Honvéd Kadét Program Diákoknak Pedagógusoknak Hírek Pályázatok
Hadijogi alapismeretek

115. A hágai és a genfi egyezmények létrejötte, tartalma

1. Miért van szükség a hadijogra?
2. Mikor és milyen események hatására indult a genfi egyezményekhez vezetõ folyamat?
3. Mit tartalmaznak a genfi egyezmények?
4. Mit tartalmaznak a hágai egyezmények?

Feladat: Miért kelt felháborodást a polgári lakossággal vagy a hadifoglyokkal szembeni erõszak? Gyûjtsetek történelmi példákat erre!

Modern világunk háborúiban a hadijog azt a célt szolgálja, hogy a hadviselõ felekre egyaránt érvényes szabályokat fogalmazzon meg, amelyek célja a felesleges áldozatok számának csökkentése a háborúban. A szabályok kölcsönös betartása révén elérhetõ, hogy a polgári lakosságot és a javakat maximálisan kí­méljék, továbbá humánusan bánjanak a hadifoglyokkal.

Az elsõ egyezmények megszületése
Csak a XIX. századtól léteznek olyan nemzetközi egyezményeken alapuló szerzõdések, amelyek a hadviselés módjával, a sérültekkel, a hadifoglyokkal és a polgári lakossággal történõ bánásmódot szabályozzák. Az ókorban, majd a középkorban a háborúk mindennapi dolognak számí­tottak, hiszen azokat az államok közti konfliktusok szokásos elintézési módjának tartották. Kialakultak különbözõ szokások, és a háborúk döntõen a hadseregekre korlátozódtak. A polgári lakosság közvetlenül ritkán volt érintett a háborúkban. A sérültek ellátása az adott hadseregek „magánügye” volt, a fogságba esett ellenséges katonák sorsát, a velük való bánásmódot semmi nem szabályozta. Az ókorban az ellenség elfogott és életben maradt katonái rendszerint rabszolgák lettek. Így volt ez a Római Birodalomban, de a vikingek kereskedtek is az ellenség fogságba esett katonáival.

Példák az elfogott ellenséges katonák sorsáról
„1260-ban a tatárok ismét betörtek Magyarországba. IV. Béla kiverte õket, de ekkor sok foglyot vittek magukkal. Curzio Malaparte Kaputt c. regényében í­rja, hogy a tatárok foglyaikat élve összekötözték a halottakkal, hasat a hassal, arcot az arccal, mí­g csak a halott fel nem falta az élõt.”
Tarcai Béla: Vae Victis – adalékok a hadifogság történetéhez.
http://bela.tarczai.hu/
hadifoglyok-a-tortenelemben/tarczai-bela-vae-victis/, 2009. március 18.

Hadifogolysors 1849-ben
1849-ben a magyar fogságba esett horvát katonák esetében általános irányelv volt, hogy a foglyokat „katonai módon élelmeztessék” és szállásolják el. A napi élelmiszeradagjuk fél font marhahús és fél font kenyér volt. Drevenyák Ferenc kormánybiztos rendelete szerint: „a gazdasszonyok, ahol a foglyok szállásoltatnak, azoknak az ételt jól fõzzék meg, és a foglyok rendes ételekkel tartassanak… ne hogy … a hadi foglyok a be állott idõ viszontagságai miatt szenyvedni kéntelení­ttessenek, … felelõsségem alatt meghagyom, … mi szerint a helységekben tanyázó foglyokat a rendelet kézhez vételével egy idõben a lakosságnál arányosan szállásolják be”
Horvát hadifoglyok 1848-49-ben a Tisza mentén. 
http://leveltar.dunamuzeum.org.hu/ letoltes/ Horvat.pdf, 2009. március 20.

   Jean Henri Dunant (Genf, 1828. május 8.–Heiden, 1910. október 30.) svájci orvos volt az elsõ, aki látva az 1859-es solferinói ütközet sérült katonáinak mérhetetlen szenvedését, olyan semleges nemzetközi szervezet létrehozását kezdeményezte, amely mindkét háborúzó fél sérültjeit ellátja. Ennek érdekében 1863. október 26-án Genfben megalapí­totta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely 1876-ban a Vöröskereszt elnevezést kapta.

FELADAT: Nézzetek utána, hogy az egyes jelképek milyen népcsoportokhoz köthetõk!

A humanitárius szabályokat tartalmazó genfi egyezmények
1. Az elsõ genfi egyezményt 1864. augusztus 22-én 22 ország – köztük Dánia, Franciaország, Svájc, Spanyolország, Portugália – fogadta el, amely a hadra kelt seregek sebesültjeinek, betegeinek védelmével, a hadifoglyokkal való bánásmóddal, a polgári lakosok védelmével foglalkozik.
2. 1906-ban fogadták el a hadifogoly ellátásról szóló egyezményt.
3. Az 1949. augusztus 12-én elfogadott egyezmény minõsül az alapegyezménynek, amely a hadra kelt erõk sebesültjei, betegei és hajótöröttei helyzetének javí­tásáról szól.

Az alábbi naplórészlet, amely példa lehet a genfi egyezmény szellemére, a második világháborúban az angolok által õrzött hadifogolytáborban született.

A hadviselés szabályait tartalmazó egyezmények
1. Hága, 1899. július 29. Az emberi testben könnyen szétlapuló golyók tilalma.
2. Hága, 1907. október 18. A tenger alatt önmûködõ aknák elhelyezésének tilalma.
3. Genf, 1925. június 17. A fojtó- és mérges gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történõ használatának tilalma.
4. 1971. december 17. ENSZ Közgyûlési határozat a bakteriológiai és toxinfegyverek kifejlesztésének, elõállí­tásának és tárolásának megtiltásáról és megsemmisí­tésérõl.
5. Genf, 1980. október 15. Röntgensugárral ki nem mutatható repeszek, meglepõaknák, gyújtófegyverek alkalmazásának betiltása, illetve korlátozása.

„Fel sem kelünk 1946. április 5-én, nem akarunk felesleges energiát pazarolni. Estefelé a szomszédos magyar táborból 700 fõ érkezik hozzánk. Õk sem gondolták és tudták, hová kerülnek. A felére leszállí­tott élelemadag a következõkbõl áll: 25 dkg kenyér, 1,2 dkg vaj, 0,7 dkg margarin, 1,6 dkg cukor, 1,6 dkg marmeládé. Az itt járt vatikáni bizottság szerint nem tudni, mikor szállí­tanak haza bennünket. Kilátásba helyezték, hogy kb. egy hónap múlva. Az ajándékcsomagokat most gyûjtik Spanyolországban, Franciaországban és Amerikában. Délután ismét a délelõtti munkahelyre kerülök hatodmagammal, de angol õr nélkül. Csendesen dolgozgatunk a dróton kí­vüli épületben, amikor odajön egy angol, és megkérdi, miért nincs velünk õr? Egyszerûen nem tudták megérteni, hogyan lehet a dróton kí­vül hat magyar, õrség nélkül, és még meg sem szöktek”
Dr. Szabó László, Miskolc HH 1994/8.
http://mek.niif.hu/02200/02237/html/f02.htm#c22, 2009. március 19.

FELADATOK
1. Mikor kapott Henry Dunant Nobel-békedí­jat?
2. Kutassák fel és olvassátok el Henry Dunant Solferinói emlék cí­mû könyvét, amelyben a solferinói borzalmakat í­rja le!
3. Soroljatok fel minél több érvet amellett, hogy a hadseregeknek érdemes betartania a genfi és a hágai egyezmény elõí­rásait! íllí­tsátok fontossági sorrendbe az érveiteket!
4. Soroljátok fel, milyen fegyverek alkalmazását tiltják a hágai egyezmények? Válasszatok ki ezek közül kettõt, és gyûjtsetek meggyõzõ érveket a betiltásuk szükségessége mellett!
5. A hágai és a genfi egyezmények szellemében vizsgáljátok meg a két világháború és napjaink háborúinak jellemzõ vonásait!


ÖSSZEFOGLALíS
A nemzetközi hadijog céljai:
• A háborúk során csökkentse a felesleges szenvedést és áldozatok számát.
• Védje a polgári lakosság életét és vagyonát.
• Szabályozza a hadifoglyokkal és a sérültekkel kapcsolatos tennivalókat.
• Tiltsa be a felesleges szenvedést és pusztí­tást okozó hadviselési módokat és eszközöket.

116. A harcos megkülönböztetése és jellemzõi

1. Kiket nevezünk harcosnak, és miért van szükség a harcosok megkülönböztetésére háborúban?
2. Milyen jellemzõk alapján különböztethetjük meg a harcosokat?  nem illeti meg õket a kötelezõ védelem.

Feladat: Gondoljátok végig, hogyan különböztetnétek meg az ellenség fogságba esett tagjai közül azokat, akiket humánus elbí­rálásban kell részesí­teni? Mit gondoltok, a háborúban résztvevõk közül mindenkire egyformán vonatkoznak-e a genfi egyezmények elõí­rásai?

A harcos és a fegyveres erõk
A genfi egyezmények szerint a hadifogoly státusz csak a harcosokat illeti meg.  Ezért a harcos fogalmát és jellemzõit nemzetközi szinten egységes szempontok szerint fogalmazták meg. Harcosnak minõsülnek a fegyveres erõk tagjai, valamint az egyéb néphadnak a tagjai. A továbbiakban tisztázni kell, hogy milyen szempontok alapján határozzuk meg egy állam fegyveres erõit. A háborúban részt vevõ fél fegyveres erõinek csak az adott állam állampolgárai lehetnek a tagjai. Továbbá olyan szervezett csapatokból és alakulatokból kell állniuk, amelyek élén az alárendeltjeikért felelõs parancsnokok vannak. Jellemzõjük a belsõ fegyelmi rendszer, amely biztosí­tja a harcok során a nemzetközi jog szabályainak betartását. Ez azonos a már tanult függelmi viszonyokkal.

A harcosok megkülönböztetésére az alábbi szabályok vonatkoznak
1. nyí­ltan kell viselnie fegyverét minden egyes katonai összecsapás során;
2. olyan szervezethez kell tartoznia, ahol érvényesülnek a függelmi viszonyok;
3. messzirõl megkülönböztethetõ jelvényt kell viselnie;
4. ismernie kell a genfi egyezmények elõí­rásait, és alkalmazkodnia kell a háború törvényeihez és szokásaihoz.

   Amennyiben a harcban részt vevõk betartják a fenti négy szabályt, fogságba esés esetén joguk van arra, hogy hadifogolynak tekintsék õket. Ha nem tartják be a szabályok valamelyikét, akkor ezen jogaikat elveszí­tik, és fogságba eséskor nem illeti meg õket a kötelezõ védelem.

Az 1949. augusztus 12-én kelt III. genfi egyezmény 4. cikke az alábbiak szerint határozza meg, hogy ki minõsül hadifogolynak.
A jelen Egyezmény értelmében hadifoglyok a következõ csoportok valamelyikébe tartozó és az ellenség hatalmába jutott személyek:
1. Valamely összeütközõ Fél fegyveres erejének, valamint az ezen fegyveres erõk részét alkotó néphadnak (milí­cia) és önkéntes csapattesteknek tagjai.
2. Az egyéb néphadnak (milí­cia) és önkéntes csapattesteknek tagjai, ideértve a szervezett ellenállási mozgalmak tagjait, ha azok valamely összeütközõ Félhez tartoznak és a saját területükön belül vagy azon kí­vül tevékenykednek, még ha ez a terület megszállás alatt áll is, feltéve, hogy a néphad és az önkéntes csapattestek, ideértve a szervezett ellenállási mozgalmakat is, megfelelnek a következõ feltételeknek:
a) élükön oly személy áll, aki alárendeltjeiért felelõs;
b) meghatározott és messzirõl felismerhetõ megkülönböztetõ jelvényt viselnek;
c) fegyvereiket nyí­ltan viselik;
d) hadmûveleteikben a háború törvényeihez és szokásaihoz alkalmazkodnak.
3. A rendes fegyveres erõk ama tagjai, akik olyan kormány vagy hatóság szolgálatában állnak, amelyet az õket fogva tartó Hatalom nem ismer el.
4. A fegyveres erõket kí­sérõ, de azoknak nem közvetlen részét alkotó személyek, mint a katonai légi jármûvek polgári személyzetének tagjai, a haditudósí­tók, a szállí­tók, a katonák jólétérõl való gondoskodással megbí­zott munka- és szolgálati egységek tagjai, feltéve, hogy engedélyt kaptak azoktól a fegyveres erõktõl, amelyeknek kí­séretéhez tartoznak, és amely erõk kötelesek õket a csatolt mintához hasonló személyazonossági igazolvánnyal ellátni.
5. Az összeütközõ Felek kereskedelmi tengerészete legénységének tagjai, ideértve a parancsnokokat, a révkalauzokat és a tisztjelölteket, valamint a polgári repülés személyzetének tagjai, ha azok a nemzetközi jog egyéb rendelkezései értelmében nem részesülnek kedvezõbb elbánásban.
6. A meg nem szállt terület lakossága, amely az ellenség közeledtére önként ragad fegyvert, hogy szembeszálljon a benyomuló csapatokkal, és amelynek nem volt ideje rendes fegyveres erõkké átalakulnia, ha fegyvereit nyí­ltan viseli és a háború törvényeit és szokásait tiszteletben tartja.

Amennyiben kétséges, hogy az elfogott személy harcosként vett részt a harcban, azt bí­róságnak kell eldöntenie. Szintén bí­róság í­télkezik a harcban nem harcosként elkövetett bûncselekmények ügyében.

Az egészségügyi személyzet és a lelkészek védelme Az elõzõ fejezetben felsorolt genfi egyezmények betartásához egyértelmûen el kell dönteni, hogy az ellenség tagjaiból kik azok, akiket nem szabad megtámadni. Olyan egyértelmû jelzésekre van szükség, amelyek a nyelvi nehézségek esetén is megkülönböztetik a támadható harcost az egyházi személyektõl, az egészségügyi személyzet tagjaitól, és a polgári lakosságtól. Ez azért fontos, mert az egészségügyi személyzet, és az egyházi személyek nem tartoznak a fegyveres erõkhöz, nem támadhatók. Az õ feladatuk többek között a betegek és sebesültek ellátása, amelyet a harcok alatt is végezni kell.

FELADAT: Mi a szerepe a képen látható vörös keresztnek?

Az egészségügyi személyzet tagjai közé tartoznak:
 - az összeütközésben részt vevõ felek katonai vagy polgári egészségügyi személyzete, valamint a polgári védelmi szervezetek egészségügyi személyzete;
 - a Vöröskereszt (Vörös Félhold, Vörös Oroszlán és Nap) nemzeti tagságainak, és más nemzeti önkéntes segélyegyleteknek az összeütközésben részt vevõ felek által elismert egészségügyi személyzete;
 - az egészségügyi alakulatok, továbbá az egészségügyi szállí­tóeszközök egészségügyi személyzete.

Az egyházi személyzet közé azok a katonai vagy polgári lelkészek tartoznak, akik kizárólag hivatásukat gyakorolják és az összeütközésben részt vevõ fél:
• fegyveres erõihez;
• egészségügyi alakulataihoz vagy egészségügyi szállí­tóeszközeihez;
• polgári védelmi szervezeteihez tartoznak.
Az egészségügyi ellátó helyeket jól látható egyezményes jellel kell megjelölni.

FELADATOK
1. Gyûjtsétek össze, hogy a leckében felsorolt szervezeteknek melyek a jelképei!
2. Keressétek meg, hogy milyen megkülönböztetõ jelképet használnak a tábori lelkészek!
3. Nézzetek utána, hogy a Magyar Honvédségben a katonákat hogyan készí­tik fel a hadijog szabályaiból!

ÖSSZEFOGLALíS
A genfi egyezmények értelmében a hadifogoly státusz csak a harcosokat illeti meg.
A harcos jellemzõi:
A fegyveres erõk tagja, aki nyí­ltan viseli fegyverét a katonai összecsapások során.
A harcos hierarchikus szervezet tagja, ahol érvényesülnek a függelmi viszonyok.  Messzirõl megkülönböztethetõ jelvényt visel, továbbá ismeri és betartja a háború törvényeit és szokásait.

117. A zsoldos, a kém és a terrorista jellemzõi

1. Kik a zsoldos katonák?
2. Mi a feladata a kémeknek?
3. Milyen jogszabályok alapján vonhatók felelõsségre a terroristák?

Feladat: Milyen szerepet játszottak, és milyen volt a társadalmi megí­télése a magyar történelem egyes korszakaiban a zsoldosoknak? Ismételjétek át, amit az A) fejezetben a terrorizmusról tanultatok!

A zsoldos katonákról általában
A hadijogban nemzetközileg elfogadott jellemzõk alapján különböztetik meg a zsoldost. Ha visszatekintetek történelmi tanulmányaitokra, láthatjátok, hogy a magyar történelemben a zsoldosok a kor sajátosságai miatt pozití­v szerepet játszottak. Különösen igaz volt ez Mátyás király fekete seregére, és az utána következõ évszázadok hadseregeire. A zsoldosok jól felkészült katonák voltak, akik fizetésért (zsoldért) álltak az uralkodók szolgálatába, és hõsiesen küzdöttek a harcmezõn. A XIX. századtól az általános hadkötelezettség bevezetésével az állam a behí­vott katonáknak a zsoldosok fizetésénél sokkal kevesebb illetményt adott. A zsoldos szó napjainkra negatí­v értelmet kapott, olyan személyt jelent, aki kizárólag haszonszerzés céljából képes bármilyen cél érdekében fegyvert fogni.
   A zsoldos jellemzõi az alábbiak:
1. Ténylegesen részt vesz a harcokban, és kizárólag erre a célra toborozták.
2. Egyéni haszonszerzés céljából harcol, zsoldja jelentõsen meghaladja az adott harcoló fél katonáinak fizetését.
3. Nem állampolgára a harcoló félnek, és nem tartozik annak fegyveres erejéhez sem.

   Tehát akikre a fenti jellemzõk ráillenek, azok a genfi egyezmény szerint nem tekinthetõk harcosnak. Ebbõl következõen elfogásukkor nem illeti meg õket az a védelem, amely a hadifoglyokra vonatkozik.

A kémek jellemzése
A másik olyan fogalom, amely nemzetközileg egységes megí­télés alá esik, a kém. A kémkedés egyidõs a háborúskodással, mert az abban részt vevõ felek mindig próbálták megismerni egymás szándékait. Napjainkban az ellenség adatainak (pl. a haditechnikai eszközök száma, jellemzõ adatai, elhelyezkedése, a katonák létszáma, kiképzettsége) megszerzésére irányuló tevékenységet hí­rszerzésnek is nevezik. Amennyiben valaki az adatok gyûjtését a hadmûveleti területen titokban, polgári ruhában végzi, kémnek minõsül. Amennyiben a kémet elfogják, nem illeti meg a hadifoglyoknak kijáró védelem. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az ellenséges területen egyenruhában történik az adatgyûjtés, az nem tartozik a kémtevékenység kategóriájába. Ezt a feladatot a felderí­tõ katonák hajtják végre. Amennyiben megfelelnek a harcosokra vonatkozó elõí­rásoknak, elfogásuk esetén megilleti õket a hadifoglyoknak kijáró védelem.

A terror és a terrorizmus jellemzõ vonásai
1. Az egész társadalom számára sokkoló erõszak szándékos alkalmazása vagy annak végrehajtásával történõ fenyegetés.
2. Célja különbözõ társadalmi, politikai, gazdasági vagy vallási követelések tejesí­tésének kikényszerí­tése.
3. Olyan módszerek és célpontok kiválasztása, amelyek lehetõséget teremtenek a médiaszereplésre, ezzel is maximalizálva az erõszak hatásait.
4. Célpontjai döntõen a civil lakosság vagy szimbolikus jelentõséggel bí­ró intézmények, objektumok, személyek. A célpontok kiválasztásakor a fõ szempont a propagandahatás maximalizálása. A nemzetközi jog illegitimnek tekinti a terrorcselekményeket, üldözi és bünteti azok elkövetõit.

Az Egyesült Nemzetek Közgyûlése 54. ülésszakán, 1999. december 9-én fogadta el a terrorizmus finanszí­rozásának visszaszorí­tásáról szóló nemzetközi egyezményt. Az egyezmény aláí­rására a Magyar Köztársaság részérõl 2001. november 30-án került sor, és az egyezmény hazánkban 2002. november 14-én lépett hatályba. Az Országgyûlés ennek megfelelõen módosí­totta a Büntetõtörvénykönyvet, és 5 évtõl 15 évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegeti azt, aki terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyûjt, illetõleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja.
Az 1978. évi IV. törvény (Büntetõ törvénykönyv) 261. paragrafusa a terrorcselekményekrõl az alábbiakat tartalmazza:
Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerí­tsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltûrjön, b) a lakosságot megfélemlí­tse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetõleg nemzetközi szervezet mûködését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erõszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bûncselekményt követ el, bûntett miatt tí­z évtõl tizenöt évig terjedõ, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendõ.

FELADATOK
1. Keressetek történelmi tanulmányaitok során megismert hí­res kémeket!
2. Nézzetek utána, hogy napjaink háborúiban hol harcolnak zsoldos katonák!
3. Keressetek visszaemlékezéseket az 1991-es Öböl-háborúban végzett felderí­tõ mûveletekrõl, olvassátok el azokat!
4. Elemezzétek az elmúlt évtized nagyobb terrortámadásait! Milyen közös jellemzõik voltak?
5. Érveljetek amellett, hogy a 2001. szeptember 11-i támadás miért volt terrortámadás!


ÖSSZEFOGLALíS
A zsoldos egyéni haszonszerzés céljából harcol, zsoldja jelentõsen meghaladja az adott harcoló fél katonáinak fizetését. A zsoldos nem állampolgára a harcoló félnek, és nem tartozik annak fegyveres erejéhez sem.
A kém az adatgyûjtést a hadmûveleti területen titokban, polgári ruhában végzi, és nem tagja a fegyveres erõknek.
A zsoldos és a kém nem minõsülnek harcosnak, ezért elfogásuk esetén nem vonatkozik rájuk a genfi egyezmény.
A terroristák az egész társadalmat sokkoló erõszakos cselekményeket hajtanak végre.
A nemzetközi jog szerint a terroristákat üldözni kell.

118. A hadifoglyokkal való bánásmód szabályai

1. Miért fontos a hadifoglyok sorsa, a velük történõ bánásmód szabályozása?
2. Mely feltételek teljesülése esetén válik egy harcos harcképtelenné?
3. Milyen jogaik vannak a hadifoglyoknak?
4. Milyen körülményeket kell biztosí­tani a hadifogolytáborban?
5. Mikor szûnik meg a hadifogság?

Feladat: Szabályozott volt-e a XIX. századig az elfogott ellenséges katonákkal szembeni bánásmód? Keressetek példákat a foglyokkal történõ bánásmódra!

A harcképtelen ellenség védelme
Hadifogoly státusz csak a harcosokat illeti meg. Nemzetközi szerzõdésben rögzí­tett fontos szabály a harcképtelen ellenség védelme, amely egyben a harcosok védelmének alapját is képezi. A nemzetközi hadijogi szabályok mellett az általános emberi erkölcsi normák szerint sem szabad megtámadni a harcképtelen ellenséget. Fogságba eséskor a védelem akkor illeti meg a harcost, amennyiben passzí­v magatartást tanúsí­t.
Az alábbi esetekben harcképtelen egy személy:
1. A szembenálló fél hatalmában van, tehát már fogságba esett.
2. Egyértelmûen jelzi azt a szándékát, hogy megadja magát.
3. Sebesülése vagy betegsége következtében elvesztette eszméletét, vagy magatehetetlenné vált, és ennek következtében önvédelemre képtelen.

   Hadifogolynak kell tekinteni minden harcost vagy a harcos fegyveres alakulatát, amennyiben
igénylik a hadifogoly státuszt, tehát megadják magukat.
   A genfi egyezmény szerint a fogva tartó állam felelõssége elsõsorban az, hogy a hadifogoly életét, egészségét, testi épségét védeni kell. Kiemelten fontos az emberséges bánásmód, amely megkí­méli õket a kí­nzástól, a megfélemlí­tésektõl. Gondoskodni kell továbbá ingyenes eltartásukról, valamint orvosi ellátásukról.
A hadifoglyokkal szembeni bánásmód legfontosabb szabályai az alábbiak:
1. A fogva tartó hatalom köteles összeállí­tani a hadifoglyok névjegyzékét.
A névjegyzék csak a családi és utónevet, a rendfokozatot, a születési idõpontot és az anyakönyvi számot tartalmazhatja. A hadifogolytól kí­nzással vagy más eszközökkel egyéb adat nem követelhetõ meg. A felsorolt adatokról egy igazolványt állí­tanak ki, amely igazolja a hadifogoly státuszt.
2. Alapvetõ fontosságú a hadifoglyok egészségének és testi épségének a védelme. Ezért olyan helyen kell elhelyezni õket, ahol nincsenek kitéve támadásnak.  A szálláshely kialakí­tásánál figyelembe kell venni a nõk elhelyezésének sajátosságait, a nemzetiségi, nyelvi szokásokat. Fontos szempont a megfelelõ higiéniai körülmények biztosí­tása.
3. Minden hadifogolynak joga van vallásának szabad gyakorlására, a testgyakorlásra.
4. A hadifogoly tisztek munkára nem kötelezhetõk. A munkára vezényelt hadifoglyoknak megfelelõ munkavédelem jár, és a munka kiválasztása esetén figyelembe kell venni korukat, nemüket, testi és egészségi állapotukat.
5. A hadifoglyoknak joguk van a külvilággal való kapcsolattartásra, havonta legalább két levelet és négy levelezõlapot küldhetnek, továbbá csomagot kaphatnak.
6. Amennyiben a hadifogoly súlyosan megsebesül vagy súlyosan megbetegszik, meg kell szüntetni hadifogságát, és haza kell szállí­tani.
7. Az ellenségeskedés befejezésekor a hadifoglyokat haza kell szállí­tani.

„Nemrég két amerikai tetemet és öt hadifoglyot mutatott az iraki tévé. A hadifoglyok arcán halálos rettegés. Iszonyodva gondolok arra, hogy mit éltek meg és milyen napoknak néznek még elébe. És aztán látnom kell az amerikai felháborodást. Amerika a genfi konvencióra hivatkozik.  Nemzetközi törvényszékkel fenyegetõzik arra az esetre, ha Irak nem tartja be a hadifoglyokra vonatkozó genfi konvenciót. Eszembe jut, hogy nemrég, az afgán háborúban az amerikai fél nem ismerte el, hogy katonák ellen harcol. Terroristáknak nevezte õket, az al-Káida embereit és az afgán hadsereg katonáit egyaránt, hogy kinyilvání­thassa: rájuk nem vonatkozik a genfi konvenció.”
Eörsi István: Egy kérdés és egy válasz, Népszabadság, 2003. március 31.

FELADAT: Az órán tanultak és a fenti idézet alapján vitassátok meg, hogy az USA és a NATO terrorizmus elleni harcában milyen szempontok alapján lehet megkülönböztetni a terroristákat és a harcosokat!

Egy példa a japán hadsereg viszonyára a hadifoglyokhoz a második világháborúban.
„1942. szeptember 25-én 1816 brit hadifoglyot szállí­tottak a Lisbon Maru teherhajón a Kelet-Kí­nai tengeren. A hajót találat érte, a japánok a hajó elhagyása elõtt bedeszkázták a fedélzeti nyí­lást, és hat fegyveres õrt hagytak hátra, hogy egyetlen fogoly se menekülhessen meg.  A rabok 24 órán át ültek a sötét, levegõtlen kamrában, miközben a ví­z folyamatosan emelkedett, ezután azonban egy kis csoportnak sikerült kitörni és ártalmatlanná tenni az õröket.  Ezt követõen a foglyok mindannyian szerettek volna kitörni, a tolongás miatt azonban a hajó megdõlt, és elkezdett süllyedni. Az egyik kamrában eltört a létra, és 70 fogoly szorult benn:
végig énekeltek, mí­g a hajó elsüllyedt. Mások mászás közben fulladtak meg. Sokaknak sikerült kijutni, és a ví­zbe vetették magukat. A ví­zben úszó foglyokra viszont a hajó körül cirkáló japán katonák lõttek egyfolytában. Aki megpróbált felmászni egy csónakra, azt visszadobták, és volt, akin egyszerûen áthajtottak.”
Ví­zalatti emlékmû lesz a világháborús tragédia helyszí­nén, 2007. május 24. 
http://www.mult-kor.hu/ cikk.php?id=17488), 2009. március 22.

Hadifoglyok élete egy magyarországi, szovjetek által õrzött táborban, 1945-ben.
„A foglyokat a kétemeletes épületekben helyezték el. Az ébresztõt orosz idõ szerint hajnali 5 órában határozták meg. Ekkor nálunk 3 óra volt. Felkelés után lehetett mosakodni, annak, aki oda fért a kevés számú csaphoz. Öltözködni nem kellett, mert ruhástól aludtunk. A reggeli feketekávé elfogyasztása után felsorakoztunk az épület elõtt a karámszerûen kialakí­tott területen.  Itt töltöttük el a nap nagy részét, a földön ülve. Ebédre váltakozva 2 deciliter korpalevest vagy árpafõzeléket és fél kiló kenyeret kaptunk. Mozgásunkat a karám körbejárásával biztosí­tották.  Ekkor nézték meg, ki milyen erõben van, és osztályoztak: 1-tõl 5-ig minõsí­tettek. Az elsõ három osztályzatúakat munkaképesnek minõsí­tették, a többieket betegnek. Július 6-án elterjedt a hí­r, hogy az 1-2 osztályzatúakat Ukrajnába viszik, a 3-4-esek hazamehetnek. Július 8-án olvasták fel a karámban a hazamenõk névsorát. Én is benne voltam.”
Zsakó Nándor: A szovjet katonák által õrzött ceglédi hadifogolytábor, Budapest, HH 1994/6 hadtörténelmi levéltár.

FELADATOK
1. A három idézet alapján hasonlí­tsátok össze a második világháború és a mai háborúk tulajdonságait, a genfi egyezmények betartásának helyzetét!
2. A „Hí­d a Kwai folyón” cí­mû film alapján vitassátok meg, hogy a japán hadsereg hogyan viszonyult a hadifoglyokhoz!
3. Kutassátok fel a vietnami háború néhány amerikai hadifoglyának visszaemlékezését!
4. Véleményetek szerint ma könnyebb-e betartani a genfi egyezményeket, mint az elmúlt évszázadban?
5. Milyen hatással van a terrorizmus világméretû megjelenése és megerõsödése a genfi egyezmények betartására?


ÖSSZEFOGLALíS
A harcost fogságba esésekor megilleti a hadifoglyoknak kijáró védelem.  A harcképtelen személyeket nem szabad megtámadni. Vonatkozik ez arra is, aki már fogságba esett, aki egyértelmûen jelzi, hogy megadja magát, vagy megsebesült.  A kötelezõen elkészí­tendõ névjegyzékhez csak a családi és utónevet, a rendfokozatot, a születési idõpontot és az anyakönyvi számot szabad megtudni a hadifoglyoktól.  A szálláshelynek biztonságosnak kell lennie, figyelembe kell venni a nõk elhelyezésének sajátosságait, a nemzetiségi, nyelvi szokásokat.
A hadifoglyok kapcsolatot tarthatnak a családjukkal, havonta legalább két levelet és négy levelezõlapot küldhetnek, és csomagot kaphatnak.
Ha súlyosan megsebesülnek vagy a harci cselekmények véget érnek, haza kell õket szállí­tani.

119. A polgári lakosság védelme

1. Mi teszi indokolttá a polgári lakosság védelmét háború esetén?
2. Elegendõ-e csak a lakosság testi épségének megóvása, vagy szükség van egyéb szabályokra is?
3. A mai modern haditechnikai eszközökkel teljesesen megkí­mélhetõk-e a polgári lakosok egy háború során?

Feladat: Nézzetek utána, hogy milyen volt az élete a polgári lakosságnak Leningrádban a II. világháború során, valamint 1945-ben Budapesten és Berlinben az ostrom alatt!

A megkülönböztetés nélküli támadás tilalma
A polgári lakosság védelmére csak 1949-ben fogadtak el Genfben szabályokat.  Az elsõ világháborúban a polgári lakosságot – kivéve, ha a lakóhelyük a hadmûveleti területen volt – nem érték támadások. A második világháborúban a légierõ már elérte a teljes hátországot, í­gy komoly pusztí­tást végzett mind a polgári lakosságban, mind a létesí­tményekben. Példaként elég megemlí­teni Coventry, Drezda, Hirosima, vagy Nagasaki bombázását. A mai modern haditechnikai eszközökkel a Föld bármely pontja elérhetõ, ezért különösen fontos a szabályozás betartatása. A polgári lakosság védelme általános, ami azt jelenti, hogy õket tilos megtámadni. A támadásokat elsõsorban katonai célpontok ellen kell folytatni.  Az egyezmények szerint különösen tilos az úgynevezett megkülönböztetés nélküli támadó tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a támadásnak nincs egyértelmûen kiválasztott katonai célpontja, továbbá olyan eszközt, vagy harcmódot alkalmaznak, amelynek hatásait nem lehet csak a katonai célpontokra korlátozni.

A polgári lakosság és a javak védelme
A parancsnokoknak a következõ szempontokat kell figyelembe venniük annak érdekében, hogy a támadás során a polgári lakosságot megóvják, és a polgári javak épen maradjanak:
1. A támadás megindí­tása elõtt a rendelkezésükre álló minden lehetséges módon meg kell gyõzõdniük arról, hogy a támadásra kijelölt célpontok nem polgári személyek, vagy polgári javak.
2. Ûgy kell kiválasztani a támadás eszközét és módját, hogy elkerüljék, vagy a lehetõ legkisebbre csökkentsék az esetleges polgári áldozatok és sebesülések számát, és a polgári javakban okozott károkat.
3. Amennyiben a támadás megindí­tása után derül ki, hogy a támadás célja nem katonai célpont, a támadást fel kell függeszteni.
4. Amennyiben a parancsnoknak lehetõsége van rá, a támadás elõtt értesí­tenie kell a polgári lakosságot.
5. Fokozottan védeni kell azon javakat, amelyek a polgári lakosság létfenntartását szolgálják.
6. Mindkét félnek kötelessége, hogy a katonai célpontok környékérõl eltávolí­tsák az ellenõrzésük alatt levõ polgári lakosságot, és amennyiben az lehetséges, az anyagi javakat is.
7. Mindkét fél részérõl el kell kerülni, hogy sûrûn lakott területeken, azok közelében egészségügyi, oktatási intézményekben katonai célpontokat létesí­tsenek.
8. Tilos a polgári lakosság szándékos éheztetése.
9. Tilos elpusztí­tani azon élelmiszerkészleteket, az azok termelésére szolgáló mezõgazdasági területeket, állatállományt, az ivóví­z ellátást biztosí­tó berendezéseket, amelyek a polgári lakosság ellátását szolgálják.
10. Kiemelt védelem illeti meg azokat a mûemlékeket, mûvészeti alkotásokat, amelyek az
emberiség kulturális és szellemi örökségének részét képezik. Ide tartoznak többek között a múzeumok és a templomok is. Ennek érdekében tilos ezeket a katonai védelem érdekében felhasználni.
11. Védelem alá tartoznak az úgynevezett veszélyes erõk, például gátak, töltések. íramszolgáltató atomerõmûvek ellen akkor sem szabad támadást intézni, ha azok katonai célpontot képeznek. Amennyiben a támadás veszélyes erõket szabadí­that fel, és ennek következtében súlyos veszteségeket okozhat a polgári lakosság körében, a támadás tilos.

FELADAT: Képzeljétek magatokat egy támadó parancsnok helyébe, és tegyetek javaslatokat arra,hogy a 2003-as irakihoz hasonló háborúban miként tudnátok megóvni a nagyvárosok polgári lakosságáta háború borzalmaitól!

FELADATOK
1. Nézzetek utána a történelemkönyvekben, hogy a második világháborúban mely esetekben érték a polgári lakosságot és a mûemlékeket olyan támadások, amelyeket az azóta elfogadott genfi egyezmények tiltanak!
2. Keressetek érveket és ellenérveket, hogy a 2008 decemberében kezdõdött gázai háborúban a felek mennyire tartották be a polgári lakosság védelmét szolgáló nemzetközi egyezményeket!

ÖSSZEFOGLALíS
   A polgári lakosság védelme általános, õket tilos megtámadni.
   Különösen tilos a megkülönböztetés nélküli támadó tevékenység. Ez akkor valósul meg, ha a támadásnak nincs egyértelmûen kiválasztott katonai célpontja vagy olyan eszközt, harcmódot alkalmaznak, amelynek hatásait nem lehet csak a katonai célpontokra korlátozni.
   A támadás megindí­tása elõtt a parancsnokoknak mérlegelniük kell a várható polgári veszteségeket, mindent meg kell tenniük ezek csökkentése érdekében.

120. A hadviselés eszközeinek szabályozása

1. Alkalmazható-e korlátozás nélkül bármilyen fegyver és módszer a háborúban?
2. Milyen szabályok vonatkoznak a lelõtt katonai repülõgépek pilótáinak védelmére?
3. Melyek a meglepõ aknák?
4. Mi a különbség a hadicsel és a hitszegés között?

Feladat: Mit gondoltok, miért kell napjainkban szabályozni a hadviselés eszközeit?
Véleményetek szerint milyen technikai változások indokolják a szabályozás szükségességét?


Az eddigi fejezetekben szó volt a hadifoglyok, a polgári lakosság és javak védelmérõl, azonban a nemzetközi egyezmények a hadviselés eszközeit és módszereit is szabályozzák, tiltják azon fegyverek, harceszközök alkalmazását, amelyek mértéktelen sérülést és szükségtelen szenvedést okoznak. További nagyon fontos szempont a természet, a környezet megóvása a háborúk során, hiszen az emberiség jövõje szempontjából ennek nincs alternatí­vája.

A hadviselés eszközeinek szabályozása
• Az emberi testben ellapuló golyók betiltása.
• Fojtó, vagy mérges gázok terjesztésére szolgáló lövedékek betiltása.
• A bakteriológiai és toxin fegyverek betiltása.
• A tenger alatti önmûködõ aknák elhelyezésének tilalma.
A mértéktelen sérülést okozó, vagy megkülönböztetés nélkül ható hagyományos fegyverek betiltása.
• Az emberi szervezetben röntgensugárral ki nem mutatható repeszek betiltása.

A meglepõ aknák
A hadviselés eszközeinek szabályozásakor kiemelt figyelmet szenteltek a meglepõ aknáknak. A meglepõ akna a nevébõl is következõen váratlanul lép mûködésbe akkor, amikor egy személy látszólag teljesen veszélytelen tevékenységet végez. Például egy gyermek játékbabát vesz fel a földrõl, vagy valaki megmozdí­t egy sérült embert.
   A szükségtelen szenvedések megakadályozása érdekében minden körülmények között tilos az alábbi területekkel kapcsolatba hozható, ilyen tí­pusú eszközök alkalmazása:

- Gyermekjátékok, továbbá minden olyan hordozható tárgy és termék, amelyek táplálkozásra, egészségvédelemre, öltözködési célra vagy a gyermekek oktatására szolgálnak.
-  Nemzetközileg elismert mentességet biztosí­tó jelvények, jelek vagy jelzések.
- Betegek, sebesültek vagy halottak, állatok vagy azok teteme.
- Egészségügyi objektumok, berendezések, felszerelések vagy szállí­tóeszközök.
- Élelmiszerek.
- Egyértelmûen vallási jellegû tárgyak.

A hadviselés módjainak szabályozása
A háborúk során le kell gyõzni az ellenséget, ennek érdekében az egyes harcoló felek titokban tartják támadási céljaikat, különbözõ megtévesztõ tevékenységeket hajtanak végre a gyõzelem érdekében. A hadicsel alkalmazható a háborúban, azonban hitszegéssel tilos az ellenséget megölni, foglyul ejteni.  Hitszegésnek minõsül, ha az ellenségben bizalmat keltve, õt abban a hitben tartják, hogy a fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok alapján védelem illeti meg.

NÉHíNY PÉLDA A HITSZEGÉSRE
1. Fehér zászló kitûzésével megadás szí­nlelése.
2. Sebesülés vagy betegség miatti harcképtelenség szí­nlelése.
3. Polgári, nem harcos minõség szí­nlelése.
4. A Vöröskereszt, a Vörös Félhold vagy a Vörös Kristály jelzések megtévesztõ használata.

Fontos szabály, hogy tilos olyan parancs kiadása, hogy senki sem maradhat életben. Tilos ilyen paranccsal az ellenséget fenyegetni, illetve a hadmûveleteket ilyen alapon folytatni.

A veszélybe került repülõgép-vezetõk védelme
Tilos a veszélyben lévõ légi jármûbõl kiugró személyeket az ejtõernyõvel történõ ereszkedés közben megtámadni. Az ellenséges területen történt földet érés után alkalmat kell nekik adni arra, hogy megadják magukat. Amennyiben a földet érés után megadják magukat, hadifogoly státusz illeti meg õket. Az ejtõernyõs alakulatok katonáira a levegõben történõ ereszkedésük során ez a védelem nem vonatkozik.

FELADATOK
1. Keressetek példákat az ókor és a középkor háborúiból a hadicselre és a hitszegésre!
2. Keressetek példákat a II. világháborúból a hadviselés eszközeit szabályzó egyezmény megsértésére!
3. Véleményetek szerint történt-e változás a II. világháború óta a szabályok betartásában?
4. Kutassátok fel az 1995. június 2-án Jugoszlávia felett bevetésen lelõtt F-16-os pilóta, Scott O’Grady százados megmenekülésének történetét!


ÖSSZEFOGLALíS
Nemzetközi egyezmények szabályozzák a hadviselés módját és eszközeit, ennek megfelelõen tilos azon fegyverek, harceszközök alkalmazása, amelyek mértéktelen sérülést és szükségtelen szenvedést okoznak.
Tilos a meglepõ aknák, a mértéktelen sérülést okozó vagy megkülönböztetés nélkül ható hagyományos fegyverek alkalmazása, valamint a hitszegés.

121. Háborús bûnök a II. világháború óta

1. Mit nevezünk háborús bûncselekménynek?
2. Történtek-e az elmúlt évtizedekben háborús bûncselekmények?
3. Mit tesz az ENSZ ezek megelõzésére és megtorlására?

Feladat: Nézzetek utána, hogy a II. világháború utáni nürnbergi perben milyen vádpontok alapján í­télték el a náci Németország vezetõit!

Az elõzõ fejezetekben tanultakból háborús bûncselekménynek minõsül többek között a polgári lakosság elleni erõszak, valamint a hadviselés módjairól és eszközeirõl szóló egyezmények megsértése. A XX. század sem volt mentes az emberiség elleni bûncselekményektõl.

FELADAT: Nézzetek utána, hogy mit jelent az apartheid!

Nagy visszhangot váltott ki a vietnami háborúban történt alábbi eset:
„1968. március 16-án az „Americal” gyalogsági hadosztály 20. ezred 1. zászlóaljának C (Charlie) százada legalább 347, más becslések szerint 504 vietnami öreget, gyereket és nõt mészárolt le a dél-vietnami Sunmy településcsoport egyik falvában, My Laiban. Calley szakaszának egyik fiatal katonája minden elõzmény nélkül bajonettjével halálra szurkált egy idõs férfit, majd egy másikat a kútba hají­tott és kézigránátot dobott utána. Pillanatokkal késõbb egy csapat katona imádkozó nõk és gyerekek csoportjára támadt, közeli fejlövésekkel
kivégezve valamennyiüket.” Király András Amerika egyik legsötétebb pillanata.
http://index.hu/kulfold/mylai5520/, 2009. március 23.

Az alábbi idézet Theodor Meron bí­rótól származik, és az 1990-es évek elején lezajlott balkáni háborúban megtörtént béke elleni bûncselekményrõl szól:
„A boszniai szerb erõk népirtást követtek el, amikor a boszniai muszlimok, azaz a bosnyákok megsemmisí­tésére törekedtek. Céljuk a Srebrenicában élõ negyvenezer boszniai muszlim kiirtása volt, egy olyan népcsoporté, amely az egész boszniai muszlim közösséget szimbolizálja. A férfi muszlim foglyokat, katonákat, civileket, idõseket és fiatalokat megfosztották minden személyes tárgyuktól, azonosí­tásra alkalmas iratuktól, majd elõre megfontoltan és módszeresen kivégezték õket, pusztán a hovatartozásuk alapján.”
http://hu.wikipedia.org/wiki/Srebrenicai_m%C3%A9sz%C3% A1rl% C3% A1s, 2009. március 22.

Az 1990-es évek elején lezajlott balkáni háborúban megtörtént polgári lakosság elleni erõszakot mutat be az idézet:
„A boszniai kormány 1992 szeptemberében egy olyan közleményt bocsátott ki, amelybõl kiderül, hogy az ország lakosságának 15%-át, azaz 200.000 embert az 1.500.000-bõl, koncentrációs táborokban tartanak fogva. A nõket és férfiakat elválasztották egymástól, de mindkét nem képviselõi fizikai és szexuális kí­nzásoknak voltak alávetve. Ide tartozott a nemi erõszak és a csonkí­tás is. Ugyanaz a közlemény 14.000 megerõszakolt nõrõl beszél. Ezeknek 14%-a 7 és 18 év közötti, 57%-a 18 és 35 év közötti, 21%-a 35 és 50 év közötti, 7%-a pedig 50 év feletti asszonyok.”
A nemi erõszak békeidõben és háborúban
http://ahet.ro/noi/jogos/a-nemi-eroszak -bekeidoben-es-haboruban-43-44.html), 2009. március 22.

A Nemzetközi Törvényszék mûködése
A délszláv háború befejeztével elkezdõdött a háborús bûnösök felelõsségre vonása.  Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993. május 25-én a 827. határozatával létrehozta a Nemzetközi Törvényszéket. A Nemzetközi Törvényszék kizárólag a volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett alábbi bûncselekményeket vizsgálja:
• az 1949. évi genfi egyezmények súlyos megsértése;
• a háború jogának és szokásainak megsértése;
• népirtás és emberiesség elleni bûncselekmények.

   A Törvényszék kizárólag személyeket vonhat felelõsségre, eddig több pert is lefolytatott. Az általa kiszabható legsúlyosabb büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés, a szabadságvesztés büntetések végrehajtására több állam is kötött egyezményt az ENSZ-szel.

FELADATOK
1. Nézzetek utána, hogy mi a különbség a hágai Nemzetközi Bí­róság és a hágai Nemzetközi Törvényszék feladatai között!
2. Keressetek példákat az elmúlt ötven év helyi háborúiból háborús bûnök vagy kétes esetek elkövetésére, és a tanultak alapján elemezzétek a történteket!
3. Gyûjtsétek össze a hágai Nemzetközi Törvényszék által meghozott eddigi í­téleteket!


ÖSSZEFOGLALíS
A háborús bûncselekmények az emberiség elleni bûncselekmények egyik kategóriája, és a genfi, illetve a hágai egyezményekben lefektetett szabályok megsértését jelentik.  A II. világháborút követõ nürnbergi perek óta az 1993. május 25-én létrehozott Nemzetközi Törvényszék jár el háborús bûncselekmények miatt.

122. Ismétlõ foglalkozás

1. A nemzetközi hadijog célja, hogy a háborúk során csökkentse a felesleges szenvedést és az áldozatok számát, védje a polgári lakosság életét és vagyonát, szabályozza a hadifoglyokkal és a sérültekkel kapcsolatos tennivalókat, tiltsa a felesleges szenvedést és pusztí­tást okozó hadviselési módokat és eszközöket.

2. A genfi egyezmények értelmében a hadifogoly státusz csak a harcosokat illeti meg. A harcos nyí­ltan viseli fegyverét a katonai összecsapások során.  Olyan hierarchikus szervezethez tartozik, ahol érvényesülnek a függelmi viszonyok, és messzirõl megkülönböztethetõ jelvényt visel. További jellemzõje, hogy ismeri és betartja a háború törvényeit és szokásait.

3. A zsoldos egyéni haszonszerzés céljából harcol, zsoldja jelentõsen meghaladja az adott harcoló fél katonáinak fizetését, nem állampolgára a harcoló félnek, és nem tartozik annak fegyveres erejéhez sem. A kém az adatgyûjtést a hadmûveleti területen titokban, polgári ruhában végzi, és nem tagja a fegyveres erõknek. Nem minõsül harcosnak, ezért elfogása esetén nem vonatkozik rá a genfi egyezmény. A terroristák az egész társadalmat sokkoló erõszakos cselekményeket hajtanak végre, céljuk követeléseik teljesí­tése.

4. A harcost fogságba esésekor megilleti a hadifoglyoknak kijáró védelem. A harcképtelen személyeket nem szabad megtámadni. Vonatkozik ez arra, aki már fogságba esett, aki egyértelmûen jelzi, hogy megadja magát, vagy megsebesült.  A kötelezõen elkészí­tendõ névjegyzékhez csak a családi és utónevet, a rendfokozatot, a születési idõpontot és az anyakönyvi számot szabad megtudni a hadifoglyoktól. A szálláshelynek biztonságosnak kell lennie, figyelembe kell venni a nõk elhelyezésének sajátosságait, a nemzetiségi, nyelvi szokásokat.
A hadifoglyok kapcsolatot tarthatnak a családjukkal, havonta legalább két levelet és négy levelezõlapot küldhetnek, és csomagot kaphatnak. Ha súlyosan megsebesülnek vagy a harci cselekmények véget érnek, haza kell õket szállí­tani.

5. A polgári lakosság védelme általános, õket tilos megtámadni. Különösen tilos a megkülönböztetés nélküli támadó tevékenység, Ez akkor valósul meg, ha a támadásnak nincs egyértelmûen kiválasztott katonai célpontja, vagy olyan eszközt, harcmódot alkalmaznak, amelynek hatásait nem lehet csak a katonai célpontokra korlátozni. A támadás megindí­tása elõtt a parancsnokoknak mérlegelniük kell a várható polgári veszteségeket, és mindent meg kell tenniük ezek csökkentése érdekében.

6. Nemzetközi egyezmények szabályozzák a hadviselés módját és eszközeit, ennek megfelelõen tilos azon fegyverek, harceszközök alkalmazása, amelyek mértéktelen sérülést és szükségtelen szenvedést okoznak. Tilos a meglepõ aknák, a mértéktelen sérülést okozó, vagy megkülönböztetés nélkül ható hagyományos fegyverek alkalmazása, továbbá tilos a hitszegés.

7. A háborús bûncselekmények az emberiség elleni bûncselekmények egyik kategóriája, és a genfi, illetve a hágai egyezményekben lefektetett szabályok megsértését jelenti. A II. világháborút követõ nürnbergi perek óta az 1993. május 25-én létrehozott Nemzetközi Törvényszék jár el háborús bûncselekmények miatt.

FELADATOK
1. Milyen esetben illeti meg az elfogott katonát a hadifogoly státusz?
2. Milyen szabályok vonatkoznak a zsoldosra és a kémre elfogásuk esetén?
3. Milyen szabályok alapján dolgozhatnak a hadifoglyok?
4. Mire kell ügyelnie a parancsnoknak a támadás megindí­tása elõtt?
5. Soroljátok fel a veszélyes erõket!
6. Melyek a meglepõ aknák?
7. Fogalmazzátok meg a hadijog célját!
8. Ismertessétek a Vöröskereszt kialakulásának elõzményeit!
9. Ki a kém?
10. Mit nevezünk háborús bûncselekménynek?

123. Ismétlõ foglalkozás a D) fejezet anyagából

1. A honvédelmi tevékenység lényege idegen hatalom fegyveres támadásának elhárí­tása katonai erõvel, illetve a honvédség és a lakosság erre való felkészí­tését jelenti. Törvényeket az Országgyûlés alkothat. Ezek magas szintû jogszabályok, betartásuk az állampolgárok részére kötelezõ. A törvények után a rendeletek következnek, amelyeket a kormány, a kormánytagok és az önkormányzatok is alkothatnak. A honvédség belsõ szabályozási eszközei a szakutasí­tás, a szabályzat és az intézkedés.

2. Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén az Országgyûlés kihirdeti a rendkí­vüli állapotot. A szükségállapotot az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, valamint fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erõszakos cselekmények esetén vezetik be. A veszélyhelyzet elemi csapást jelent, amely az élet-és vagyonbiztonságot fenyegeti, természeti vagy ipari katasztrófa lehet. A megelõzõ védelmi helyzet a külsõ fegyveres támadás közvetett veszélyét, vagy szövetségi kötelezettség teljesí­tését jelenti.

3. A honvédelmi kötelezettségek az alábbiak: hadkötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség és gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség.

4. A Magyar Honvédség feladata a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külsõ támadással szembeni fegyveres védelme, a szövetségi és nemzetközi szerzõdésekbõl eredõ katonai kötelezettségek, békefenntartó és humanitárius feladatok teljesí­tése, valamint közremûködés a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában.

5. A Magyar Honvédség tényleges katona állományába tartoznak a hivatásos katonák, a szerzõdéses katonák, a szolgálatot teljesí­tõ önkéntes tartalékos katonák, a katonai felsõoktatási intézmény honvédségi ösztöndí­jas, valamint szakképzésben részt vevõ hallgatói.

6. A hivatásos állomány tagja az a tiszthelyettesi vagy tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan idõre vállalja. Szerzõdéses szolgálati viszony olyan személlyel létesí­thetõ, aki beosztástól függõen legalább 5, vagy 3 év idõtartamra vállalja a szolgálatot. A tartalékos állományba békében az önkéntes tartalékosok tartoznak. Ösztöndí­jas hallgató az a Zrí­nyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemre felvételt nyert nappali tagozatos személy, aki szerzõdést kötött a Honvédelmi Minisztériummal, és ösztöndí­j szerzõdés alapján végzi tanulmányait.

7. A katona engedelmeskedjen elöljáróinak, sajátí­tsa el és gyakorolja be a harcban végrehajtandó feladatokat. A katona köteles tiszteletben tartani a hadviselésrõl és a háború áldozatainak védelmérõl szóló nemzetközi szabályokat.

8. A Magyar Honvédség állománycsoportjai a rendfokozat nélküliek, a tisztesek, a tiszthelyettesek, a zászlósok, a tisztek, a fõtisztek és a tábornokok.

9. A napirend a katonai szervezet napi tevékenységének a parancsnok által meghatározott kötelezõ idõbeosztása. A Magyar Honvédség ügyeleti szolgálata a vezetõ ügyeleti szolgálatokból, illetve a vezetõ ügyeleti szolgálat alárendeltségében mûködõ ügyeleti szolgálatokból áll. Az ügyeleti szolgálatok feladata, hogy biztosí­tsák a katonai szervezet folyamatos vezetését és szabályozott mûködését.

10. A függelmi viszony meghatározó elemei az elöljáró és az alárendelt. Az elöljáró joga és kötelessége az alárendeltek tevékenységének irányí­tása. A parancs az elöljáró akaratának kinyilvání­tása, a parancs végrehajtása kötelezõ.

11. A katonák járandóságai jogszabályokban rögzí­tett területeken pénzben vagy természetben folyósí­tott juttatások. A parancsnokok felelõsséggel tartoznak azért, hogy alárendeltjeik járandóságaikat maradéktalanul és idõben megkapják.  Fontosabb járandóságok az illetmény, a megfelelõ elhelyezés, a ruházati, az élelmezési és az egészségügyi ellátás.

12. A nemzetközi hadijog célja, hogy a háborúk során csökkentse a felesleges szenvedést és az áldozatok számát, védje a polgári lakosság életét és vagyonát, szabályozza a hadifoglyokkal és a sérültekkel kapcsolatos tennivalókat. Tiltsa be a felesleges szenvedést és pusztí­tást okozó hadviselési módokat és eszközöket. 

13.A genfi egyezmények értelmében a hadifogoly státusz csak a harcosokat illeti meg. A harcos a fegyveres erõk tagja, aki nyí­ltan viseli fegyverét a katonai összecsapások során. Olyan hierarchikus szervezethez tartozik, ahol érvényesülnek a függelmi viszonyok, és messzirõl megkülönböztethetõ jelvényt visel, ismeri és betartja a háború törvényeit és szokásait.

14. A zsoldos egyéni haszonszerzés céljából harcol, zsoldja jelentõsen meghaladja az adott harcoló fél katonáinak fizetését, nem állampolgára a harcoló félnek, és nem tartozik annak fegyveres erejéhez sem. A kém az adatgyûjtést a hadmûveleti területen titokban, polgári ruhában végzi, és nem tagja a fegyveres erõknek. Nem minõsül harcosnak, ezért elfogása esetén nem vonatkozik rá a genfi egyezmény. A terroristák az egész társadalmat sokkoló erõszakos cselekményeket hajtanak végre.

15. A harcost fogságba eséskor megilleti a hadifoglyoknak kijáró védelem. A harcképtelen személyeket nem szabad megtámadni. Vonatkozik ez arra, aki már fogságba esett, aki egyértelmûen jelzi, hogy megadja magát vagy megsebesült.  A hadifoglyokról kötelezõen elkészí­tendõ névjegyzék csak a családi és utónevet, a rendfokozatot, a születési idõpontot és az anyakönyvi számot tartalmazhatja.  A szálláshelynek biztonságosnak kell lennie, figyelembe kell venni a nõk elhelyezésének sajátosságait, a nemzetiségi, és a nyelvi szokásokat.
A hadifoglyok kapcsolatot tarthatnak a családjukkal, havonta legalább két levelet és négy levelezõlapot küldhetnek, és csomagot kaphatnak. Ha súlyosan megsebesülnek vagy a harci cselekmények véget érnek, haza kell õket szállí­tani.

16. A polgári lakosság védelme általános, õket tilos megtámadni. Tilos a megkülönböztetés nélküli támadó tevékenység, ami abban az esetben valósul meg, ha a támadásnak nincs egyértelmûen kiválasztott katonai célpontja, vagy olyan eszközt, illetve harcmódot alkalmaznak, amelynek hatásait nem lehet csak a katonai célpontokra korlátozni. A támadás megindí­tása elõtt a parancsnokoknak mérlegelniük kell a várható polgári veszteségeket, és mindent meg kell tenniük ezek csökkentése érdekében.

17. Nemzetközi egyezmények szabályozzák a hadviselés módját és eszközeit, ennek megfelelõen tilos azon fegyverek, harceszközök alkalmazása, amelyek mértéktelen sérülést és szükségtelen szenvedést okoznak. Tilos a meglepõ aknák, a mértéktelen sérülést okozó vagy megkülönböztetés nélkül ható hagyományos fegyverek alkalmazása, továbbá tilos a hitszegés.

18. A háborús bûncselekmények az emberiség elleni bûncselekmények egyik kategóriáját képezik, és a genfi, illetve a hágai egyezményekben lefektetett szabályok megsértését jelentik. A II. világháborút követõ nürnbergi perek óta az 1993. május 25-én létrehozott Nemzetközi Törvényszék jár el háborús bûncselekmények miatt.

124. Ellenõrzõ foglalkozás a D) fejezet anyagából

1. Ismertessétek, hogy mit szabályozott az elsõ genfi egyezmény!
2. Egészí­tsétek ki az alábbi fogalmat!
A harcosnak nyí­ltan kell viselnie ________________ minden egyes katonai összecsapás során, olyan szervezethez kell tartoznia, ahol érvényesülnek a __________________ viszonyok, messzirõl megkülönböztethetõ _____________________ kell viselnie, és alkalmazkodnia kell a háború törvényeihez és szokásaihoz.
3. Soroljátok fel a zsoldos három jellemzõ tulajdonságát!
4. Melyek a terrorcselekmények jellemzõ vonásai?
5. Egészí­tsétek ki az alábbi meghatározást!
Harcképtelen egy személy, ha a szembenálló fél ________________ esett, egyértelmûen jelzi azt a szándékát, hogy ________________ magát, sebesülése, vagy betegsége következtében elvesztette eszméletét, vagy magatehetetlenné vált, és ennek következtében ________________ képtelen.
6. Soroljátok fel a hadifoglyok elhelyezésére vonatkozó követelményeket!
7. Milyen esetekben kell a hadifoglyokat hazaszállí­tani?
8. Melyik egyezmény szabályozza a polgári lakosság védelmét?
9. Milyen szabályok vonatkoznak az egészségügyi személyzet védelmére?
10. Soroljatok fel öt eszközt, amelyek alkalmazását nemzetközi egyezmények tiltják!
11. Mi a különbség a hadicsel és a hitszegés között?
12. Mikor jött létre és mi a feladata a Nemzetközi Törvényszéknek?
13. Egészí­tsétek ki az alábbi meghatározást!
A szükségállapot az alkotmányos rend ________________ vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló ________________ cselekményeket takarja, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges mértékben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett ________________ cselekményekre vonatkozik.
14. Írjátok le a rendfokozatok megnevezését!


15. Soroljatok fel négyet az alárendelt ügyeleti szolgálatok közül!
16. Egészí­tsétek ki az alábbi meghatározást!
A ________________ elöljáró annak a katonának a megnevezése, akit az állománycsoportjától függetlenül megillet az ________________ szemben a ________________ és a parancsvégrehajtás kikényszerí­tésének joga.
17. Egészí­tsétek ki az alábbi táblázatot!


18. Milyen elemekbõl áll a hivatásos és szerzõdéses katonák illetménye?
19. Fogalmazzátok meg a me

iskolakereső
belépés
honvédelem.hu hírei
pályázatok
Aktuálsi pályázatok
kiemelt témák
Mi az a Honvéd Kadét Program?
Hogyan vehetek részt a Honvéd Kadét Programban?
Mit tanulunk a Honvéd Kadét Programban?
Honvédelmi Kötelék