszolj!” vezényszavakra történõ tevékenységet. A fordulatokat állóhelyben a „Jobbra át!”, a „Balra át!” és a „Hátra arc!” vezényszóra kell végrehajtani.

5. A tiszteletadás a honvédek egymás iránti kölcsönös tiszteletének, a nemzeti és csapatjelképek megbecsülésének, valamint a kegyeleti emlékezésnek a kifejezése, alapvetõ módozatai a tisztelgés és a fõvetés.

6. A raj alapalakzata az egyes oszlop. A raj sorakoztatását az „Elsõ raj! Oszlopba sorakozó!” vezényszóval kell elrendelni. A raj álló helyzetbõl az alábbi alapvetõ mozgásmódokban indulhat meg: rendes lépésben, helyben járásban, dí­szlépésben, futásban.

7. Az ünnepélyes sorakozók, dí­szszemlék, megemlékezések, ünnepélyes eskütételek, zászlóadományozások tartoznak a katonai rendezvények körébe. A katonai rendezvényeket négy-öt mozzanat köré lehet felépí­teni, ezek képezik az alaki végrehajtás vázát. A katonai rendezvényeket a zászló fogadása és elvezetése, valamint a Himnusz és a Szózat foglalják keretbe.

FELADATOK
1. Mit jelképez az egyenruha?
2. Milyen egyenruhákat ismertek?
3. Fogalmazzátok meg az alakiság célját!
4. Mi az alakiság fogalma?
5. Melyek az alakiság legfontosabb alapfogalmai?
6. Mit fejez ki a tiszteletadás, milyen módozatai vannak?
7. Mi a raj alapalakzata, és hogyan kell sorakoztatni a rajt?
8. Soroljátok fel a mozgásmódokat rajkötelékben!
9. Mutassátok be, hogyan kell végrehajtani a „Vigyázz!” állást vezényszóra!
10. Mutassátok be, hogyan kell végrehajtani a „Pihenj!”, és a „Terpeszállás!” vezényszavakat!

92. Ismétlõ foglalkozás a C) fejezet anyagából

1. A harc a fegyveres küzdelem alapvetõ formája, a küzdõ felek fegyvernemi egységeinek és alegységeinek szervezett összecsapása, amelynek célja az ellenség megsemmisí­tése, csoportosí­tásának szétzúzása, további fontos körzetek, terepszakaszok, objektumok megtartása vagy birtokbavétele. A csapás a harc alkotó része, az ellenség megsemmisí­tésének legfõbb feltétele. A tûz a harcfeladat megoldásának sajátos módja, az erõkkel és eszközökkel mért csapás szerves része, a szárazföldön és levegõben ví­vott harcban az ellenség pusztí­tásának alapvetõ eszköze. A manõver a harc alkotórésze, a különbözõ tûzcsapásoknak és a csapatok helyváltoztatásának szervezett és meglepetésszerû kombinációja az erõk és eszközök legkedvezõbb csoportosí­tásának létrehozása vagy az ellenség megtévesztése céljából.

2. A védelem célja a terep természetes és mesterséges akadályait kihasználva, az erõfölényben lévõ ellenség e

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék